A kekvaként működő, 2016-ban alakult, 21 fős Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (7220 társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés) kapja a hazai természet- és környezetvédelmi civilszervezetek pénzének meghatározó részét.
Az alapítványi célra az alapítvány teljes vagyona és annak teljes hozadéka – ideértve az alapítást követően érkező valamennyi adományt és egyéb bevételt is – fordítható és felhasználható, azzal, hogy az alapítvány vagyona 600.000.000, – Ft alá nem csökkenhet” – olvasható a bírósági bejegyzésben. Áder, Csepreghy, Lázár, Martonyi és Vizi továbbra is a gongo kuratóriumának tagjai. Közhasznúságról szóló tartalom az alapítványnál nincs bejegyezve. Kinek szolgáltat akkor?
„Csak óriási erőfeszítésekkel és jelentős gazdaságátalakítással érhető el a 2015-ös párizsi klímacsúcson megfogalmazott célkitűzés, hogy az iparosodáshoz képest 2 Celsius-fok alatt maradjon a globális átlaghőmérséklet emelkedése, de az a pálya, amelyen a világ halad, közelebb jár a 3 Celsius-fokhoz” – üzente most Áder János. Miért jó bárkinek is, hogy általa nem értett ügy szócsöve legyen? Hazánk a betelepül dél-koreai és kínai akkumulátorgyárak kapcsán annak energiaigény-fedezésére sokkal több fosszilis energiát vesz majd igénybe, mint eddig. Ezt kell most éppen megtámogatni?
![](https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2021/12/civilek-kontra-ader-tamogatasa-2020.png)
„Áder János jelenlegi formájában értelmetlennek nevezte az ENSz klímakonferenciáit, amelyek az évtizedek során »kézzelfogható eredmények nélkül zárultak«.” Egészen példa nélkül álló külpolitika mindenkivel (EU, NATO, WHO, ENSz) összekülönbözni. A politikusok turistáskodásáról Áder úr anekdotázhatna nekünk. Sőt, arról is, hogy miként kell egy gongo révén a természet- és környezetvédelmi civilszervezetek elől a levegőt elszívni és ezért helyette elég lapos környezetpolitikát kínálni. Áder úr akár segíthetne is, de én nem úgy látom. Ő jóváhagy és alátámaszt, ahogy jó elvtárshoz illik.
„Áder János feltette a kérdést: fenntarthatók-e a gazdasági folyamatok akkor, amikor száz év alatt a világ népessége négyszeresére nőtt, a vízfelhasználás ugyanebben az időszakban 8-szorosára, az energiafelhasználás pedig 12-szeresére emelkedett, és csak az elmúlt ötven évben a globális anyagfelhasználás négyszeres növekedést mutatott.” Ez a dolgok egyik szelete, ami a helyi népességszabályozásra hívja fel a figyelmet (India, Kína stb.).
Egy adott térség fogyasztói sohasem terjeszkedhetnek a források adta lehetőségek fölé. Az ökológia egyik legrégebbi felismerése ez. Ha megtörténik (pl. lemming, vándorsáska stb.), akkor jön a migráció és a tarolás. Az emberiség túlszaporodása a valóságos gond és arról nem úgy kellene beszélni, mint természetes és nem ellenőrizhető folyamatról. Persze itt következik a politikusi színjátszás.
„A volt köztársasági elnök szerint nem fenntartható a képmutatás és a kettős mérce alkalmazása a klímavédelmi kérdésekben. Miközben az Egyesült Államok minden fórumon a széndioxid-kibocsátás visszaszorítását ígérte, addig folyamatosan növeli a palagáz és palaolaj kitermelését, utóbbi esetében jövőre a kitermelés új rekordot érhet el.” Bocsánat, Kína korlátozza magát? Nem éppen ilyen hatású akkumulátorgyárakat helyez ki hozzánk is, szegény, fejlődő EU-tagországba?
Tagadók és fanok persze mindig is voltak, vannak és lesznek, ahogy Iljics követői is sejttették. Fricz úr viszont a NER egyik korai ideológusa. Cöfös. Tamásunk most éppen a 2013 óta működő, veretesnek nem tűnő „Alapjogokért Központ” tanácsadója. „A Központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette. Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben. A kutatási területek a jog közéleti érdeklődésre számot tartó ágainak széles skáláját ölelik fel, a klasszikus alkotmányjogi kérdésektől kezdve a választójogon át az Európai Unió jogáig” – írják magukról büszkén. Szóval mi baja az Alapjogokért Központnak a korrektséggel? Mitől vált ez itt szitokszóvá? Hogyan is burjánozhatnak túl az emberi jogok, ha a teremtés koronái minden megkaptak? Anno.
Seres László az Élet és Irodalom-ban 2002-ben a klímatagadás vitáját már játszotta. Nem dicsértem meg érte. Szóval két évtized késéssel Fricz Tamás is ír nekünk a klímaváltozás tagadásáról. Ő még Ádernél és tovább menne? Lehet tágulni, nincs itt semmi látnivaló! Ő a mostani megmagyarázó? Mikor kezdett érteni a természet- és környezetvédelemhez? Mit próbálna mondani a jegesmedvéknek? „Az ENSz és persze az Európai Unió is arról beszél, hogy 2050-re el kell érni a nulla emissziót, a nulla emberi széndioxid-kibocsátást. Ez a komolyan vehető tudósok alapján totális nonszensz, képtelenség, persze ha öngyilkos akar lenni az emberiség, akkor hajrá!” Aligha az az eredeti üzenet, amit a cöfös publicistánk ügyesen kifordított. Ugye, ez az utánunk tátott szájjal loholó pokolbéli Kerberosz leküzdésének legegyszerűbb módszere. Valamelyik szájába benyúlunk és egy hirtelen mozdulattal kifordítjuk. Annyi lesz neki(k). Kik vajon kandidátusunknak a komolyan vehető tudósok? Titkon remélem, hogy hosszú adatsorok matematikai elemzésével foglalkozó meteorológusokról van szó.
