Kiborult az atombili – nukleáris reneszánsz

Orbán szerint Paks nélkül nincs versenyképes magyar gazdaság. Az atom és vízlépcső lobbi örül. Amit ma ellophatsz, azt ne halaszt holnapra. Egyre több sületlenség hangzik el a kormány részéről. Az új atomerőmű blokkok a kormányfő állításával ellentétben a rezsicsökkentéshez sem kötődnek. A FIDESZ sántító paksi érvei. A Paksra tervezett két új erőmű Magyarország eddigi legdrágább beruházása lesz. Válogatás az elmúlt napok sugárzó híreiből.

Kérdés minden magyar állampolgárhoz: Van fölös 300.000 forintod egy veszélyes, drága, importfüggőséget okozó erőműre? Moszkvában január 14-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megállapodtak. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. Orbán Viktorék úgy írták alá a megállapodást, hogy senkit nem kérdeztek meg az ország lakosságából, melynek minimum 60%-a ellenzi az atomenergiát. Arról nem is beszélve, hogy a megújuló energiák több százezer munkahelyet teremtenének. Vége a rezsicsökkentésnek. Életünk végéig nyöghetjük majd a gigaberuházás terheit. Az  államközi szerződés pontot tett egy évek óta lebegtetett téma első fejezetének végére. Szemelvények az első nap sajtóhíreiből >>>

A hét legfontosabb bel és külpolitikai témájával részletesen foglalkozott szinte minden sajtóorgánum. Mi is igyekeztünk minél többet összegyűjteni itt, és a napi sajtófigyelőnkben.

És akkor jöjjenek az elmúlt 48 óra témával kapcsolatos hírei.

A paksi atomerőmű nélkül a magyar gazdaság nem tud versenyképesen működni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a paksi erőműbővítésről szóló orosz-magyar megállapodással kapcsolatban.
Magyarországnak az az érdeke, hogy Paks hosszú távon is legalább 40-45 százalékát biztosítsa a magyar villamosenergia-ellátásnak – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy ehhez fenn kell tartani azt a korábbi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást, amely Magyarország és a Szovjetunió között létrejött, "csak most már Magyarország és Oroszország között kell fenntartani ezt a kapcsolatot". Mint mondta, Magyarország nem kerül más helyzetbe, mint amilyenben most van, így ez a kérdés az ország függetlenségét és függőségét nem érinti.  Orbán Viktor kiemelte, hogy Paks megtartása nélkül a rezsicsökkentésnek sincs gazdasági alapja, márpedig a kormány célja az, hogy a Magyarországon felhasznált energia minél nagyobb része hazai termelésű legyen, így mind a háztartásoknak, mind a gazdaságot működtető vállalatoknak olcsó áramat biztosítsanak. Azt a holnapután kérdésének nevezte, hogy ha Magyarországon több energiát tudnak előállítani, mint amennyit felhasználnak, akkor hogyan kereskedjenek a fennmaradó résszel.

"A paksi atomerőmű nélkül nincs magyar gazdaság. (…) Csak egy szegény, lerongyolódott és nem versenyképes gazdasága lehet Magyarországnak" nélküle – nyomatékosította álláspontját. Megerősítette egyúttal azt az indiai látogatása alkalmával tett célkitűzést, hogy négy-öt év múlva egész Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb az áram.
A miniszterelnök – a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégiára hivatkozva – kilátásba helyezte, hogy a közúti közlekedés "elektromos alapra helyezését" is a nukleáris energiából biztosítják majd. Ennek nyomán szerinte a következő években egyre többet hallani majd arról, hogy a mostani benzinüzemelésű járművek helyett milyen kísérletek történnek a közúti közlekedés "elektromosautó-alapra" helyezésére. Utalt arra, hogy jelentősebb autógyárakkal is zajlanak erről tárgyalások.
Arra a kérdésre, számolnak-e azzal, hogy a német atomerőművi leállás átalakítja a kontinens nukleáris energetikai piacát, azt válaszolta: számolnak vele, de ez a kérdés nem része a hamarosan a parlament elé kerülő orosz-magyar megállapodásnak, amely egyébként semmilyen más üggyel, így a gázszállítással nincs összekapcsolva.

