Nedves piacok ázsiában a fő ok a koronavírus katasztrófa hátterében?

De valóban megoldást jelentene ez a problémára?

A különleges állatok fogyasztásának szokása régebbi, mint maga a homo sapiens. Egy sor bennszülött civilizáció fogyaszt férgeket, gyíkokat és más vadon élő állatokat Ausztráliától Amazónia dzsungeléig, sőt a pestistől az eboláig az emberi betegségek jó része az állatvilágból, az állatok elfogyasztásából, háziasításából, a velük való együttélésből származik, tehát egy-egy vírus állatról emberbe vándorlása nem új és legfőképp nem váratlan jelenség.

Miért épp akkor, miért épp ott, miért épp azokra sújt le egy katasztrófa?A mostani katasztrófában a nedves piacok és a különleges állatok fogyasztásának szokása csak a jéghegy csúcsát jelentik, a katasztrófa valódi okai jóval mélyebbek. A kérdés megértéséhez hívjuk segítségül a társadalmi sebezhetőség (social vulnerability) megközelítést! A katasztrófák tudományos vizsgálatában rég meghaladott az a felfogás, hogy egy-egy ilyen esemény valamiféle „isteni csapás”, a „földanya büntetése”, ab ovo véletlenszerű, előre nem látható, előre nem jelezhető dolog lenne.

A katasztrófa-kutatók egy jelentős része (akik a társadalmi sebezhetőség iskolájához tartoznak) ráadásul még azt is elveti, hogy a katasztrófák rendkívüli helyzetek, a társadalom normális működését meggátoló dolgok lennének, mert ez azt feltételezné, hogy amúgy, ha nincs katasztrófa, akkor minden tökéletes a világban.Ez nyilvánvalóan nem igaz.