Januárra eltűnik a nejlonzacskó, és megtiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását. Az Orbán- kormány 10 év alatt szisztematikusan leépítette a zöld közigazgatást, na de most egy új hivatal felelőssége lesz az út szélén, erdőkben hagyott szeméthalmok eltávolítása. Mindezt az önkormányzatok nyakába varrják. Vajon ez is csődbe jut, mint a Kukaholding? Palkovics László szerint nincs szükség az önálló környezet-, klíma- és vízügyi minisztériumra.
Jövő év elejétől tilos lesz Magyarországon forgalmazni egyszer használatos műanyagokat – derült ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve Schanda Tamás parlamenti államtitkár tegnapelőtti sajtótájékoztatóján. Az ilyen zacskók, étkezési eszközök, szívószálak és lufipálcikák eladását tiltó jogszabály a Népszava információi szerint néhány hónap múlva jelenhet meg. Így a cégeknek – gyártóknak, forgalmazóknak, felhasználóknak – körülbelül fél évük marad az átállásra. (A miniszter utalt arra, hogy az unió csak jövő év közepére teszi kötelezővé a jogszabályalkotást, vagyis esetünkben minden egy évvel a kötelezvény előtt lép érvénybe.) Palkovics László megfogalmazása szerint támogatják a forgalmazókat az ezeket kiváltó, újrahasználható, újrahasznosítható termékek fejlesztésében és gyártásában. Mindez az egy hónapja bemutatott energiastratégiából levezetett, Orbán Viktor február 16-i évértékelőjén ismertetett klíma- és természetvédelmi akcióterv része.
Ennek keretében július 1-től megalapítják a Hulladékgazdálkodási Hatóságot, amelynek elsődleges feladata az ágazat ellenőrzése, a törvénytelen lerakók felkutatása, a tettenérés, a büntetés, illetve az önkormányzatokkal együttműködésben az ingatlantulajdonosok hulladékeltávolításra kényszerítése.
Évente mintegy 328 ezer köbméter illegális hulladék keletkezik. A miniszter arra is utalt, hogy a részletek kidolgozása még zajlik, aminek keretében a büntetőjogi felelősséget is bevezetik. Az új hivatal létszámát több száz fősre tervezik. Az anyagi forrásokat firtató kérdésre adott válaszából kiderült, hogy e feladatokra alapvetően köteleznék az önkormányzatokat. Bár szerinte erre a helyhatóságok nem várhatnak külső anyagi támogatást, azért terveznek ezt átmenetileg segítő állami pályázatokat.
Mostantól évi két TeSzedd-kampány várható.
A folyók szennyezésmentesítése, úgy tudjuk, egyelőre a Felső-Tiszára korlátozódik.
Az üveg- és műanyagpalackok, valamint a fémdobozok visszaváltásáról a lap kérdésére annyit említett, hogy a betétdíjat a kereskedők határozzák majd meg. Palkovics László kissé félreérthetően úgy fogalmazott, mintha a kormány 2029 helyett, a környezetvédő szervezetek követelésének látszólag engedve, már 2025-ig leállítaná az épp most állami tulajdonba kerülő Mátrai Erőmű főbb szénblokkjait. A bemutatott ábrájuk ugyanakkor a kivezetést 2025-öt követő időszakra teszi. Ez utóbbi változat felelne meg a kormány eddigi álláspontjának, ami a lap értesülése szerint nem változott. Palkovics László elismételte, hogy más fűtőanyaggal fenntartanák a Mátrai Erőmű jelenlegi, alapvetően fontos termelőképességét, kevéssé részletezve, hogy a jelenleg közel 1000 megawattos (MW) teljesítményt pontosan miként látják fenntarthatónak az általuk kilátásba helyezett új gáz-, hulladék- és naperőművekkel.
Az olcsóbb elektromos autók forgalmának ösztönzése érdekében módosítják a jelenlegi másfél milliós támogatást és változatlanul fontolgatják az idős, környezetszennyező autók behozatalának korlátozását. 2022-től a nagyobb települések csak elektromos buszt vehetnek, amire 10 év alatt 36 milliárdos támogatást kapnak.
Kérdésre közölte: a magánlakások fogyasztáscsökkentését – főképp fűtéskorszerűsítését – leginkább az energiaszolgáltatók uniós kötelezési rendszerén keresztül oldanák meg. Információk szerint a kis- és középvállalkozások 32 milliárdos keretű megújulóenergiás támogatása EU-forrás.