A megújuló energiák fejlesztéséről úgy vélekedett, hogy azt jól kell ütemezni, mert az ma csak óriási közpénztámogatással lehetséges, ám a technológia gyorsan fejlődik, így akkor érdemes nagyobb mennyiségben beállítani az alternatív energiát a magyar energiagazdálkodásba, ha már nem kell a büdzséből hatalmas összeggel támogatni. Kitért emellett arra, hogy a szén kérdését sem a múlthoz sorolja, a modern technológiákkal ugyanis látja annak helyét – "idekötve a bányászatot is" – a jövőben is.  Az IMF-kölcsön és az erőműbővítéshez biztosítandó orosz államközi hitel közötti párhuzamot firtató felvetésre a miniszterelnök úgy reagált: "szezont a fazonnal nem érdemes összekeverni". Míg ugyanis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyugdíjcsökkentést kért cserébe, és nem engedte a bankok, a multik adóztatását, addig ilyen kérdések az oroszokkal "szóba sem kerülnek".
Oroszországgal "egy beruházás finanszírozásáról fogunk megállapodni" – jelentette ki. Megjegyezte, az oroszok azért tesznek vonzó ajánlatot Budapestnek, hogy "ne veszítsenek el valamit, ahol ma jelen vannak". Orbán Viktor az orosz-magyar kapcsolatokat úgy kommentálta, hogy azok "ma rendben vannak".
A múlton nem lehet változtatni, a jövőn viszont igen, és érdemes is – mondta, úgy jellemezve kormánya jövőképét, hogy egy erős Magyarországot akarnak, amely nem alárendeltje, hanem egyenrangú partnere más államoknak. "És igaz, hogy a múltban megszálltak bennünket a németek is, a szovjetek is, de a jövőt illetően mi a németekkel is meg az oroszokkal is egyenrangú kapcsolatokat akarunk kiépíteni" – fejtette ki, közölve, hogy ez az elképzelés sikeres, hiszen ma Magyarország egyenrangú partnere Oroszországnak, Németországnak és a világ más államainak. Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok kölcsönös előnyökön nyugvó fejlesztéséről, és – mint mondta – amiben megegyeztek, azt az oroszok betartották. (MTI)

  Paksi-matek: összeadás az, nem szorzás
A rezsicsökkentés-államosítás és a "Paks II. megállapodás" között valóban van logikai kapcsolat, de nem feltétlenül abban a formában, ahogy azt a kormányfő tálalta. A két téma nagyon hasonló analógiára épül, ugyanis mindkettő végén – burkoltan – az adófizető állja cech egy részét. Mindkét "projekt" (Paks II., és rezsicsökkentés-államosítás) azt a mintát követi, hogy az állam kezébe vesz egy alapvetően veszteséget termelő tevékenységet, amelyet ezt követően – egy állam esetében más forrás nem lévén – adófizetői pénzekből keresztfinanszíroz a későbbikekben. Persze lehetne árat is emelni, de ez értelemszerűen most nem tűnik lehetséges opciónak egyik "projekt" esetében sem.  A lakosságot ellátó energiatársaságok, ún. egyetemes szolgáltatók (ESZ) már a rezsicsökkentési akciót megelőzően is komoly veszteségeket termeltek, ami a politikai döntésként meghozott 10%-os díjvágások következtében várhatóan csak tovább növekedtek. Az energiakereskedelmet, és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat magában foglaló, szabályozott árakon működő egyetemes szolgáltatás több tízmilliárdos veszteséget hozott már 2011-ben és 2012-ben is az energiacégeknek. A megcélzott államosítással értelemszerűen ezeket a terheket az állam fogja viselni, és így nagyon hasonló konstrukció alakul majd ki, mint Paks II.-nél: az áramdíj egy részét az állam (adófizetők) fogja állni.

A két "projekt" vesztesége között pedig sajnos nem szorzás, hanem összeadási művelet van, vagyis mindkét tevékenység növelni fogja az állam kiadásait, így Paks II. maximum csak félremagyarázás eredményeként lehet majd képes alapot biztosítani a rezsicsökkentésnek. Például ha átsúlyoznak a két "projekt" veszteségei között, de ez csak játék a számokkal, és mindkét "projekt" fenntarthatósága csak addig biztosított, amíg a mindenkori államháztartás képes valahogy kitermelni a fedezetet, vagyis amíg meg nem roppan az érkező többletterhek alatt.

