A tengerben terjednek a kagylókat megbetegítő tumorsejtek – erre a következtetésekre jutottak a Columbia Egyetem kutatói, akik a puhatestűek kolóniáit Észak-Amerika keleti partvidékén évtizedek óta tizedelő leukémiás megbetegedés okait vizsgálták.
A Columbia Egyetem tudósai Stephen Goff vezetésével a kutatás kezdeti szakaszában New York és Maine térségében, valamint a kanadai Prince Edward-sziget partjainál gyűjtött tátogókagylók (Mya arenaria) tumorsejtjeinek DNS-vizsgálatát végezték el – olvasható a Cell tudományos szaklapban megjelent tanulmányt ismertető PhysOrg hírportál összefoglalójában.
Mint kiderült, az egymástól távol eső helyszíneken gyűjtött kagylókat megbetegítő tumoros sejtek genetikailag gyakorlatilag azonosak voltak, mintha "klónozták" volna őket, ugyanakkor különböztek a gazdaszervezet genotípusától. "Vizsgálataink arra világítanak rá, hogy a daganatos sejtek egyetlen forrásból származnak, nem pedig a gazdaszervezetben fejlődnek ki" – hangsúlyozta Stephen Goff. Ebből következik, hogy a daganatos sejtek fertőzőek és elég sokáig életképesek maradnak ahhoz, hogy a tengervízzel egyik kagylóról a másikra terjedjenek. Azt viszont a kutatók nem tudták meghatározni, hogy eredetileg milyen mutáció következtében fejlődött ki ez a tumorféleség és hogyan betegíti meg a kagylókat.
Az állatvilágban csupán két, egyedről egyedre terjedő daganatos betegség ismert. Az egyik a tasmániai ördögöket (Sarcophilus harrisii) fertőzés útján megbetegítő arctumor, amely az 1990-es évek vége óta 70 százalékkal csökkentette egyedszámukat, a másik a kutyák nemi úton terjedő rákos megbetegedése.
"A daganatos megbetegedés horizontális terjedését ritka jelenségnek tartottuk, amely csupán az emlősök között figyelhető meg. Kutatásaink bizonyították, hogy tengeri ökorendszerekben is előfordul, vagyis a természetben sokkal elterjedtebb jelenségről van szó, mint korábban hittük" – összegezte Stephen Goff.
