Mi történt március végéig a melegebb déli vidékekről hazánkba megérkező-, ill. a nálunk telelő, de északabbra költő madárfajok állományaival? Késtek vagy hamarabb érkeztek dél felől? Itt vannak még vagy már elindultak északnak? Íme 45 vonuló madárfajra vonatkozóan egy részletes áttekintés.
A madarászok régóta érdeklődve figyelik, hogy a vonuló madarak tavasszal mikor érkeznek meg azokra a költőhelyekre, ahol ők a megfigyeléseiket végzik. Sokan évről évre feljegyezték, hogy mikor figyelték meg az első fecskéket, gólyákat vagy hallották az első fülemülét énekelni. Több mint 100 éve már a magyar megfigyelők is rendszeresen gyűjtötték a tavaszi érkezők első megfigyeléseit, amit aztán évente összegeztek az Aquila-ban. Teszik ezt ma is sokan, de a megérkezések dinamikájáról az első érkezők adatai nem sokat mondanak. Persze 100 év alatt sokat fejlődtek a madármegfigyelési adatok gyűjtésének és feldolgozásának módszerei, de egészen az elmúlt évekig nem volt a kezünkben olyan eszköz, amely csaknem valós időben képes mindezekről érdemi információt szolgáltatni.
Hazánkban ma már a MAP adatbázis képes hétről-hétre átfogó képet nyújtani az érkezések és távozások országos viszonyairól, azok időbeli lefutásáról.
Már több mint három és fél éve adtunk hírt arról, hogy új, interaktív grafikonokat és térképeket készítő alkalmazást élesítettünk a MAP adatbázisban, amelyeken a madárfajok előfordulási gyakoriságai tanulmányozhatóak, hetenkénti felbontásban.
Akkoriban az egy olyan újszerű alkalmazás volt, ami korábban nem elérhető képet festett többek között az érkezések és távozások dinamikájáról is. Viszont azt a funkciót még nem tudta betölteni, hogy a korábbi évek adataihoz viszonyítva tudjon gyors választ adni az égető kérdésre: az idén hamarabb vagy később érkeztek / távoztak vonuló madaraink?
Ehhez ugyanis kellett a Madáratlasz Program 5 éve, azaz sok-sok olyan ún. teljes fajlistás megfigyelési adatsor, amelyek nélkül nem lehet hetenkénti bontásban megbízhatóan megbecsülni egy-egy faj gyakoriságát. Az elmúlt években számos cikkben írtam arról, hogy miért is fontosak a teljes fajlistás adatsorok, így ezt már nem taglalnám*. Többször volt szó a "gyakorisági grafikonos térkép" alapján a vonuló fajokról is, pl. itt: Korai távozók és rejtőzködők >> , sőt időnként az előző évekhez is hasonlítgattuk az érkezések / távozások helyzetét (volt-e csúszás?), ami még az MMM felmérések időszakára is hatással volt: +1 hét – Tovább tartanak az MMM számlálási időszakai! >>
De ez még nem az volt, amire vágytunk, ezzel csak fapados módon tudtuk megválaszolni a fentebb említett égető kérdést.
Nos, ezen változtat az újabb grafikonos-térkép, ami tavaly ősz óta elérhető, de a MAP & MMM Facebook csoporton kívül nem nagyon promótáltunk eddig. Ez az alkalmazás csak és kizárólag a teljes fajlistás adatokkal dolgozik, s egy kiválasztott év és az előző 4 év átlagának frekvenciáit jeleníti meg hetenkénti felbontásban (a másik frekvencia grafikonos-térképenen az alkalmi megfigyeléseket is meg lehet jeleníteni, ami a ritkább fajok esetében hasznos lehet).
Így már folyamatosan figyelhetjük, hogy a gyakoribb madárfajok milyen ütemben érkeznek és távoznak az előző évekhez képest.
