A G7 megnézte, hogy egy átlagosnak mondható magyar Kádár-kockában lakó család milyen reális alternatívákon gondolkodik ma, amikor a rezsicsökkentés évtizede után egyik napról a másikra alkalmazkodnia kell az energiaválság miatt előállt új helyzethez.
A legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia. Minden háztartási energetikai számolásnak úgy kell kezdődnie, hogy először a fogyasztást csökkentik, majd ehhez a csökkentett fogyasztáshoz választják meg az optimális technológiát. A szigetelés nemcsak egyéni, de közösségi érdek is, a környezet védelme és a klímaváltozás elleni harc alapelemének kell lennie annak, hogy minél kevesebb energiahordozót használjunk fel.
Megnéztük, hogy egy átlagosnak mondható magyar Kádár-kockában lakó család milyen reális alternatívákon gondolkodik ma, amikor a rezsicsökkentés évtizede után egyik napról a másikra alkalmazkodnia kell az energiaválság miatt előállt új helyzethez, a rezsicsökkentés részleges kivezetéséhez.
Adataink egy rosszabb állapotban lévő, 80-90 négyzetméteres tipikus Kádár-kockára vonatkoznak. Számolásunkban konkrét példákra, konkrét árajánlatokra és a hőszivattyúk esetében a piacvezető Daikin adataira támaszkodtunk, de természetesen egyszerűsítésekkel éltünk, ami azt jelenti, hogy a konkrét eseteket az egyedi paraméterek (például a ház állapota, a fogyasztási szokások, az alkalmazott technológiák) alapvetően befolyásolhatják.
Ha nem történik semmi
Először azt néztük meg, hogy mi történik egy ilyen ház rezsijével, ha a benne lakók úgy mennek neki a télnek, hogy energetikai szempontból nem változtatnak semmin, maradnak az általánosnak tekinthető központi gázfűtésnél.
Az alapképlet ekkor egészen egyszerű, egy nem felújított, régi Kádár-kockának ugyanis évente körülbelül 3000 köbméteres a gázfogyasztása, és mi úgy számoltunk, hogy ebből 2650 megy el a fűtésre. Ebből a 2650 köbméterből a jelenlegi szabályok szerint a lakók 1729-et kapnak rezsicsökkentett áron, a maradékot pedig köbméterenként 747 forintért számlázzák ki nekik (a tarifa – piaci folyamatok alapján várható – emelését ezúttal nem kalkuláljuk be). Ha ezek szerint számolunk, akkor a ház fűtése évi 870 ezer forintba fog kerülni. Nem csoda, ha ettől menekülni akarnak.
Szigetelés
Az első alternatíva természetesen a szigetelés és a nyílászárócsere kell, hogy legyen. A Daikin számításaiból tudjuk, hogy ha egy ilyen ház elég rossz állapotban van, de jól leszigetelik, és minden ablakot, illetve bejárati ajtót is lecserélnek, akkor durva közelítéssel a felére csökken a fűtés energiaigénye. Mivel jelenleg 2650 köbméter gáz megy el évente fűtésre, úgy számolhatunk, hogy ez egy komplett felújítás után megfeleződik, azaz 1325 köbméterre csökken.
Ekkor a család két dolognak is örülhet, egyrészt „behúzza magát” a rezsicsökkentett körbe, másrészt annak is, hogy így a fenti 870 ezer forintos éves fűtési költség 135 ezer forintra csökken (hiszen ekkor már minden köbmétert rezsicsökkentett áron számolnak neki).
Ha azonban a család fejével gondolkodunk, akkor ennek a lépésnek
- pár bizonytalansági faktora,
- egy fontos piaci problémája
- és nem utolsó sorban igen nagy költségvonzata van.
A bizonytalanság egyrészt politikai természetű: ki tudja ma megjósolni, hogy a gáz rezsicsökkentett díjára vonatkozó határát hogyan fogják mozgatni, vagy ma még nem látható szabályokkal módosítani a jövőben? Sokan hittek a gáz- és áramár örök mozdulatlanságában, egy mesterségesen torzított rendszerben, amelyben nem érvényesült a szabadpiac hatása, most pedig hirtelen egy hibrid megoldásra váltottunk. Ki tudja, hogy mi jön ezután?
Másrészt amikor építőipari szakembereket kérdeztünk a témáról, rendre előjött, hogy egy komplett felújítás alapvető változásokat hoz egy háznál, és van kockázata annak, hogy hanyag munka esetén új problémákat generál. A penészedés réme például általános aggodalomnak tűnik.
Piaci problémán azt értjük, hogy ha valaki szigetelni szeretne, jó eséllyel nem fog már az előttünk álló fűtési szezonra mesterembert találni. Ablakot és ajtót cserélni még csak-csak lehet az év végéig, de a szigetelés sokkal macerásabb kérdés, ráadásul ahhoz jó pár nap kell, amikor ideális esetben nem hideg-csapadékos az idő. Az építőipari kapacitások a kereslethez képest rendkívül szűkösek.
