A civilek további párbeszédet szeretnének, a polgármester szerint elkésett politikai projekt a civilek akciója, a tervező pedig a közösségi tervezést emlegette, hogy a lakosok bevonódjanak az utolsó tervezési fázisba, és kiválasszák például, hogy milyenek legyen a stadion mellett húzódó mászófal kapaszkodói, vagy zeolittal, fűvel, netán mulccsal borított területen futkározzanak a kutyák a futtatóban. A StadiOFF civil szerveződés kezdeményezésére közmeghallgatás volt Ferencvárosban.
A vágyak felett győzött a reálpolitika, a ferencvárosi választópolgárok még nyilvánvalóan emlékeznek a tavalyi önkormányzati választási kampányban tett ellenzéki ígéretekre, amikor Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina a Groupama Aréna előtt egymás mellett állva nyilvánították ki, hogy stadion már pedig nem lesz a Duna-parton. Ezt a képet többször is felidézték a résztvevők a július 30-i közmeghallgatáson, aminek a témája az atlétikai stadion és a Ferencvárosi Zöld Park volt.
Aztán következett a választások után másfél hónappal a sokak számára talán érthetetlen és hirtelen fordulat, amikor Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a képviselő-testület elé terjesztett egy javaslatot, miszerint adják támogatásukat a ferencvárosi Duna-parton az atlétikai stadion megépítéséhez, ha az a lakosság számára is nyitott, sportolási, rekreációs és szabadidős tevékenységeknek is helyt ad, és a támogatás fejében a kormány határozatban garantálja, hogy megfinanszíroz bizonyos, a kerület számára jelentős beruházásokat, mint például a szakrendelő új szárnyának a megépítése, egy szegregációval veszélyeztetett terület 8 házának tömbrehabilitációja. A javaslatot elfogadták, majd két nap múlva a fővárosi közgyűlés is hasonló támogató határozatot hozott, ott a fő ellentételezés a budapesti egészségügyi ellátás fejlesztésére 50 milliárd forint kormányzati támogatás garantálása volt. Az új önkormányzati vezetők úgy ítélték meg, ez egy vállalható deal, a lakosok pedig nem akarták erodálni frissen választott vezetőik hitelét, csak maguk között csendben tették fel a kérdést, mi van, ha a kormány nem tartja be az ígéreteit.
A nyár egyik legforróbb délutánján megtelt az önkormányzat tanácsterme, ahol legalább 50 érdeklődő várt, hogy választ kapjon az előzetesen eljuttatott kérdéseire, és helyben is megfogalmazhassa a véleményét, sőt kérdezhessen a polgármestertől és a beruházó képviselőitől. A közmeghallgatást a StadiOFF civil szerveződés kezdeményezte, akik májusban kampányt indítottak a stadion megépítése ellen, „stadion helyett parkot, beton helyett fákat” követelve a Duna-partra. A miniszterelnöknek címzett petíciót több mint 22 ezren írták alá. Közben Baranyi Krisztina polgármestertől azt kérték, hogy tegye lehetővé, hogy a lakosok megismerhessék a stadion és a ferencvárosi zöld parknak nevezett program terveit. A polgármester június végén egy prezentációt hozott nyilvánosságra az FB oldalán, ami a zöld park koncepció részelemeit, a területen a lakosság számára betervezett extra funkciókat megmutatta, de abból nem volt megismerhető, hogy miként viszonyulnak a terület 8 százalékát kitevő extra projektelemek a 15 hektáros beruházási terület egészéhez és a stadionhoz. A civilek 5 nap alatt 340 aláírást gyűjtöttek, és a képviselő-testület július 2-án elrendelte, hogy még júliusban tartsák meg a tervbemutató közmeghallgatást.
A fórumon a beruházót a legmagasabb szinten képviselték, Szeneczey Balázs, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja vezérigazgatója, Ferencz Marcel főtervező, a korábban a Duna Arénát és a városligeti Néprajzi Múzeumot is megálmodó Napur Architect tervezőiroda tulajdonosa és Baji Balázs világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutó vettek részt.
Szeneczey Balázs vezérigazgató azzal kezdte, hogy nagyon szívesen beszélnek erről a projektről, mert „ez egy jó sztori lesz, pestiesen szólva”. Hangsúlyozta, hogy nagyon kemény beszélgetései voltak Baranyi Krisztinával, viszont az is kiderült, hogy nagyon sok közös pont köti össze őket. Mégpedig azok a közösségi funkciók, amelyek objektív feltételei annak, hogy ez a létesítmény megépüljön. A vezérigazgató elmondta, hogy ezek a plusz kérések a tervezési funkciókban már testet öltöttek, nyomon követhetőek, a közbeszerzési eljárás részét képezték. Ennek az állításnak később maga mondott ellent, amikor a közmeghallgatás végén azzal szembesítették, hogy a nyilvános közbeszerzési kiírásban nem szerepelnek ezek az extra közösségi funkciók, úgy válaszolt, többféleképpen meg lehet oldani, hogy a kivitelezésbe bekerüljenek ezek a funkciók, de a végeredmény a lényeg, hogy amit megígértek, azt meg is fogják valósítani.
