A Greenpeace szomorúan veszi tudomásul, hogy továbbra sincsenek felelősei a 2010-ben történt kolontári vörösiszap-katasztrófának. A környezetvédő szervezet szerint egyértelmű, hogy emberi mulasztások vezettek a számos halálos áldozattal járó katasztrófához: mind a tározót üzemeltető MAL Zrt., mind a vállalat tevékenységét engedélyező és ellenőrző hatóságok számos esetben nyilvánvalóan hibáztak, vagy nem engedélyeztek és ellenőriztek megfelelően.

Az egész eset rendszerszintű problémákra világít rá. Új, a valós környezeti felelősséget garantáló jogszabályokra és független, erős hatóságokra van szükség.

2016. január 28-án elsőfokú ítélethirdetésében a Veszprémi Törvényszék az összes vádlottat felmentette a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa ügyében. A vörösiszap-tározót üzemeltető MAL Zrt. vezetője és több alkalmazottja – összesen 15 ember – ellen halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. Az ítélet részletes indoklása 2016. január 29-én folytatódik.

2010. október 4-én átszakadt a MAL Zrt. Ajka és Kolontár közelében fekvő vörösiszap-tározójának gátja. Több mint 1 millió köbméternyi erősen lúgos, nehézfémeket, veszélyes hulladékokat tartalmazó zagy ömlött ki, elárasztva a környékbeli településeket. A katasztrófa után több vizsgálati jelentés is napvilágot látott, illetve több intézmény – köztük az Európai Bizottság – is állást foglalt a történtek kapcsán. A katasztrófához nyilvánvalóan hozzájárultak a hatósági munka hiányosságai. Kimutatták, hogy a gát a szakadás helyén már évek óta mozgott. 2002-től a 2010-es katasztrófáig ennek ellenére a tározó 10-es kazettájánák állékonyságát, statikáját egyetlen akkori illetékes hatóság (környezetvédelmi felügyelőség, bányakapitányság, jegyző) sem ellenőrizte. Az illetékes hatóságok a katasztrófa előtti évtized során számos nyilvánvaló szabálytalanságot követtek el. Mind a létesítményt, mind az ott tárolt vörösiszapot nem a törvényileg előírt kategóriákba sorolták be vagy sorolták át, így 2002-től egyik hatóság sem tekintette felelősségének a kolontári vörösiszap-tározó ellenőrzését. A katasztrófa után az Európai Bizottság állásfoglalása megállapította, hogy a kolontári vörösiszapot veszélyes hulladéknak kellett volna minősíteni, azaz a magyar hatóságok hibás engedélyekkel hagyták működni a MAL Zrt.-t.

A katasztrófavédelmi terv sem volt elégséges: maximum 400 000 köbméternyi zagy kiömlésével számolt. A 2010-ben bekövetkezett katasztrófában azonban ennek körülbelül két és félszerese ömlött ki. Kérdéses, hogy kik és miért engedélyezhették a túltöltött tározó további használatát. Emellett európai uniós előírás a vörösiszap úgynevezett száraz technológiájú tárolása, amely révén szintén megelőzhető lett volna a kiömlés. A környezetvédelmi hatóság azonban erre sem kötelezte a MAL Zrt.-t a katasztrófa bekövetkeztéig. A hatóságok valószínűleg azért sem tudják megfelelően ellátni feladatukat, mert 2006 óta folyamatosan leépítették őket. Az elmúlt évtized során számos civil szervezet – például a Levegő Munkacsoport, a Védegylet és a Greenpeace – jelezte több alkalommal is hogy a hazai hatóságok olyan mértékben legyengültek, hogy az ellenőrzési hiányosságokat és felpuhuló engedélyezési gyakorlatot eredményez. A hatósági függetlenség jelenlegi teljes felszámolása is újabb aggodalomra ad okot. Még mindig nincsen érvényben olyan jogszabály, amely valóban biztosítani tudná, hogy a szennyező fizessen. A jövőbeni hasonlóan súlyos balesetek elkerülése érdekében kormányzatnak mihamarabb pótolnia kell ezt a hiányosságot, illetve halaszthatatlanul meg kell erősítenie a hatóságokat, és biztosítania azok politikai és egyéb érdekektől való függetlenségét.