Az igazi horror azonban a nyílászáróknál jön, ott hat nagyobb és két kisebb ablakra, illetve a bejárati ajtóra összesen nettó 2,4-3,8 millió forint közötti ajánlatokat kaptunk. Ez azt jelenti, hogy még ha csak bruttó 3 millió forinttal számolunk is, a családnak akkor is összességében 5,5 millió forintot kell kifizetnie, hogy (várhatóan jövő tavaszra) a felére csökkentse a fűtési költségét.
Ezt a terhet az állami támogatásos programokkal lehet mérsékelni, nem véletlen, hogy azok iránt óriási roham van.
Csak a klíma
A harmadik választási lehetőség, amellyel számoltunk, hogy a szigetelés és ablakcsere elmarad, későbbre tolódik, a fűtést pedig levegő-levegő hőszivattyúval, azaz klímákkal oldják meg. A Daikin számolása szerint a Kádár-kockánkat 3,3 millió forint értékű klímákkal már elég jól ki lehet fűteni (elég lehet olyan berendezéseket venni, amelyek fagypontig vagy mínusz 5 fokig bírják, és ha átmenetileg ennél nagyobb hideg jön, akkor kell csak bekapcsolni a gázfűtést). A számítások szerint így a fűtési költség 160 ezer forintra csökkenthető, amennyiben H-tarifával sikerül üzemeltetni a klímákat.
A H-tarifa nem esett áldozatul a rezsicsökkentés csökkentésének, ami arra utalhat, hogy a kormány hosszabb távon is megtartja, már csak azért is, mert a hőszivattyú az Európai Unió által is erősen támogatott technológia.
A H-tarifával való fűtés (és nyáron akár hűtés) viszont pillanatnyilag azért is népszerű opció, mert ez a fogyasztás nem számít bele a rezsicsökkentett áramkvótába, vagyis nem fogja a piaci árakba tolni a villanyszámlát.
Mindent bele
A mai magyar valóságtól kissé elrugaszkodva egyébként a fenti opciókat kombinálhatjuk is. Ha egy család anyagilag képes egy Kádár-kockát felújítani, leszigetelni, és még a klímát is beépíteni, akkor először a felére csökkentheti a fűtési energiaigényét, majd utána ezt még rá is terelheti a H-tarifára. Ekkor számításaink szerint a teljes beruházási költség már legalább 7,5 millió forintnál tart (állami támogatás nélkül), de az éves fűtési költség mindössze 80 ezer forintra olvadhat. (Hangsúlyozzuk, hogy nincs két egyforma ház és élethelyzet, a fentiek csak a trendet mutató számok.)
Sajnos azonban a bemutatott adatok azt mutatják, hogy ha az előttünk álló télre optimalizál egy háztartás, akkor valószínűleg nem a szigetelés felé fog fordulni. Anyagi értelemben ugyanis sokkal logikusabbnak tűnik egy egy-két nap alatt felszerelhető klímás megoldással azonnal lehúzni a havi költségeket, majd utána megpróbálni összespórolni egy jövőbeni felújítás költségét.
Csakhogy ez elég súlyos környezeti probléma, mert ezek a klímák a rossz szigetelés és az elavult nyílászárók miatt így részben az utcát fogják fűteni – mesterségesen olcsón tartott árammal.
Amint azt korábban a G7 is bemutatta, a hőszivattyú mellett a rezsicsökkentett körbe való visszamenekülés másik nagyon népszerű eszköze a napelem lehet. Ebbe a számolásba ezt most nem vettük bele, de reális opció a klímák energiaigényét a háztetőn megtermelni. Földgázt otthon senki sem tud előállítani, de áramot ma már nem nehéz, és ez a körülmény is a gáz ellen dolgozik.
Beleférni a rezsicsökkentésbe
A piaci szereplőkkel való beszélgetéseink során azonban egyértelművé vált, hogy az elmúlt hetekben a lakosság és a háztartási energetikával foglalkozó szakemberek gondolkodása is egyértelműen egy irányba mutat: bele kell valahogy férni a rezsicsökkentésbe. Erre optimalizál mindenki.
A kormány tehát a gáz- és áramkvóta megalkotásával többek között létrehozott két új szent tehenet, mindenki azon agyal, hogy e két keménynek tartott küszöb alá hogyan szorítsa be a fogyasztását. Ez az az egyéni érdek, amely most adott esetben simán felülírja a közérdeket, vagyis a környezetvédelmi szempontokat.
Mezősi András, a REKK főmunkatársa is azt mondta nekünk, általános jelenség, hogy annyira nagy lett a különbség a gáz és az áram ára között, hogy rövidtávon valószínűleg megéri tüzelőanyagot váltani, venni egy split klímát és gáz helyett árammal fűteni.
Szerinte ezzel párhuzamosa megindult a fogyasztási alkalmazkodás is: a magyar lakásokat hagyományosan elég magas hőmérsékletűre szokták felfűteni. Ha jön az idei tél, ez változni fog.
Torontáli Zoltán G7-es cikkének készítésében közreműködött: Hajdu Miklós és Jandó Zoltán.