Az atlétikai stadion mellett régóta kampányoló Baji Balázs arról beszélt, hogy sportszakmai szempontból milyen jelentősége van ennek a stadionnak, és nagyot nyer vele a hazai atlétika – ezt a közmeghallgatás résztvevői némi elégedetlen morgással fogadták, hiszen nekik épp az a problémájuk, hogy ők pedig ezzel veszítenek egy természetes Duna-partot .
Ferencz Marcel főtervező szerint ez a projekt a közösségi tervezés területét is képezi, ami Európa-szerte egyre divatosabb. Kiemelte, az irodájuk csak olyan tervet készít, ami mindenki együttes örömére szolgál. Az atlétikai stadion tervezése azért is nagyon közel áll a szívéhez, vallotta, mert ez nem egy egyszerű atlétikai csarnok, hanem lesz benne egy olyan „ajándék terület”, hogy a nagy világversenyeken után az épület kubatúráját megtartva, kiszednek húszezer széket, és annak helyén a város számára használható 15 ezer négyzetméter „ajándék terület” keletkezik. A városi gyűrűnek elnevezett területen a lakosság számára futópálya, görkorcsolyapálya, erőnléti eszközöket felvonultató rekreációs gyűrű, civil találkozóhely, kávézó, fagyizó, kaphat helyet, de alkalmas lesz arra is, hogy lehessen ott bolhapiac, esküvő vagy bármilyen más rendezvény, amire csak igény van – sorolta Ferencz Marcel. Az építész szerint ilyen stadion nincs az egész világon, ez lesz az első, amit birtokba vehet a lakosság. A stadion alapterülete 70 ezer négyzetméter, amiből 35 ezer négyzetmétert fognak megnyitni a lakosság előtt a versenyek után, magyarázta a bevezetőben.
A célja az volt, erősítette meg a tervező, mondván ő sem szereti a betont, hogy egy ligetet hozzon létre a lepukkant barnamezős területen, amelynek a funkciója a sportlétesítmény. Szerinte ugyanis egy városi park csak akkor működik, ha egy magas rangú közintézmény van a szívében, és példaként a Városligetet, a Népligetet említette, de ezzel az állásponttal a hallgatóság nem kifejezetten értett egyet. A második részben egy ligetvédő reagált is rá, miszerint nem az intézményi funkcióval lehet a Városligetet megújítani, valódi fák, valódi bokrok, valódi mókuskák kellenek hozzá.
A stadion melletti terület 15 új elemet kapott, amit Baranyi Krisztina csapatával közösen dolgoztak ki négy hónapos munkával, ezeket a projektelemeket aztán másfél órán keresztül részletezte, kitérve olyan körülményekre is, hogy miért fontos, hogy az óvodások a szabadban is tudjanak aludni, is, és hogy mennyi idő alatt lehet a mobil színpadot felállítani.
Egy idő után a közönségben felmerült, hogy a tervező rendkívül aprólékos ismertetője talán szándékosan a fárasztásos módszer, ami azt a célt szolgálná, hogy a lakosok figyelme lankadjon és ne tegyenek fel kérdéseket a közmeghallgatás második részében, de az igazság inkább az, hogy Ferencz Marcelt láthatóan a szakmai lelkesedése vezette, amikor az óvoda, a mászófal, strand, a játszótér, a kutyafuttató, az ökorámpa, a közösségi rekreációs és sport sétány, a mobil színpad, a szobor park, a mobil kivetítő, az extrém park, a rekreációs tanösvény és a homokos plázs attrakcióit bemutatta. Egy Maserati árába kerülő kilátó piramist a játszótéren, a retro vagy ultra high-tech napágyakat, a wifis kutyafuttatót.
Az előzetesen beküldött kérdések között a lakosok firtatták a stadion méreteit, a tényleges zöldfelület nagyságát, a kivágott fák számát. A stadion alapterülete 75 ezer négyzetméter, magassága 28 és 34 méter között van. A projekt terület teljes mérete 16 hektár, ebből 10,98 hektár közpark, amiből zöld 5.16 hektár. 800 fát vágnak ki, de nem a stadion miatt, hanem a barnamező fölszámolása miatt, keretezte elfogadhatóbbá a számokat az építész, aki szerint az a zöld, amit ott korábban láttunk „hamis illúzió, a természet kinövése”, „illegálisan” nőttek a fák a gondozatlan területen, az árvízi védműveken. (A résztvevők hangos nevetéssel reagáltak erre a kijelentésre.) A területre 477 darab 35-40 cm kerületű, tizenkétéves fát fognak majd ültetni, amelyeknek 6 méteres a lombkoronája, és a városi gyűrűben is elhelyeznek 96 fát.