  Paks az energiastratégiában: Orbán újabb lódítása
A miniszterelnök pénteki rádiónyilatkozatában úgy fogalmazott: a parlament által elfogadott energiastratégia kötelezi a kormányt a paksi bővítés megvalósítására. Ez az állítás azonban nem fedi a valóságot: az energiastratégia csak a rendelkezésre álló lehetőségek egyikeként említi a bővítést – ugyanakkor számos olyan konkrét energetikai lépést előír, amelynek az Orbán-kormány a gyakorlatban épp az ellenkezőjét csinálja. A 2011-ben elfogadott energiastratégia 2030-ig szól (a 2050-ig terjedő időszakkal már csak "kitekintésként" foglalkozik). Ennek rögzítése azért fontos, mert a meglévő paksi blokkok az üzemidő-hosszabbítás miatt 2030-ban még bőven termelni fognak – a legidősebbet is csak 2032-ben kell majd leállítani. Maga a stratégia a bővítést kizárólag lehetőségként, feltételes módban említi (vagyis szó sincs róla, hogy bővítési kötelezettséget írna elő): "A jelenleg működő négy paksi blokk leállásával, és nem nukleáris kapacitásokkal való pótlásával ugyanis ekkor újra növekedhet a CO2-kibocsátás abban az esetben, ha a CO2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) még nem lesz piacérettek, így elveszíthetjük az előnyünket a CO2-kibocsátás tekintetében. CCS alkalmazásával a megnövelt hatékonyságú modern gázturbinák és széntüzelésű blokkok is esetleges alternatívát jelenthetnek, megfelelő költséghatékonyság, illetve a környezetvédelmi, egészségügyi és tárolásbiztonsági feltételek megvalósulása esetén. Ettől függetlenül mind a jelenleg működő négy paksi blokk, mind az esetlegesen létesítendő új atomerőművi blokk(ok) esetén a legszigorúbb, rendszeresen felülvizsgált biztonsági normákat kell alkalmazni." Az energiastratégia többféle forgatókönyvvel számol, ezek egyike az atomerőmű-bővítés. "A megújuló energiaforrások térnyerése mellett, az új atomerőművi blokk(okk)al számoló forgatókönyvekben (lásd az Energiastratégia melléklete) az atomenergia mai 16%-os részesedése is növekszik a primerenergia-felhasználásban 2030-ra."

  A Paksra tervezett két új erőmű Magyarország eddigi legdrágább beruházása lesz
Sok, de mennyire sok ez? A 3700 milliárd forint Magyarország éves költségvetésének egynegyede. Ebből a pénzből kb. hétszer lehetne megépíteni a négyes metrót, kijönne belőle harmincszor az M6-os autópálya vagy építhetnénk még 90 kőröshegyi völgyhidat az Alföldre. Vannak azonban ennél drágább dolgok is a világban. Paks II-ből megépíthetnénk újra a Csalagutat

Bár a kormányzati kommunikáció bombaüzletként tálalja az orosz hitelből épülő új atomerőművet, nem számolnak azokkal a kapcsolódó beruházásokkal, amelyek a biztonságos és gazdaságos üzemeltetéshez szükségesek. Az új atomerőműhöz például biztos szükség lesz a villamosenergia-rendszer átfogó fejlesztésére, és megépülhet egy régóta tervezett szivattyús energiatározó is. A Duna felmelegítése ellen 200 méter magas hűtőtornyokat építhetnek, sőt még egy régi tabu is ledőlhet, és belevághat a kormány a folyó duzzasztásába is. Nagyon sokba kerülhet még nekünk az évszázad üzlete 

  Annak indoklásául – nem mintha annyira indokolni kellene -, hogy miért kérte ki az Energiaklub a közérdekű adatokat a paksi új reaktorok ügyében, bemutatunk néhányat a kormányzat mostanában elhangzott, sántító, illetve saját magának is ellentmondó állításai közül. Mivel a kormánynak többszöri nekifutás ellenére sem sikerült tisztáznia, miért is van szükség új atomerőműre, és miért pont ilyen megoldással, reméljük, a nyilvánosságra kerülő dokumentumok mindenre választ adnak. Lássuk az érveket, és hogy hogyan lehet értékelni őket!   