Az évi egymillió fa ültetésére vonatkozó terveket annyiban pontosította, hogy ezt a hagyományos erdőgazdálkodáson túl, jelenleg nem fásított területeken tervezik.
Palkovics László kérdésre válaszolva elvetette az önálló környezet-, klíma- és vízügyi minisztérium szükségességét.
A miniszter megismételte: a jelenleg körülbelül ezer MW-nyi naperőmű összesített teljesítményét 2030-ra 6 ezer, 2040-re pedig 12 ezer MW-ra növelnék. (Emellett kiállt az atomerőmű mellett, pártolja a földhő-hasznosítást és elveti a szélerőműveket.) 2030-ra a hazai energiatermelés 90 százalékát szén-dioxid-mentessé teszik, illetve egymillió “okos” áram- és 200 ezer távhő fogyasztásmérőt telepítenek.
Munkacsoportot javasolnak
A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség és tagvállalatai támogatnak minden olyan kormányzati kezdeményezést, amely lehetővé teszi a műanyag- és alumíniumpalackok minél nagyobb arányú visszagyűjtését, és azok újbóli felhasználását italcsomagolásként – tette közzé a szervezet. Javasolják ezért egy, a kormányzat, az italgyártók és a kereskedelem képviselőiből álló munkacsoport mihamarabbi felállítását, amely kialakítaná a minél nagyobb arányú visszagyűjtését lehetővé tevő rendszert.
Állami hozzájárulásra várva
Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős, MSZP-s főpolgármester-helyettes óvatosan derűlátó a kormány klímaakciója kapcsán, de nem biztos benne, hogy ez megalapozott.
– Mit szól Orbán Viktor új klímaakciótervéhez?
– Nagyon örülök neki, ami azért éles váltás a kormány klímaváltozással kapcsolatos hozzáállásában. Remélem, hogy ez kedvezően hat a Cséry-telep kármentesítésére is. A teljes, 60 hektáros terület rendbetételének késlekedését főképp az okozta, hogy a hatóság által 99 százalékban felelősnek nyilvánított magyar állammal nem sikerült megállapodnunk a költségekről. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő forráshiányra hivatkozik. Ezt az új kormánystratégia reményeim szerint megszünteti. De ha más út nincs, perre is készen állunk.
– A kormányfő új betétdíjrendszert is ígér.
– Ez is biztató. Az EU által régóta javasolt körforgásos gazdaság lényege a hulladék keletkezésének leszorítása. Újrahasznosítható csomagolóanyagok szükségesek, amik nem lerakóban és égetőben végzik, mint most. Ezt az elvet a magyar államnak is át kéne éreznie. Jól működő a betétdíjas rendszer esetén a pet-palackok 90 százaléka visszakerül, ami szerintem az üvegek és fémdobozok esetében is megcélozható. Kétségtelen, az uniós támogatással létrehozott, otthoni szétválogatás önmagában nem túl eredményes.
– Miért?
– A leginkább a szemléletformálást hiányolom. Ha a kormány a tíz- és százmilliárdos “szemléletformálási” kampányainak csak a felében a környezettudatosságot hangsúlyozta volna, talán ma már mi lennénk a legkevesebb hulladékot termelő ország. Rajtunk is múlik, hol, mit veszünk, mit dobunk ki, mennyire támogatjuk a csomagolásmentes boltokat. Derűlátó vagyok, de ez nem biztos, hogy megalapozott.
A főváros mentesíti a Cséry-telepet
Tegnapelőtt sajtótájékoztatón, illetve -bejáráson mutatta be Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős, MSZP-s főpolgármester-helyettes, Szaniszló Sándor valamint Becker Pál, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese a XVIII. kerületi egykori Cséry-telepi hulladéklerakó egy kisebb, 4 hektáros, igen lehangoló látványt nyújtó szegletének átalakítását célzó munkálatokat. A főpolgármester-helyettes közölte: a terület kármentesítésére a fővárosi önkormányzat saját forrásból 1,8 milliárd forintot folyósít. Ezen túlmenően a területen 4,9 milliárd forintos EU-támogatással egy fásított, évi 110 ezer tonna kommunális hulladék tömörítését végző központ épül. Az illegális szennyezések kapcsán büntető eljárás zajlik.