A prezentáció során számos felvetésre választ kaptak a lakosok, de a kérdések utána sem fogytak el. A megszólalásokból az derült ki, hogy a stadion támogatói nem jöttek el a közmeghallgatásra, mert főleg kritikai észrevételek hangzottak el. A StadiOFF csoport egyik prezentálója, Scsaurszki Tamás a Levegő Munkacsoport szakmai anyagából idézett, amelyben a beruházással kapcsolatos környezeti aggályokra hívták fel a figyelmet, egy másik lakos a megközelítés, a tömegközlekedés, egy harmadik az üzemeltetés problémáját vetette fel. Ez nem zöld park, jelentette ki a Borbás Gabriella, a StadiOFF másik kezdeményezője, aki összenézte az adatokat, hanem stadion és környéke. Lestadionozzuk a területet, mondta. És az extra funkciók, amik tényleg jók, csak a terület 8 százalékára korlátozódnak.
Egy extrém sportoló nevetségesen kicsinek találta az extrém sportra szánt területet, bevontak-e extrém sportolót a tervezése, kérdezte. Egykerületi lakos rendkívül felháborodott, hogy közösségi tervezésnek titulálták azt, amikor csak egy icipici részben akarják megkérdezni a ferencvárosiakat, és hiányolta a fákat. „Jó szívvel adjátok a neveteket hozzá?”- kérdezte a képviselő-testülettől egy hajdani atléta, közismert kerületi lakos. Miért nem vonták be a kerület lakosait, hogyan fogja ezt pótolni Baranyi Krisztina, hogyan képviseli a mi érdekeinket?- a kérdések egyre záporoztak. A civilek arra is felhívták a figyelmet, hogy a közbeszerzésben számos közösségi attrakció nincsen benne (a strand, a kutyafuttató, az extrém pálya, a street workout, a játszótér, a 10 ezer négyzetméter rekreációs terület) – akkor ezt nem kell megcsinálni a kivitelezőnek? Netán ingyen fog dolgozni? A közmeghallgatáson más kerületekből is részt vettek, egy 13. kerületi lakos emlékeztetett, hogy a Duna Aréna tervei és a valóság között mekkora különbség van, elcsúfítja a Duna-partot.
A közmeghallgatás a helyi politikusoknak is megszólalási lehetőséget adott, a kerületi Demokraták frakcióvezetője, Torzsa Sándor leszögezte, nem támogatnak semmilyen olyan beruházást, ami egyszer használatos épületet eredményez sokmilliárd forintból.
A közmeghallgatás innentől politikai síkon folytatódott, érzelmektől túlfűtött stílusban.
Baranyi Krisztina polgármester az őt a lakosság bevonásának hiánya miatt számonkérő civilek véleményét „kizárólag elutasító politikai nyilatkozatoknak” nevezte, a kezdeményezést pedig „elkésett politikai projektnek”. Szenvedélyes beszédben védte a beruházást, mondván az kétségkívül közcélt szolgál, ez az egyetlen olyan sportlétesítmény, ahová a sporteseményen kívül is be lehet menni. Szerinte ez egybecseng azzal a választási kampány során Karácsony Gergellyel közösen tett nyilatkozattal, miszerint a Duna-partot át kell adni a köznek, most ez történik. „Azt gondolom, hogy mi tényleg felhatalmazást kaptunk”, utalt a választási eredményre, és azért nem egyeztetett a lakossággal, mert másfél hete volt a döntésre, és megpróbálta a legjobbat kihozni az alkuból, nyomatékosította. Az ő szempontjai a kerületnek a szempontja, szögezte le, „nem valami hagymázas lózungok, hagymázas politikai követelések, ezeknek nem fogok fölülni se jobbról, se balról”- a minősítés félre nem érthetően a StadiOFF csoportnak is szólt.
A kormányzati garanciákkal kapcsolatos másik megszólalásában azonban éppen a figyelő és számonkérő civil közösség fontosságát emelte ki: „A kormány azért tartja be az ígéretét, mert Önök most itt ülnek és mert mi mindent becsületesen betartunk. És ha minket becsapnak, politikai felelősséggel fognak tartozni.” A korrupcióról feltett kérdésre pedig úgy nyilatkozott, tudja, hogy lesz, hiszen nagy valószínűséggel Mészáros Lőrinc és társai fogják építeni a stadiont – „de tökéletesen törvényesen, szabályos közbeszerzésen, a legolcsóbb ajánlatot elfogadva történik” – jegyezte meg malíciózusan, és erre a kerületnek semmilyen ráhatása nincs.
A közmeghallgatás ugyan nehezen valósult meg, de úgy fejeződött be, hogy a párbeszéd folytatódik, a beruházó a polgármesterrel egyeztet, hogy miben kérjék ki a lakosság véleményét. Hogy ez a mászóka színe lesz-e csupán, vagy fajsúlyosabb elemei a projektnek, az kiderül.
Dr. Bencsik Márta
A témához kapcsolódó cikkek:
Oda az atlétikai stadion támogatása
Ez a stadion alighanem már meg fog épülni a Duna-parton
Már nem lehet nemet mondani az atlétikai stadionra
Ferencváros StadionOff: Kösz meg hallgatás