Két kérdés Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez
Orbán Viktor miniszterelnök törvényes felhatalmazás, a kormányt és az Országgyűlést is megkerülve, pályáztatás nélkül döntött arról, hogy a Roszatom orosz energetikai vállalat két új erőműblokkot építhet Pakson. A két új blokk megépítéséről szóló megállapodásnak része egy Oroszország által Magyarországnak nyújtandó államközi hitel. A mintegy 3000 milliárd forintos nagyságrendű hitelről jelenleg csupán annyit lehet tudni, hogy harminc éves futamidőre adósítja el a magyar költségvetést.
A kormány mindeddig adós maradt a közvélemény tájékoztatásával. Ezért a következő írásbeli kérdéseket nyújtottuk be az ország államháztartásáért felelős Varga Mihálynak:
1. Milyen államháztartási hatással számolt az atomerőmű-építéssel összefüggő mintegy 3000 milliárd forintos hitelfelvétel megítélésekor?
2. Kikérte-e a kormány az Államadósság Kezelő Központ véleményét a hosszútávú hitelfelvétellel járó ügylet megkötését megelőzően? Ha igen, a kapott véleményt bocsássák rendelkezésünkre! Várjuk a miniszter válaszát!  Az MSZP Országos Központjának közleménye
 

  Paksi erőmű – Magas szinten egyeztetett Budapest és Brüsszel 
Mind tagállamok, mind uniós intézmények részéről nagy érdeklődést keltett a Magyarország és Oroszország között létrejött megállapodás a paksi atomerőmű bővítéséről – közölte egy név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrás pénteken az MTI-vel. A tisztviselő arról is beszámolt, hogy az ügylet nem okozott teljes meglepetést Brüsszelben, a magyar hatóságok ugyanis magas szinten előre egyeztettek az oroszokkal való megállapodás részleteiről az uniós intézményekkel, ez pedig arra utal, hogy a magyar kormány nem akar konfliktust ebben az ügyben.
Sabine Berger, Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője szerdán megerősítette, hogy a magyar hatóságok kötelességüknek eleget téve előre eljuttatták a tervezett megállapodás szövegét Brüsszelbe, viszont még nem tudták olyan mélységben tanulmányozni, hogy megállapítható legyen, közbeszerzési szempontból is megfelel-e az uniós szabályoknak a magyar-orosz megállapodás. Egy bizottsági forrás szerint ugyanakkor nem csak Brüsszel emelhet szót a dokumentum ellen, erre azoknak a vállalatoknak is lehetőségük adódhat, amelyek úgy érzik, jelentős hátrány érte őket a közbeszerzésben, például a tendereztetés elmaradása miatt, ők az uniós jogorvoslati irányelvek alapján bírósághoz fordulhatnak az ügyben. Ezek az irányelvek azt hivatottak közösségi szabályokkal elősegíteni, hogy az érintettek gyors és hatékony jogorvoslati lehetőséggel élhessenek, ha úgy vélik, egy szerződést, megbízást méltánytalanul ítéltek oda.

  Tényleg indulhat EU-vizsgálat Paks miatt
Ha az atomerőmű-bővítés tényleg úgy valósul meg, ahogy a kormánypolitikusok felvázolták, Brüsszel szinte bizonyosan indít tiltott állami támogatási vizsgálatot hazánk ellen – véli Felsmann Balázs energetikai szakember, volt szakállamtitkár.

