A tengernyi közpénzből az Orbán baráti NER cégek körbebetonozzák a tavat, lakótelepekkel teszik tönkre az ökoszisztémát. Fogyatkoznak a nádasok, pár évtized múlva élvezhetetlenné fog válni a tó, és a mostani státuszszimbólum apartmanok és vitorlások is értéküket vesztik. Most a katasztrófavédelem bürokratái is igyekeznek segíteni, hogy a széplaki megakikötő építése mielőbb elkezdődhessen. Siófok pert indít a hatóság ellen.
Perre megy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (OKF) a balatonszéplaki vitorláskikötő vízjogi engedélye ügyében a siófoki önkormányzat. A mederkotrás és a mólószár meghosszabbítására kiadott engedélyt a település megfellebbezte, ám a hatóság ezt nem vette figyelembe, ugyanis az OKF szerint a város nem fizette be az igazgatási szolgáltatási díjat. Siófok szerint viszont az önkormányzat illetékmentes az ilyen ügyekben.
– Hiánypótlási felhívást kaptunk a főigazgatóságtól – mondta Lengyel Róbert siófoki polgármester –, s bár jeleztük, a törvény szerint mentesülünk a fizetési kötelezettség alól, az OKF elutasította a fellebbezésünket és véglegesítette a vízjogi engedélyt – írta a Népszava.
Azért is érdekes a főigazgatóság eljárása, mert az eljárás során korábban két másik fellebbezésünknél nem kaptunk díjfizetési felszólítást. Természetesen nem hagyjuk ennyiben a dolgot, s eljárási szabálysértésre hivatkozva közigazgatási bíróságon perelünk az igazunkért. Lassan minden hónapra jut egy vitorláskikötő-építési terv a Balatonnál, a Népszava is beszámolt többek között a balatonföldvári e-kikötő elleni tiltakozásról. Földvárhoz hasonlóan a széplaki kikötőbővítés terve sem újkeletű. A beruházó Yolle Kft. tulajdonosa, Kenesei István már bő évtizede próbálkozik a jelenlegi, cirka negyven férőhelyes, alacsony merülésű hajók számára kialakított portja megnövelésével, s mélymerülésű hajók fogadására alkalmassá tételével. A terv az, hogy 178 hajó is ki tudjon kötni. Ehhez meghosszabbítanák a mólószárakat, a keleti 338, a nyugati 253 méterre nyúlna be a Balatonba. 35 ezer köbméter iszapot kotortatnának ki, hogy a nagytőkesúlyú vitorlások is be tudjanak állni a kikötőbe az amúgy sekély vízben.
A Yolle igyekezett az önkormányzatot is megnyerni az ügynek, vállalta, lidósítja a szomszédos szabadstrand egy részét, s az ötletre – illetve egy kikötőt kiszolgáló parkoló megépítésére – 2018-ban az akkor még fideszes többségű városvezetés rá is bólintott. Történt ez annak ellenére, hogy – amint arról a Siófoki Hírek beszámolt – a helyiek közül sokan tiltakoztak a kikötőbővítés ellen a két éve nyáron megtartott lakossági fórumokon. Azóta petíció is indult, melyet már több, mint ezren aláírtak.
Miután 2019 októberében a Fidesz-KDNP totális vereséget szenvedett Siófokon, az új, ellenzéki többségű testület is az ellenzők oldalára állt, s visszavonta a korábbi, támogató határozatot. – A szakértői vélemények nem meggyőzőek – mondta a lapnak Lengyel Róbert –, s szerintünk szakmailag nem kellően alátámasztott az az érvelés, hogy a tóba több száz méterre benyúló új létesítmény nem lesz semmilyen ökológiai hatással a Balatonra. Így, amíg nincs meggyőző bizonyíték, nem tudom támogatni a beruházást. Hasonlóképpen tiltakozik a bővítés ellen a Yolle kikötőjének szomszédja, az Ezüstpart Vitorlás Egyesület (EVE). Az 1992-ben alapított, az újságírószövetség hajdani, jelenleg 70 férőhelyes kikötőjét használó klub szerint a gigantikus mólószárak megépítése katasztrofális következményekkel járna számukra. – Ez a partszakasz nem alkalmas mélymerülésű hajók fogadására – magyarázta Rozner Tamás, az egyesület elnöke. – Ha megépülnek a mólószárak és kikotorják a medret, életveszélyessé válik számunkra a hajózás, ugyanis elveszi tőlünk a cirkálószakaszt. A mólók miatt a mi kikötőnk eliszaposodik. Ugyanígy vélekedett egy mérnök is, aki szerint el kellene fogadni, hogy a déli tópart nem alkalmas nagytőkesúlyos kishajók és vitorlások kikötésére, csak jelentős mederkotrással – és később folyamatos karbantartással –, ami viszont komoly ökológia kockázatot jelent. Ezzel ugyanis megbolygatnák a tómeder eddig nem kotort, akár leülepedett veszélyes anyagokat is raktározó részét. Egy másik hajózási szakember szerint a mélymerülésű hajók tulajdonosainak el kellene fogadniuk, hogy csak az északi parton tudnak