épül a kolontári emlékpark MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Felmentették a vörösiszapper minden vádlottját – ÖSSZEFOGLALÓ

Bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját első fokon a Veszprémi Törvényszék csütörtökön. A Fidesz-KDNP parlamenti frakciója és a jobbikos Kepli Lajos megdöbbentőnek tartja a felmentő ítéletet, az LMP és a Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a jogrendszer nem alkalmas ilyen balesetek megelőzésére.

A bíróság a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól is felmentette. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, amely miatt a töltés tönkrement. Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a perben a Mal Zrt. "nem ül a vádlottak padján". A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet – hangsúlyozta.

Az ítélet indoklását követően Fejes Péter ügyész fellebbezést jelentett be minden vádlott esetében, a vádlottak és védőik pedig tudomásul vették az ítéletet. Az ügyben másodfokon a Győri Ítélőtábla jár el.

Megdöbbentőnek tartja a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója a felmentő ítéletet – közölte a Fidesz alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Németh Szilárd azt mondta: elfogadhatatlannak tartják azt a döntést, hogy az ilyen típusú ügyeknek nincs felelőse.

A kormánypártok természetesen tiszteletben tartják a független bíróságot – folytatta -, de azt akarják, hogy a magyar bíróságokon ne csak jog-, hanem igazságszolgáltatás is legyen. A vörösiszap-katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke felháborítónak, megdöbbentőnek és elképesztőnek nevezte a vörösiszapperben született ítéletet.
 

Kepli Lajos a Veszprémi Törvényszék előtt újságíróknak úgy fogalmazott: a parlamenti vizsgálóbizottság már évekkel ezelőtt bebizonyította jelentésében, hogy "a Mal Zrt. vezetőit egyértelmű felelősség terheli azért, hogy ekkora mennyiségű lúg volt a tározóban", amelynek kiömlése tíz ember halálát és milliárdos anyagi károkat okozott. Reményét fejezte ki, hogy az ügyészség fellebbezni fog, és másodfokon "megfelelően szigorú ítéletet, letöltendő börtönbüntetést" hoznak.

Az LMP jogszabályváltozást és felelősségre vonást sürget a vörösiszapperben született felmentő ítélettel kapcsolatban. A párt szerint az ügy ismételten nyilvánvalóvá teszi, hogy a magyar jogrendszer nem alkalmas a környezeti katasztrófák megelőzésére és kezelésére, ezért a párt szabályozásváltozást és az okozott kárral szinkronban lévő felelősségre vonást sürget – írta Sallai R. Benedek, a fenntartható fejlődés bizottságának elnöke közleményében.

A Párbeszéd Magyarországért a vörösiszapperben hozott ítéletből az a következtetést vonta le, hogy a magyar hatósági és szabályozási gyakorlat sem a környezeti balesetek megelőzésére, sem a felelősségi viszonyok tisztázására nem alkalmas. Jávor Benedek, a párt európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a valódi felelősök megtalálásához hiányzik a szándék, a valódi megoldás azonban a nagy környezeti kockázatú ipari tevékenységek átfogó európai szabályozása lenne.

A Greenpeace közleményében azt írta, szomorúan veszik tudomásul, hogy továbbra sincsenek felelősei a 2010-ben történt kolontári vörösiszap-katasztrófának. A környezetvédő szervezet szerint egyértelmű, hogy emberi mulasztások vezettek a több halálos áldozattal járó katasztrófához: mind a tározót üzemeltető Mal Zrt., mind a vállalat tevékenységét engedélyező és ellenőrző hatóságok sok esetben nyilvánvalóan hibáztak, vagy nem engedélyeztek és ellenőriztek megfelelően.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 ember – a cég vezetői és több alkalmazottja – ellen, valamint sok polgári per is indult.
 

Hungarikum: senki sem felelős a vörösiszap katasztrófáért

A Veszprémi Törvényszék első fokon felmentette a vörösiszapper mind a 15 vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. A törvényszék szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt.
Magyarország történetének eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófájának ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, valamint gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emeltek vádat 2012. január 19-én. Az ügyészség összesen 15 embert vádolt, köztük a felszámolás alatt álló Mal cégvezetőjét, a műszaki szolgáltatási igazgatóját, a labor-és környezetvédelmi vezetőjét, és a hidrátgyártás üzemvezetőjét is – az iszaptározót korábban ellenőrző zöldhatóságot viszont nem.