  Paksi erőmű – Orosz lapvélemények 
Részletesen foglalkozott Orbán Viktor miniszterelnök oroszországi munkalátogatásával és az orosz-magyar nukleáris energetikai megállapodás aláírásával az orosz sajtó.
A Kommerszant azt emelte ki, hogy Oroszország a költségvetési hiány ellenére is hatalmas összegeket fordít a nemzetközi színtéren folytatott "nukleáris energetikai expanzióra". A lap szerint az Oroszország és Magyarország közötti megállapodás váratlan volt, hiszen a magyar vezetés évekig azt ígérte, hogy pályázatot hirdet a paksi atomerőmű bővítésére. A Kommerszant azt is tudni véli, hogy a magyar vállalatok közül az orosz Atomenergomashoz tartozó Ganz-EEM nevű cég lehet a Roszatom egyik beszállítója.
A Kommerszant kiemelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentését, miszerint Magyarország teljesíti a Déli Áramlat európai földgázvezeték megépítésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit, a szerződésben előírt minden tételt. A lap szerint "semmi és senki nem kényszerítette Orbán Viktort arra, hogy éppen ezen a találkozón fordítsa a figyelmet az Európai Bizottság és az Európai Uniónak (EU)a Déli Áramlat földgázvezeték megvalósításában részt vevő tagállamai közötti konfliktusra". Az EU energetikai bizottsága gyakorlatilag ultimátumot adott ezeknek az országoknak, hogy lépjenek ki a beruházásból – írta a lap.

A gazeta.ru című orosz internetes újság már keddi kommentárjában előre jelezte a nukleáris energetikai megállapodást. A Putyin atomenergiai Európai Uniója című cikkben Szergej Pikin, az Energetikai Fejlődés nevű orosz alapítvány elnöke azt írta, hogy "a Roszatom javára hozott magyar döntés előre elhatározott volt".  Elsősorban műszaki okokból, mert a működő és a megépítendő energiablokkok ugyanolyan típusúak, és mert a személyzetet is drága lenne más reaktorok működtetésére kiképezni. Másodsorban azért, mert Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin között nincs kibékíthetetlen politikai ellentét annak ellenére, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, Oroszország pedig a saját politikai szövetségét építi, az Eurázsiai Uniót – vélekedett a szerző.
Jevgenyij Mincsenko orosz politológus szerint az Orbán Viktorról alkotott kép a politikust egyfajta magyar Putyinnak ábrázolja.
"Mindketten a hagyományos, konzervatív értékek mellett állnak ki, értékelik a szuverenitást, parlamenti párttöbbségre támaszkodnak. Így viszonylag könnyű a dolguk gazdasági kérdésekben is megállapodni" – közölte.
A hatalomhoz közeli Izvesztyija arról is beszámolt, hogy az orosz elnök mennyire szívélyesen fogadta és üdvözölte a magyar miniszterelnököt, majd a tárgyalások végén maga kísérte ki vendégét a novo-ogarjevói rezidencián.

  Reálisabbá vált, hogy a Roszatom építse az új apátszentmihályi atomerőművet 
Már nem ragaszkodik a villanyáram felvásárlási áráról nyújtandó állami garanciához a Roszatom, és így valószínűbbé vált, hogy megépülhet Apátszentmihályban (Jaslovské Bohunice) az új szlovák atomerőmű, amelynek felépítésében az orosz energetikai vállalat kulcsszerepet játszhat – jelentette a pozsonyi Pravda pénteken. Az Apátszentmihályban építendő új szlovák atomerőmű terve már többéves múltra tekint vissza, és azt követően vált aktuálissá, hogy Szlovákiának, a 2004-es EU csatlakozás egyik feltételeként le kellett állítania az ott működő erőmű négy reaktora közül kettőt. A szlovák lap szerint Pozsony úgy számol, hogy 2025 körül indíthatja a 10-12 milliárd eurós beruházást igénylő új erőmű próbaüzemét. A létesítmény teljesítménye elérheti a 2400 megawattot. A projekt jelenleg előkészítési stádiumban van. A kivitelezésben a Roszatom jelentős szerepet kíván vállalni, az orosz energetikai vállalat ezzel összefüggésben már korábban ismertette elképzeléseit a pozsonyi kabinettel. A tárgyalások azt követően rekedtek meg, hogy az orosz fél állami garanciát kért a leendő atomerőmű által termelt villanyáram minimális felvásárlási árára. A szlovák kormány a megawattóránkénti 65 eurós minimális árat nem volt hajlandó elfogadni, mondván: az csaknem kétszerese a piaci árnak. A szlovák lap ezzel összefüggésben rámutatott: mivel hosszú távon a villanyáram árának emelkedésével számolnak a szakértők, az előre megszabott felvásárlási árral Szlovákia jól is járhat.
Az így kialakult helyzetben most jelentős változás állt be, mivel az orosz energetikai óriás lemondott a korábban általa kért állami garanciáról – számolt be a pozsonyi Pravda az orosz cég szlovákiai kirendeltségének megerősítésére hivatkozva.
"Az orosz fél nem ragaszkodik a felvásárlási árak garanciájának mechanizmusához, kész fontolóra venni bármilyen, a szlovák fél által ajánlott támogatási formát, amely biztosítja, hogy a projekt gazdasági szempontból megvalósítható legyen a befektetők és a hitelezők számára is" – fejtette ki Andrea Krajniaková, a Roszatom szlovákiai leányvállalatának szóvivője. Az új atomerőművet a korábbi tervek szerint a Szlovák Atomenergetikai Társaságnek (JESS) kellett volna elkészíttetnie. Az 51 százalékos szlovák állami részesedésű, 2009-ben létrehozott vállalat, amelynek 49 százalékát a CEZ cseh energetikai konszern birtokolja, szerepe azután vált kérdésessé, hogy annak cseh résztulajdonosa tavaly közölte: el kívánja adni részesedését. A Pravda szerint most a Roszatom lehet az, amely megvásárolja a csehek tulajdonrészét. Amennyiben megegyezés születik, az atomerőmű építése már 2021-ben megkezdődhet a Roszatom korábbi közlése szerint.

