Idén is indul “A vágatlan május” kihívás, amely arra buzdít, hogy legyünk bátran lusta kertészek, és pihentessük a fűnyírót, engedjünk teret az éledező természetnek, hogy a beporzók is megtalálhassák számításukat a kertben. A mozgalom 2019-ben az Egyesült Királyságban kezdett kibontakozni.
A közösségi médiában #NoMowMay, magyarul #vagatlanmajus hashtagekkel ellátott kezdeményezés a beporzókat kívánja segíteni. A kihívás pedig végtelenül egyszerű teljesíteni: egyszerűen csak május 1-től 31-ig nem kell nyírnunk a füvet.
A VIRÁGjárók, MÉHlegelők csoport a közösségi oldalán öt pontban válaszolt arra, hogy milyen jótékony hatásai van annak, ha hagyjuk burjánzani a természetet:
- Most kezdenek igazán beindulni a virágok, és az újonnan kikelt beporzóknak szükségük van energiára.
- A virágjárók fogyatkoznak az egész világon, de ha több életteret, táplálékot biztosítunk nekik, valamint elhagyjuk a vegyszerek használatát, akkor ez megállítható.
- A biodiverzitás, a sokszínűség az élet alapja. Minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy éppen menedéket magának.
- A magasabbra hagyott fű hűsíti a talajt, ezzel együtt a környezetét is. Nem kell annyit locsolni sem, nem ég ki és több széndioxidot nyel el, mint az 5cm-nél rövidebb.
- A természetet ha kicsit hagyjuk kibontakozni, csodákat láthatunk, nem csak néhány szebb vadvirág, hanem akár védett növények is megjelenhetnek, és olyan fajok is beköltözhetnek a nem háborgatott helyekre, akikre nagy szükségünk lehet a növényeink védelme érdekében.
Kérdésként felmerülhet, hogy a magas fűben jobban támadnak a kullancsok. Ez nem feltétlen igaz, a rövidebb gyepen is ugyan úgy megtelepednek a várszívók, de ha biztosra akarunk menni, akkor egyrészről vághatunk ösvényt a kutyánknak, másrészt érdemes áldozni kullancs és bolha elleni szerre.
Ha pedig attól tartunk, hogy nem várt gyomok jelennek meg a kertünkben, akkor azokat húzzuk ki a fű közül.
Érdemes kipróbálni a kihívás!
Nyitókép: Depositphotos
Kapcsolódó anyagok:
Ingyenes társkereső méheknek és virágoknak
10 hazai település, 1000 madárbarát eszköz
2023-ban is folytatódnak a fővárosi zöldítések, fejlesztések
A kormánypárti média öngólja: a gaz főváros/a
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket
Miért nem nyírják már le a füvet?
Már az is méhvédelem, ha kevesebbet nyírjuk a füvet
Négy évszakos kert a beporzókért
Parlagfű dilemma: irtsuk, vagy ne?
Zöldfejlesztések a Főkerttől 2023-ban: minierdő, bokrok, fasorok
