A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálásával országos program indul közel 5,5 milliárd forint – döntően uniós támogatású – értékben a füves élőhelyek és az ott élő fajok természetvédelmi helyzetének javítása, hosszú távú megőrzése érdekében.
Béres András, a kft. ügyvezetője a program tegnapi indító sajtótájékoztatóján Esztergomban elmondta, a 60 %-ban uniós forrásból megvalósuló pályázat 2026 végéig tart. A megvalósításban közreműködik 9 nemzeti park, valamint a Budapesti Erdőgazdaság Zrt., a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Zöld Akció Egyesület. A program része az idegenhonos, invazív fajok elleni fellépés. Országos adatbázis készül az ilyen fajokkal fertőzött területekről, valamint olyan módszereket fejlesztenek ki, melyekkel a fertőzöttséget korai fázisban észlelni lehet és megakadályozható az elterjedésük.
A projekt keretében öt mintagazdaságot alakítanak ki, ahol természetbarát módszereket alkalmaznak, ehhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara biztosítja a szükséges gépeket és eszközöket. A gyepterületek hosszú távú megőrzésére Országos gyepstratégiai terv készül, figyelembe véve az élőhelyeket és fajokat érintő természetvédelmi kérdéseket is.
A Herman Ottó Intézet igazgatója hozzátette, az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb a gyepek változatossága, amely a homokpusztai és szikes gyepektől, az erdős sztyeppen és az ártéri kaszálókon át a dombvidéki legelőkig és a hegyi kaszálórétekig terjed. E gyeptípusok egy része hazánktól nyugatra már nem is található meg.
Az Európai Bizottság 12 olyan nagyszabású, hosszútávú környezet-, természet- és éghajlatvédelmi projekt támogatásáról döntött 2018-ban, amelyekből – az Európai Unióban egyedülálló módon – 2 projektet egy szervezet, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálásában valósítanak meg. A projekt hozzájárul a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hazai és uniós politika hatékony végrehajtásához. Olyan intézkedésekkel fogja javítani az uniós védett területek hálózatának, a Natura 2000 területeknek a kezelését, mint az inváziós fajok elleni hatékony fellépés, célzott fajvédelmi beavatkozások vagy a modellgazdaságok létesítése. A gyepes élőhelyek védelme, megőrzése és fejlesztése azért is fontos számunkra, mert kulturális örökségünk részét is képezik – tette hozzá az ügyvezető.
Prommer Mátyás, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy – bár ezt kevesen tudják – a mérsékelt övi gyepek fajgazdagsága, biológiai sokfélesége a trópusi esőerdőkével vetekszik. Veszélyeztetettségük mértéke pedig, még azokénál is nagyobb. Az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb a gyepek változatossága, amely a homokpusztai és szikes gyepektől, az erdős sztyeppen és az ártéri kaszálókon át a dombvidéki legelőkig és a hegyi kaszálórétekig terjed. Ráadásul e gyeptípusok egy része hazánktól nyugatra már nem is található meg, így megőrzésük – fajaikkal együtt – a mi feladatunk.
A Grassland-HU LIFE integrált projekt fő célkitűzései között szerepel egy átfogó, gyepvédelmi stratégiát támogató szakmai anyag elkészítése, amely tartalmazza a természetvédelmi helyzetet és célkitűzéseket, fajvédelmi terveket, valamint gazdasági–szociális elemzéseket. Emellett több gyepes élőhelyet is helyreállítanak a projektben, ami többek között gyakorlati gyepkezelést (cserje és inváziós fajok irtása, legeltetés stb.), vízháztartás stabilizálást és csatornák betemetését jelentheti. Továbbá gyepekhez kötődő fajok gyakorlati védelmét is ellátnák a szakemberek (szöcskeegér, földikutya).
Az egyes konkrét természetvédelmi beavatkozások és kezelések hatásának felmérése érdekében, azokat minden esetben alapállapot-felmérés előzi meg. Az intézkedések megvalósítását követő monitoring-vizsgálatok lehetőséget biztosítanak a célfajok és élőhelyek természetvédelmi státuszában bekövetkező változások értékelésére és hosszútávú nyomon követésére.
A nagyszabású együttműködés célja a gyepek természetvédelmi helyzetének javítása; az unión belül Magyarország a letéteményese annak, hogy ezek az élőhelyek megmaradjanak.
Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese bemutatta a projektben tervezett tevékenységüket: közel 320 hektár Natura 2000 területet állítanak helyre őshonos bokrok és inváziós fajok eltávolításával.