Benyújtotta népszavazási kérdéseit a paksi erőmű bővítéséről az Együtt-PM a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB). A szövetség társelnöke, Jávor Benedek az NVB épülete előtt tartott pénteki sajtótájékoztatóján emellett azt is elmondta, felszólítják a kormányt, hogy saját hatáskörében is kezdeményezzen népszavazást az új blokkok építéséről. A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke elmondta, hogy népszavazási kérdéseik többek között arra irányulnak, egyetértenek-e a polgárok azzal, hogy ne épüljön orosz hitelből új atomerőművi blokk, Magyarország ne vegyen fel hitelt a beruházáshoz, a kivitelezőt nyílt közbeszerzésen válasszák ki, illetve hogy ne szülessen végleges döntés a bővítésről 2020-ig.
A paksi erőmű bővítése olyan horderejű kérdés, amiről nem lehet a nyilvánosság kizárásával "sunyin, stikában" megállapodni – jelentette ki. A kormány által kötött megállapodás viszont évtizedekre eladósítja és energetikai függőségbe taszítja Magyarországot – mondta. Hozzátette, a kabinetnek nem volt felhatalmazása a szerződés megkötésére, az ügyben hivatkozott 2009-es országgyűlési határozat ugyanis csak az előkészítésre és az alternatívák megvizsgálására ad jogot. Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy a kormány saját hatáskörében is élhet népszavazási kezdeményezéssel. Ezért felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy "fordítson hátat a titkos alkuk és zárt ajtók mögötti tárgyalások politikájának" és a kormány kezdeményezze a referendum kiírását a paksi bővítésről.
Arra a felvetésre, hogy egy nemzetközi szerződésről lehet-e népszavazást tartani, azt felelte, a kérdéseik nem közvetlenül a megállapodásra vonatkoznak. Egy másik kérdésre azt mondta, a bővítés révén termelt energia bekerülési árát a szakértők 30-32 forintra becsülik kilowattóránként és "ennél gyakorlatilag bármi olcsóbban előállítja a villamos energiát", ugyanis a jelenlegi piaci árak 16 forint körül vannak.

Nem teljesen kizárt, hogy akár népszavazás is indulhat a paksi atomerőmű bővítéséről. Ha mégsem lesz, az Együtt-PM kezdeményezése arra mindenképp jó lehet, hogy a Nemzeti Választási Bizottság – később akár az Alkotmánybíróság – betekinthessen a Putyin és Orbán között Moszkvában kötött, Paksról szóló nemzetközi szerződésbe. A kormány lemondott a tenderről, amit az ellenzéknek is csak egy része sajnál. Egyelőre Brüsszelben sem emeltek ez ellen kifogást. Elvinné a hiteltörlesztés Paks bevételét.

