A helyi viszonyokat érintő településfejlesztési- és rendezési eszközök megalkotása, elfogadása a település képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. Mit tehetnek mégis a civilek? A nyilvánosság részvétele a településfejlesztési és településrendezési eljárásokban. A Kalas György írta, az Ökológiai Stúdió, Győr által gondozott brosúra elektronikusan itt tölthető le.
A témában hozott döntések az önkormányzatiság legfontosabb megnyilvánulásai, melyek jó- vagy rossz irányba – általában hosszú időre határozzák meg az adott település fejlődését és életminőségét. A település élhető jövője így nagyrészt attól függ, hogy a képviselő testület képes és hajlandó-e a pillanatnyi gazdasági érdekek mellett a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe venni.
Az elméleti bevezetés és a településfejlesztés-rendezés céljainak ismertetése után a Partnernek lenni… brosúra az építési, illetve a környezetvédelmi törvény felől közelítve a téma környezet-védelmi kapcsolatával foglalkozik. Utána hangsúlyosan dolgozza fel a településfejlesztési-rendezési eljárásokban való társadalmi részvétel témáját – különös tekintettel arra, hogy a lakosság részvételi és véleményezési jogának kereteit (az un. „partnerség” tartalmát) 2013-tól az Étv. helyett a helyi önkormányzatok állapítják meg. Az eljárásokba beépítendő egyeztetési formák, szakaszok rendeltetése az egyes érdekek időben való megjelenítése, a felmerülő szakmai és nem szakmai vitás kérdések előzetes tisztázása. Méghozzá az eljárás korai fázisában – mikor még az összes választási lehetőség nyitott.
Ahol az egyeztetési folyamatban (a letudás-jellegű tájékoztatás helyett) valóban érdemi partnerség dominál, ott lehetőség nyílik arra, hogy a település lakóinak, közösségeinek tudása, tapasztalata összeadódjon, a tervben a fenntarthatóság ismérvei és a lakosság jövőképe jelenjen meg.
Az érintett lakosság érdemi részvételének elmaradása, a beruházói-fejlesztői magánérdekek és a közérdek közötti ütközésének feloldatlansága előre kódolja a konfliktusokat..
A brosúra utolsó része a településfejlesztési/rendezési tervek elfogadásával, egyeztetésével kapcsolatos jellemző problémák gyűjteménye, ahol – a civil szervezetek tapasztalatain túl- beépítésre kerültek a témában több vizsgálatot végző Jövő Nemzedék Országgyűlési Biztosának megállapításai is.
Példának okául: „A fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti oldalai elvileg összehangolhatók, a magyar településrendezés gyakorlatában viszont a környezeti oldal szinte mindig, a társadalmi oldal pedig gyakran háttérbe szorul a rövid távú gazdasági érdekek mögött. Magyarországon átlagosan napi 130 hektár zöldfelület vész el logisztikai (raktár, elosztó stb.) területek, bevásárló központok és persze lakóparkok és más lakóterületek kedvéért.”
A brosúrában feldolgozott téma tehát mind környezetvédelmi, mind pedig társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír. Környezetvédelmi szempontból azért, mert a legjelentősebb elv, a megelőzés érvényesítésére kínál egyedülálló lehetőséget. Társadalmi szempontból pedig azért, mert esélyt ad a részvételi demokrácia gyakorlására. Arra, hogy a települési rendezési tervekben a döntéshozók valóban a köz érdekeit jeleníthessék meg. Ilyen szempontból az együttműködés léte – nem léte, minősége valójában a demokrácia nagy kérdése.
Ezeket szem előtt tartva a brosúra kiemelt célja az, hogy felhívja a figyelmet a településfejlesztési-rendezési tervek jelentőségére, az önkormányzatok felelősségére és ráébressze a lakosságot és a civil szervezeteket az eljárásban való részvétel fontosságára. Nagy kérdés, hogy az érintettek felismerik-e a partnerségben rejlő lehetőségeket, szükségszerűséget?.
Partnernek lenni… A nyilvánosság részvétele a településfejlesztési és településrendezési eljárásokban
Partnernek lenni (701 KB pdf.)
