Hirdetés

Paks2 megépültével két, egymás mellett álló atomerőművet kell majd hűtenie a Dunának. Azonos szakaszon szivattyúzzák be, és jut vissza a folyóba a két erőmű reaktorain felforrósodott víz.

Paks 2 eredeti tervein még szerepelt két óriási hűtőtorony, de végül nem fértek bele a több ezer milliárdos projektbe, így az évtizedek óta csökkenő vízhozamú és vízmélységű folyó vizével kell megoldani a hűtést. A hűtőtornyok csökkentették volna az erőmű hatásfokát….a Duna meg kit érdekel.

Tavaly ősszel végeztem először vízhőmérséklet méréseket a Dunán, mert a robbanásszerűen felgyorsult klímaváltozás hatásait nem vették – nem vehették megfelelően figyelembe Paks1 tervezésekor és a jelek szerint Paks 2 sem számol vele fontosságához mérten – írta FB oldalán Baranyi Krisztina Ferencvárosi önkormányzati képviselő, zöldpolitikus, aki korábban pl. az Illatos úti méregbombaRáckevei-Soroksári- Duna-ág, vagy a Maros szennyezése ügyeket is megszellőztette.

Schmuck Erzsébettel, az LMP – Lehet Más a Politika parlamenti képviselőjével a Paksi Atomerőműben jártunk. Az erőmű mérnökeivel vízhőmérséklet méréseket végeztünk az erőmű feletti Duna-szakaszon, az erőmű területén és a kifolyó alatt is.

Súlyos kérdések maradtak bennünk:

Lehet-e biztonságosan hűteni majd csupán a folyó vizével a két erőmű reaktorait?
Mi lesz a Dunával, ha a jelenleginek kétszeresével emeli meg a beérkező hűtővíz a hőmérsékletét?
Okoz-e gondot az eddig a folyóba kerülő radioaktív anyag megduplázódása?

Paks 2 megépülése nem csak az orosz függőség és az eladósodás miatt megengedhetetlen.


Paksi atom: irányított szerencse

Paksi atom: irányított szerencse

Kevésen múlt, hogy a nagy meleg és az alacsony dunai vízállás miatt nem kellett leállítani a Paksi Atomerőművet – írta szinte a teljes független sajtó a héten (a kormánypárti propagandatermékekben még ezt az óvatos problémamegközelítést se keressük: a paksi szent tehén számukra teljes mértékben érinthetetlen, ha súlyos baleset volna, azt sem írnák meg).

Micsoda szerencse! -gondolhatnánk, tized fokokon múlt, de megúsztuk, hogy a magyar áramtermelés 40 százalékát biztosító erőmű kiessen az üzemből. De vajon mennyi volt ebben a szerencse, és mennyi az a kreativitás, ahogyan a teljes magyar jogalkotási, hatósági és intézményi rendszer kezeli Paks kérdését?

Kapcsolódó anyagok:

Paksi atom: irányított szerencse

Sokat lépett vissza az elmúlt egy hétben a paksi bővítés

Pengeélen a paksi atomerőmű

A paksi bővítés forró pontja: hogyan hűtsünk?

Állítólag nem lesz vízlépcső Paksnál

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás