A rovat kizárólagos támogatója

Szeretném egy példán bemutatni, milyen az, amikor egy önkormányzat, annak szakcége és egy konstruktív civil lakossági csoport a párbeszédet választja az elmérgesedő vita helyett. A helyszín a Tabán. Ahol a Főváros, a Budavári Önkormányzat, a Főkert és a Zöld Tabánért facebook csoport az aktorok. Túl vagyunk már az eredeti sportpark tervek megszelídítésén (több zöld, kevesebb beton), veszélyes fák eltávolításán, rendszeres csütörtöki civil bejárásokon, sportpark beruházás átadásán, a kivágott fák pótlásán és az öntözőzsákok bevetésén. A Főkert tervezői további 90 fa elhelyezésén dolgoznak. És most ez itt az időrégészkedést sem nélkülöző poszt témája.

A Tabán városrész lebontása előtti részletes térképet  Saly Noémi bocsátotta a Főkert rendelkezésére. Az volt a civil felvetés, hogy az elbontott Tabán helyén egykor (Morbitzer Dezső főkertész által 1930 és 1940 között) megálmodott park a felszín alatt még mindig őrzi az alapozásokat. Oda fa csak igen korlátosan ülthető, mert sekély a talaj. Nosza, nézzük hát össze az egykori telek- és házstruktúrát, s vessük azt össze a növénykiültetési tervvel, hogy az új fák lehetőleg az egykori udvarok helyére kerüljenek, ahol biztosan nincs már ott a felszín alatt az alapozás.

Ez a gondolat nem született volna meg egy helytörténészi attitűd, a civil kurázsi, és a párbeszéd igénye, fogadókészség nélkül.

A civilek általában a legjobb helyszakértők. Nélkülük ritkán születnek jó köztéri megoldások. William H. Whyte mondta, hogy “Nagyon nehéz olyan tereket tervezni, amelyek nem vonzzák az embereket. Figyelemre méltó, hogy ez mégis milyen gyakran sikerül.” Ennek többnyire az az oka, hogy nem kérdezik meg a tervezés előtt az embereket, mire van valójában szükségük. Nos, mi megkérdezzük.

Jelenleg is zajlik a kozossegitervezes.hu-n hét fővárosi parkunk előzetes kérdőíves felmérése. S ilyen az, amikor nem nekik, hanem velük, az ő részvételükkel formálódik a megoldás. Minden valahogy jobb lesz tőle, s akiknek készül, azok is a magukénak érzik majd.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze.


Bardóczi Sándor greenfo podcast kép: Sarkadi Péter

A fővárosnak anno volt főkertésze, de 1940 óta nem volt a zöldfelületeknek főfelelőse, amíg 2020 januárban hivatalba nem lépett Budapest főtájépítésze. De mi is a feladata? Mik a tervei? Hogyan képzeli el a főváros zöldítését, és a védett területek rekonstrukcióját? Mi fán terem a favédelmi munkacsoport?  Többek között erről beszélgettünk a greenfo podcastjában Bardóczi Sándorral.
Bardóczi Sándor: a fa mostantól Budapest zöld közműve.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek