Évek óta húzódik a Budapest Airport eladása, 2020-ban egy magyar befektetőkből álló konzorcium tárgyalt a Budapest Airport megvásárlásáról, aztán a magyar kormány is folytatott tárgyalásokat a reptérvásárlásról, sőt, indikatív ajánlatot is tett a reptérre. A MÁV összeomlik, de az Orbán-kormány repteret akar venni. Kinek éri meg ennyiért?
Arról, hogy mennyibe kerülhet a ferihegyi reptér, több szám is napvilágot látott. Arról szóltak a hírek, hogy a magyar kormány 4 milliárd eurót ajánlott a reptérért, aztán egy megemelt, 4,4 milliárd eurós árról is szó volt, 2021-ben a Deutsche Bank fair érték becslése 4,2-5,2 milliárd euró volt– írta a portfolio.hu.
A Bloomberg most arról ír, hogy a reptér felvásárlása 4 milliárd eurós (körülbelül 1536 milliárd forintos) tranzakció lehet.
A magyar állam egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül 51 százalékot szerezhet, a fennmaradó 49 százalékot pedig egy reptérüzemeltető cég birtokolná.
A Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonosa, az AviAlliance GmbH. korábban megerősítette, hogy elkezdik a hivatalos tárgyalásokat a magyar állammal a repteret üzemeltető cég eladásáról, azután, hogy a magyar kormány újabb ajánlatot tett annak megvásárlására. Történt mindez annak ellenére, hogy kezdetben nem úgy tűnt, hogy az AviAlliance megválna a budapesti reptértől. A cég többször hangsúlyozta, hogy a repülőtér „tőkeerős és hosszú távon elkötelezett tulajdonosa” és az akkori nagy vesztesége ellenére, amit a járvány idézett elő, a vállalat működése és finanszírozása stabil, likviditása folyamatosan biztosított.
2021. novemberben a többségi tulajdonos, az AviAlliance közölte, hogy elkezdődött az átvilágítási folyamat a reptérnél, ám egy hónappal később leállították azt, miután Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a költségvetési hiány miatt elnapolják a Budapest Airport megszerzését.
Megéri megvenni?
Bár a Budapest Airport Zrt. kifejezetten erős évet zárt tavaly, egy hasonló vételár ezúttal is nagyon hosszú megtérülési időt eredményezne. Különösen, hogy a 2022-es sikerekben egyedi tételeknek is komoly szerepe volt, azaz a számok nem feltétlenül a tényleges üzleti potenciált tükrözik.
A vállalat tavaly két masszívan veszteséges év után termelt ismét profitot, méghozzá közel 80 millió eurónyit. A cég azonban az elmúlt 15 évből tízet hiánnyal zárt, összesített adózott eredménye közel negyedmilliárd dollárnyi veszteség volt ebben az időszakban.
Ha a tavalyi nyereséggel számolunk, akkor 2021-ben emlegetett vételár 55 év alatt térülne meg, ha a covidot megelőző öt év átlagával kalkulálunk, akkor azonban ugyanennek az időigénye már közel száz év. Ezeknek a számításoknál ráadásul nem vettük figyelembe, hogy a befektetett tőkének is van költsége. Ha ezzel is számolunk, akkor a múltbeli eredményekkel már nem igazán lehet megtérülésről beszélni.
Így a cég nyereségének drasztikus növekedésére van szükség, ahhoz, hogy valaha visszajöjjön a befektetés. Az optimista forgatókönyvek 25 milliós utasforgalommal számolnak, amely akár évi negyedmilliárd dolláros profitot is eredményezhetne. Egyrészt azonban egyelőre ettől nagyon messze van a reptér forgalma, másrészt a jelenlegi kamatszint mellett így is hosszú évtizedek alatt térülne csak meg a tranzakció. Részletek a G7 portálon >>>
Reptér adásvétel: a károkat a felvásárlás előtt rendezzék, ne az adófizetők pénzéből
A ferihegyi repülőtér többségi állami tulajdonba kerülése előtt rendezni kell a reptér által eddig okozott környezeti és társadalmi károkat. Ha ez az adásvételig nem történne meg, akkor a reptérbővítést finanszírozó Európai Beruházási Bank és a Budapest Airport Zrt. cég súlyos mulasztását a közeljövőben minden magyar adófizető fizetné meg, ráadásul duplán: az egészségével és a pénzével
