Megkapták a több százmilliós állami támogatást, de még nem építhetnek lombkorona ösvényt a védett balatoni területen. Bár a kormányhivatal engedélyezte a beruházást, a bíróság végül kimondta, hogy környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A 24.hu úgy tudja, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik munkatársa kezdett magánakcióba a természetvédelmi terület megvédéséért.
383 millió forint állami támogatást kapott fű alatt Balatonboglár fideszes vezetésű önkormányzata a várdombi magasösvény fejlesztésére tavaly, de egyelőre nem tudnak nekikezdeni a beruházásnak – tudta meg a 24.hu. A Magyar Természetvédők Szövetsége egy bejelentést követően ugyanis megkereste az EMLA Egyesületet, amely bíróságon harcolta ki, hogy előzetes környezeti hatásvizsgálat nélkül ne lehessen lombkorona ösvényt építeni a természetvédelmi területen.
Az egyesület ügyvédje, Kiss Csaba a 24.hu-nak elmondta, a Pécsi Törvényszék jogerős döntése értelmében meg kell vizsgálni, hogy a beruházás várhatóan jelentős környezeti hatással jár-e. Vagyis visszadobták a labdát az önkormányzatnak, amelynek szakértőkkel kell megvizsgáltatnia a környezeti hatásokat.
“Ez egy Európában egyedülálló, cölöpökön álló magasösvény kialakításáról szól a Várdomb gerincén, ahol a magas fák tetejével azonos szintről lehet majd csodálni a páratlan balatoni panorámát. A terveket évekig kellett formálni a környezetvédők elvárásai miatt, végül sikerült megtalálni egy mindenki számára elfogadható, kevesebb földmozgatással járó technológiát a kivitelezéshez” – jellemezte a beruházást korábban Mészáros Miklós polgármester.
A Somogy Megyei Kormányhivatal egyébként tavaly nyáron engedélyezte a lombkorona sétánynak és a kiegészítő elemeinek építését a védett területen. A24.hu úgy tudja, hogy ezt követően a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik munkatársa kezdett magánakcióba, vagyis a Magyar Természtvédők Szövetségének „belülről” szóltak arról, hogy mi készül Bogláron.
Az acélszerkezetes lombkorona sétány 15 darab tartóoszlopból állna, 240 méter hosszan húzódna, és az ösvény 1,4 méter széles lenne, két végén fel- és lejáró lépcsőkkel. A kormányhivatal határozatából az is kiderült, hogy az oszlopok alapozása 8–10 méter mély, és maximum 30 centiméter átmérőjű, 50 centiméter vastag vasalt fejlemezzel összefogva. Az állami szerv azt is megállapította, hogy a beruházással a természeti terület jellege és használata is megváltozik, de olyan előírásokat tett, amelyek betartásával a használatból fakadó környezeti hatások elkerülhetők, mérsékelhetők.
Az önkormányzat egyébként természetesen kikérte szakértők véleményét a beruházással kapcsolatban. Az engedélyezési tervükben arról írnak, hogy a vázlattervet előzetesen egyeztették a Kaposvári Járási Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztályával, és később helyszíni bejárást tartottak egy természetvédelmi szakügyintézővel, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársával. Az elhangzott javaslatokat pedig beépítették a végleges tervbe, így változtattak a lombkorona ösvény végleges nyomvonalán is. De úgy tűnik, ez is kevés volt, és külsős szakértőknek kell majd dönteniük a terület sorsáról.
A mesterhármas
Ahogy azt már korábban a 24.hu többször is megírta, a Magyar Turisztikai Ügynökség titokban, átláthatatlanul ad milliós állami támogatásokat sok Fidesz-közeli vállalkozónak, valamint nagyrészt fideszes önkormányzatoknak. Ennek az egyedi, ad hoc közpénzosztásnak az egyik nagy nyertese évek óta Balatonboglár. Mészáros Miklós polgármester egy tavalyi átadáson a turisztikai fejlesztésekben jól együttműködő „mesterhármasnak” nevezte a vissza nem térítendő állami támogatást nyújtó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), az önkormányzat és a Várdomb szolgáltatásait üzemeltető helyi vállalkozás, a Sziszi Kft.-t együttműködését.
Eddigi tudásunk szerint a fideszes önkormányzat 383 milliót forintot kapott a Várdombi Magasösvény fejlesztésére, de a polgármester nyáron az MTI beszámolója szerint azt mondta, hogy „az egyedi attrakció megvalósításához” 500–600 millió forint támogatást remél a település az MTÜ-től. A város egyébként nemrég félmilliárd forint egyedi forrást kapott a Buborék élményfürdő fejlesztésére.
Fülöp Sándor zöldjogász: környezeti felelősség, vagy felelőtlenség?
Dr. Fülöp Sándor ex. zöldombudsman az EMLA Egyesület elnöke szerint erősebb részvételre képesítés kellene, hogy a civil helyi csoportok minél jobban bele tudjanak szólni környezetük sorsának alakulásába. Ehhez Nyugat-Európában sok állami támogatást kap a civil szféra, ezzel szemben a hazai zöldmozgalmat legyengíti a kormány, a környezeti tanácsadó irodák hálózata pl. anyagi okok miatt megszűnt, visszafejlődött a zöldjogi tanácsadás. Íme legutóbbi podcastunk >>>