„Nos, a magyar közvélemény nagy része – és ez elég furcsa! – nem tudhatja [Már miért ne?], hogy a Clintel felvette a harcot az IPCC-vel és ezen keresztül az ENSz vezetőivel és más globális vezetőkkel is… […] Ezek az intézkedések, ha megvalósulnak, gyakorlatilag tönkre teszik a nyugati ipart, valamint szegénységbe taszítják a fejlődő országokat.” Nos, a Clintel nem valamiféle ipari lobbi? Persze látom, hogy adományokat gyűjt. 100, 250, 500 vagy 1000 eurót kell adományozni ahhoz, hogy valaki a Clintel barátja legyen. Szóval ennek a barátságnak vannak fokozatai? A tudósok – akik köztudottan nem a leggazdagabbak – tolják a pénzüket ebbe az ügybe? Nem tűnik hihetőnek.
„A szén-dioxid növényi táplálék, minden élet alapja a Földön. A CO2 nem szennyező anyag. A Földön minden élethez nélkülözhetetlen. A fotoszintézis áldás. A több CO2 jótékony hatással van a természetre, zöldebbé teszi a Földet: a levegőben lévő további CO2 elősegítette a globális növényi biomassza növekedését. Jót tesz a mezőgazdaságnak is, világszerte növeli a terméshozamot” – írja Fricz Tamás, aki már önjelölt növényfiziológus és mezőgazdász is, a széndioxid-trágyázás meggyőződéses híve. Szóval Vagyok, aki Vagyok, melyik napon teremtette a szén-dioxidot, hiszen ez kellett a növényi élethez? Nem találom a nyomát a Teremtés könyvében, ha már áldásról beszél emberünk. Ugye a politológus nem azt akarja mondani, hogy a növényi életet az ember ipari tevékenysége teremtette azzal, hogy szén-dioxidot bocsátott ki? Persze ott voltak a vulkánok. Nem mondom, hogy nem kell ilyen a többséggel szembe helyezkedő életérzés. A kritika vitte mindig előbbre az emberi tudást; erejét tagadni fölösleges. Felmelegedés és lehűlés szakértők mindig is voltak Gubbioban és Narniában. Sőt, Piréziában is.
![](https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2023/11/jegolvadas-jegfal-leszakadas-1024x576.jpg)
„Nincs klímavészhelyzet. Ezért nincs ok pánikra és riadalomra. Határozottan ellenezzük a 2050-re javasolt káros és irreális nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási politikát” – jelenti ki a Clintel, ami nettó klímavészhelyzet-tagadó álláspont. Akkor mégsem leszünk orosz gázzal klímabajnokok? Meggondoltuk maguk, jöhetnek a gázerőművek, a hulladék- és avarégetés. Hiszen a CO2 minden élet alapja. Bár mi azért mégis megfulladnánk ilyen légtérben, mert ezt szokásunk kilélegezni.
„Szóval ne hazudjunk egymásnak, főleg ne úgy, hogy az a pusztulásunkat okozza!” Imigyen szóla tehát korunk Fricznek nevezett Zarathustraja, aki nem is mellesleg az ENSz és EU szervezeteit globalistázza. Mindenki elmehet ezek után … a közkönyvtárba. Én azért figyelek és emésztek. Nem fájlalom már a három hónapos szánkós telet, ami Debrecenben köszöntött ránk gyerekkorunkban. Nem siratom el a kukoricát, ami már nálunk is kiég, mert a füge bárhol megél és áttelel. A puliszka sohasem volt az esetem.
Szóval vajon mire megy itt a játék, ha nem pofonra? – kérdezzük Bródy Jánossal együtt. A dél-koreai és kínai lítiumion-akkumulátorgyárak magyarországi telepítésével megnövekedő energiafelhasználásunk és így CO2-kibocsátásunk ideologizálására indult most nemzeti propaganda?
A szaksajtó régóta említi, hogy a magas selejtszázalékkal kivitelezhető, környezet-egészségügyi veszélyeket rejtő elektrolitos lítiumion-akkumulátorgyártást meghaladó fejlesztések vannak folyamatban. A jelenlegi technológia, amibe hazánk Palkovics László tanácsára minden támogatást felajánlóan befektetett szinte minden szempontból aggályos. A dél-koreai és kínai partner szállítja a veszélyes és kifogyóban lévő anyagokat hazánk területére és a magyar K+F+I-re igényt nem tartanak a betelepült gyárak, csak a területünkre és a vizünkre. Energiát majd vesz. A kormány így vendégipart telepít be, vendégmunkásokkal. A magyar munkás ehhez túl igényes. Rá fog jönni, hogy itt az egészségét bocsájtja áruba.
A Debreceni Egyetem kémikusai a múlt évben publikáltak egy akkumulátormodellt, ami minden tekintetben kiküszöbölheti a drága és veszélyes lítiumion-akkumulátorokat. Persze a prototípus még csak ígéret. Ennek gyári megoldása a kérdésben a döntő. Mit gondolnak kellene ehhez a megkülönböztető nemzeti támogatás és az épülő, a start pillanatában már elavultnak tűnő, környezetszennyező vendégipar leállítása, vagy ez a vonat már régen elment?
Darvas Béla