kikötni, a déli partot pedig meghagyni a valójában Balatonra ideális, 20-25, maximum 30 lábas vitorlásoknak, melyek 100-140 centis merülése lehetővé teszi, hogy bármelyik partszakazt használják. Az EVE elnöke hozzátette, szívesen tárgyalnának a Yolléval, csak éppen nem kapnak semmiféle hivatalos információt, s velük nem egyeztet senki. Az OKF vízjogi engedélyét az egyesület is megfellebbezte, s ők az illetéket is befizették, így a hatóság be is fogadta a dokumentumot, melyet azonban elutasított. – Egyetlen felvetésünket sem vették figyelembe – jegyezte meg Rozner Tamás -, mindenben a szakértői véleményekre hagyatkoztak, arra hivatkozva, hogy a szakértők felelősséget vállaltak az általuk leírtakért. Ezzel csak az a gond, hogy tudunk olyan szakértőről, aki nem vitorlázik, nem balatoni ember, sőt, azt sem tudja, hol van a széplaki kikötő…
Rafinált sajtóelhárítás
A Népszava megkereste a beruházó cég tulajdonosát, Kenesei István is, aki kijelentette, csak a sajtósán keresztül áll szóba a médiával, ám azt nem volt hajlandó elárulni, kit keressünk, milyen elérhetőségen, a cégnek küldött írásbeli kérdéseinkre pedig nem válaszolt. Többek között arra voltunk kíváncsiak, miből finanszírozza a Yolle a kikötőbővítést? Az Opten adatai szerint ugyanis a cég bevételei nem tesznek lehetővé egy ilyen volumenű beruházást: nettó árbevétele az elmúlt években 2,5-4,5 millió forint között mozgott, adózott eredménye pedig az elmúlt fél évtizedben csak egyszer haladta meg az egymilliót. Siófoki forrásainktól megtudtuk, Kenesei veje Tácsik Attila. Őt a városban Fidesz-közeli vállalkozóként ismert, többször is büszkélkedett például azzal, hogy a Századvég főiskolájára járt. A fotók alapján jó a kapcsolata például Witzmann Mihállyal, a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjével, illetve a korábbi fideszes városvezetéssel. A lakossági fórumokon ő lobbizott erősen a kikötőért, melynek költségét – ahogyan egy a fórumról beszámoló Facebook-bejegyzés megemlítette – 3,6 milliárd forintra becsülte. „Ezt már nem lehet megakadályozni – nyilatkozta 2019 nyarán Kenesei a 24.hu-nak. – Megfellebbezhetik, perelhetnek, de az több száz millióba kerül majd annak, aki bíróság elé viszi az ügyet, mert kifizettetem velük a bevételként kieső összeget.”
Aktivizálódnak a földváriak a kikötő ellen
A helyi lakosokat is vonják be a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett e-kikötő építésének törvényességi felülvizsgálatába, kérte Orbán Balázsnak, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárnak írt levelében Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület elnöke. Mint arról a Népszava többször beszámolt, noha a földváriak jelentős része ellenzi, hogy a Nyugati strandra 175 hajó befogadására alkalmas e-vitorláskikötő épüljön, a Veszprém megyei kormányhivatal zöld utat adott a projektnek, melyet erősen támogat a fideszes városvezetés is. Holovits Huba polgármester a veszélyhelyzetet kihasználva egyszemélyben írta ki a pályázatot a kikötőépítésre, melyet az a Balabo Kft. nyert, mely néhány nappal korábban kapott 897 millió forintot a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programból. A projekt ellenzői szerint viszont környezetvédelmi, ökológiai, áramlástani, hulladék- és szennyvízkezelési szempontok alapján aggályos a beruházás, s bíróságon támadták meg a kormányhivatali határozatot, mely utat adott az 1,6 milliárd forintból 2023 év végére megépíteni tervezett, 2,3 hektár vízfelületű, összesen 2,8 hektáros kikötőnek, melyet két mólószár határol majd, a hosszabb 311, a rövidebb 225 méterre nyúlna be a tóba. Herényi szerint a helyiek véleményét eddig senki sem hallgatta meg az ügyben. Közölte, az egyszemélyi polgármesteri döntések miatt a kikötőépítés terve anélkül vált véglegessé, hogy a helyieknek legalább egy látványtervet mutattak volna, így a földváriak csak 2020 decemberében szembesültek vele, hogy a beruházás a jelenlegi strand teljes partszakaszának elvételét jelenti. Az MBE elnöke hozzátette, egyesületük bíróságon támadta meg a kormányhivatal határozatát, ugyanis ahhoz nem készült az iszaposodást és annak az élővilágra ható káros következményeit vizsgáló hatástanulmány.
Nyitókép: A Balatonba harapó parti markoló valamelyik NER közeli un. turisztikai fejlesztésnél. Kép: NABE
