A januárban lemondott államtitkár tavaly nyáron észlelte először, hogy a kormány szembe megy a meghirdetett agrárpolitikájával. Egy ideig úgy gondolta, belülről tud változtatni, most azonban azt mondja: kívülről többet lehet tenni.
A mezőgazdaság megfelelő működtetése nemzetbiztonsági jelentőséggel bír, hiszen nem csupán a közvetlenül érintett agrártársadalmat, hanem az élelmiszeriparon keresztül a teljes lakosságot és a gazdaság jelentős részét befolyásolja, kezdte előadását Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár tegnapelőtt, Biatorbágyon.
A helyi és környékbeli gazdálkodók részvételével rendezett összejövetelen Ángyán azt mondta: az államnak az volna a feladata, hogy a helyi gazdákat hozza helyzetbe a spekuláns tőkebefektető társaságokkal szemben, hiszen utóbbiakat csak a haszon vezérli, miközben nem törődnek a helyben élők sorsával.
Ángyán kifejtette: azért mondott le államtitkári posztjáról, mert 2011 nyara óta egyre inkább azt érzékelte, hogy a kormány szembe megy saját agrárpolitikájával, és nem a helyi közösségek érdekében alakítja a mezőgazdaságot. Ángyán szerint a spekuláns tőke esetében lényegtelen, hogy külföldi, vagy magyar, hiszen az utóbbi sincs tekintettel a helyben élők érdekeire. Ráadásul – offshore cégek beiktatása révén – sokszor a közterhekből is csak minimális részben veszi ki a részét, miközben támogatások formájában óriási mennyiségű közpénzhez jut.
A korábbi államtitkár példát említve azt mondta: a három legnagyobb mezőgazdasági tőkebefektető társaság összesen 10 milliárdnyi állami támogatást kapott, miközben a teljes tanyaprogramra csak egymilliárd forint áll rendelkezésre. A tőkebefektető társaságokkal kapcsolatban Ángyán Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt nevét említette. Arról is beszélt, hogy lemondása óta szisztematikusan vizsgálja az állami földek bérbeadását: eddig Fejér és Borsod megye adatait összesítette, és kiderült: a földek 80 százalékát nem helyi gazdálkodók, hanem távoli tőkés társaságok nyerték el. A földbérlet nagy üzlet: a földalapú uniós támogatás révén 100 hektár évente körülbelül 6,5 millió forint biztos bevételt jelent akkor is, ha a bérlő meg sem műveli a földet. „És itt nem 100 hektárokról van szó”, tette hozzá Ángyán.
A korábbi államtitkár a folyamat visszafordításának esélyéről azt mondta: a patkánnyal nem lehet megütközni a csatornában, hanem ki kell hozni a fényre. Az oligarchikus szervezetekkel szemben mindaddig nincs esély, míg azok meg tudnak egyezni a háttérben a politikai döntéshozókkal. Ángyán éppen ezért járja a vidéket, találkozik a „mindenről pontosan tudó” helyi gazdákkal, és kimutatásokat készít, illetve publikál. Úgy véli, a széles nyilvánosság erejével van még esély változásokat kikényszeríteni. Bár, tette hozzá a rendezvény címére utalva, a 24. órában vagyunk.
Kapcsolódó anyagok:
LMP: tegyék nyilvánossá az állami földbérleti pályázatokat
Budai szerint nincsenek föld-oligarchák
Helyzetkép a magyar termőföld védelméért
Zárójelentés a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet új honfoglalásáról
