Egyre szűkebb a napenergia-piac, és egyre sürgetőbb a szélenergia bővítése. Ez a tendencia a piaci, és az erőművi termelési adatok alapján 2024-ben erősebben érezhető, mint valaha.
Az Energiaklub, több más szakértő szervezettel együtt, régóta hangoztatja, hogy a szélenergia nélkülözhetetlen kulcsszereplője a költséghatékony áramtermelési struktúrának; valamint a több mint egy évtizedig húzódó tiltásának, a jó adottságok ellenére máig tartó kihasználatlanságának is köszönhetők az egyre komolyabb rendszerproblémák.
Már tavaly hangoztattuk több minisztériumi meghallgatáson, valamint tanulmányainkban is, hogy a naperőművek egyre nagyobb volumenű terjeszkedése, és a szél korlátozása egyre jobban elbillenti a villamosenergia-rendszer egyensúlyát, ami a naperőművek időszakos (igényekhez képesti) túltermeléséhez, vagyis eladhatatlan áramhoz, más időszakokban pedig súlyos áramhiányhoz vezethet.
A rendszer nem állhat ennyire egy lábon a megújulók tekintetében. A szélenergia sokkal nagyobb ütemű fejlesztésére, illetve a naperőművi bővítések újragondolására van szükség. Ezt támasztja alá a Portfolio cikke is, melyben az elmúlt nyár legkritikusabb időszakaira, a forró napok utáni esti órákra hívja fel a figyelmet, amikor a jelentős hűtési igény és a napi háztartási csúcsfogyasztások miatt megemelkedett áramigényt a már nem termelő naperőművek miatt csak horribilis áron tudtuk importból biztosítani. És ezt csupán a naperőművek helyére részben belépni képes szélerőművek tudták enyhíteni.
Egyértelmű, hogy több szélerőmű sokkal hatékonyabban tudná ezeket a termelési hiányokat feltölteni. Véleményünk szerint a jelenlegi 7000 MW napelem-teljesítmény mellett már legalább 3500 MW szélerőműnek kellene üzemelni, miközben a kormányzati cél mindössze 1000 MW szélerőmű 2030-ra a 12000 MW napelem mellé.
A Portfolio egy másik cikkéből az is kiderül, hogy az idei évben nagyjából háromszor annyi negatív áramáras óra várható, mint a tavalyi év során, és a helyzet csak súlyosbodni fog a következő években. A naperőművek egyre több veszteséges órával kénytelenek szembenézni, amennyiben a túltermelési költségeket az üzemeltetők állják. Az extra áramot pedig egyre nehezebb lesz értékesíteni, hiszen a környező országokban is naperőműveket építenek, amik nagyjából ugyanakkor termelnek, mint a magyar egységek.
Ideje a joker alternatíva felé tekinteni, ami egyértelműen a szélenergia. Jellemzően más időszakokban termel, mint a naperőművek, ezáltal egyre gazdaságosabbá válik a naperőművek egyre alacsonyabb várható hozama mellett. Kiválóan csökkentheti az importfüggőséget, a fosszilis erőműveink kihasználtságát, olcsó, hazai, megújuló erőforrást biztosítva.