Megduplázódhat 2030-ig az Európai Unióban telepített szélerőmű kapacitás nagysága, de a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez ennél is gyorsabb növekedésre lenne szükség. A következő évtizedben csak három ország nem tervez új turbinákat telepíteni, köztük Magyarország, így még hátrébb csúszhatunk a szélerőmű flotta nagysága alapján felállított rangsorban – derül ki a WindEurope iparági szervezet jelentéséből.
A járványhelyzet miatt a turbinagyártásban és -összeszerelésben jelentkező zavarok ellenére sem esett vissza a szélerőművek telepítésének intenzitása 2020 első félévében Európában. A kihívásos gazdasági környezetben rekordnak számító 14,3 milliárd eurót sikerült az iparágnak bevonnia új szélerőműparkok finanszírozására, miközben a kontinensen működő turbinák rekord mennyiségű villamos energiát termeltek.
A szélenergia európai jövőjének feltérképezése érdekében a WindEurope áttekintette és összesítette az uniós tagországok Nemzeti Energia- és Klímaterveiben (NEKT) rögzített célkitűzéseket. A szervezet a jelenlegi és 2030-ra a NEKT-ek alapján várható kapacitások összevetése mellett azokat a kulcsterületeket is értékelte, amelyek kiemelkedő jelentőségűek a szélenergia szektor fejlődése szempontjából: aukciós menetrendek, villamosenergia-hálózatok és piacok, engedélyezés és az élettartam vége, elektrifikáció, vállalati megújuló energia beszerzési megállapodások (PPA), kutatás és innováció.
A jelentés szerint 2019 végén az EU-ban – az Egyesült Királyságot már nem számítva – összesen mintegy 168,5 GW szélerőmű kapacitás működött, melyből 156,5 gigagawattot a szárazföldön telepített turbinák tették ki. A NEKT-ekben rögzített célszámok alapján 2030-ra az uniós szélerőmű kapacitás közel 340 GW-ra bővülhet (268,63 GW onshore és 71,27 GW offshore), vagyis a fenntarthatósági célok eléréséhez szükségesnek tartott évi 20 gigawattos tempónál lassabb növekedés várható.
Az egyes országok jelenlegi szélerőmű-állományának nagyságát vizsgálva megállapítható, hogy Magyarország a maga 0,3 GW körüli kapacitásával csak Ciprust (0,2 GW), Luxemburgot (0,1 GW), Szlovákiát és Szlovéniát (egyaránt 0,003 GW), valamint a szélerőművel nem rendelkező Máltát előzi meg. A jelenlegi hazai kapacitás nagysága megegyezik Csehországéval és Észtországéval. Új szélerőművet Magyarország nem tervez építeni 2030-ig, – amivel Ciprus és Málta társaságában az EU három legkevésbé ambiciózus tagállama közé tartozik – az energia- és klímastratégi dokumentumok szerint viszont legalább a már működő kapacitások felújítása, illetve élettartamának meghosszabbítása várható. A NEKT első változata alapján ugyanis 2030-ra teljesen eltűntek volna Magyarországról a szélerőművek.