Nukleáris Reneszánsz
Mer’ az energia igenis lehet tiszta, ami Földanyánkat nem veti vissza, Nukleáris reneszánsz kéne, atomerőmű minden megyébe. Kicsi az atom, kis helyen elfér, s ha kiég az elem, csak betonsírt kér, Beteszed, szevasz, el van felejtve, s megyen az élet a szokott mederbe. Atomenergia, az csak a jó, mondd te is: viva la magfúzió!
 

Szél Bernadett nyilvános vitára hívja Németh Lászlónét, aki a kormány nevében aláírta az orosz-magyar megállapodást. A Roszatom vezetőjével szerződést aláíró fejlesztési miniszter már rendelkezik a Magyarország következő száz évéről szóló információkkal, itt az ideje, hogy a magyar emberek is megtudják, valóban jó üzlet köttetett-e. Mint Lázár János pontosított, nem Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin írtak alá szerződést Moszkvában, hanem Németh Lászlóné fejlesztési miniszter és a paksi bővítést előkészítés és pályázat nélkül elnyerő Roszatom vezetője. A miniszter asszony illetékessége tehát megkérdőjelezhetetlen. Most pótolhatja, amit a kormány az elmúlt hónapokban elmulasztott, vagyis a társadalom és a szakma tájékoztatását, a legkézenfekvőbb kérdések megválaszolását. Szél Bernadett, az LMP szakpolitikusa nyílt vitára hívja az Orbán-kormány energiaügyekben illetékes tagját, hogy végre a közvélemény is eldönthesse, valóban jó üzletet kötöttünk-e az oroszokkal.  Amennyiben a kormányzatnak nincs titkolni- és szégyellnivalója a Putyin elnökkel kötött alkuval kapcsolatban, akkor a kihívás elfogadásának aligha lesz akadálya: egy demokratikusan választott kormánynak a GDP 10 százalékát és az ország energiapolitikájának következő 100 évét érintő ügyben amúgy sem lehetnek titkai az állampolgárok előtt – írta Szél Bernadett az LMP társelnöke, a Fenntartható fejlődés bizottság alelnöke sajtóközleményében.

  A biztonságpolitikai szakértő szerint semmi szégyenkeznivalónk nincs amiatt, hogy az oroszokkal újíttatnánk fel Paksot. Nógrádi György úgy véli: Oroszországgal a kapcsolatokat nem lazítani kell, hanem szorosabbra fűzni, és a jelenlegi helyzetben szörnyű lenne szembemenni vele. Részletek a hirado.hu-n.

  Giró-Szász: az ország szuverenitása miatt van szükség a bővítésre

Magyarország szuverenitása miatt fontos a paksi erőmű bővítése – mondta a kormányszóvivő szombat este a Hír TV P8 című műsorában.
Giró-Szász András arra hívta fel a figyelmet, hogy 2037-ig leállnak a jelenleg működő blokkok, és így a magyar villamosenergia-igény 40 százalékának fedezete eltűnik a rendszerből. Azt mondta, ha nem teszi meg a kormány ezt a lépést, akkor a 2020-as évek végére, a 2030-as évekre a függés nagymértékben nő. Jelenleg is orosz technológiával működik a paksi erőmű, így ha a jövőben is orosz technológiát használnak, a függés nem növekszik – jelentette ki.
Azt mondta, a kormány "nemzetstratégiai kérdésként fogja fel a beruházást, nem pedig üzleti kérdésként". A beruházás várható kedvező hatásai között említette, hogy 1 százalékkal növeli bruttó hazai terméket (GDP), továbbá az építkezés ideje alatt 10 ezerrel nő a foglalkoztattak száma.  A kormánynak sikerült elérnie azt is – jelezte a kormányszóvivő -, hogy az erőműfejlesztésnél a beruházás 40 százaléka hazai beszállítókat érintsen, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségek 15 évre oszlanak meg, és nem befolyásolják majd "az államadósság csökkenő pályáját".
A beruházás brüsszeli fogadtatását firtató kérdésre elmondta, a magyar kormány 2013. november 26-án az energiaügyi főigazgatóságot tájékoztatta arról, hogy nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal, és erről egész napos munkamegbeszélést tartottak, majd december 14-én notifikációs jegyzéket küldtek az EU bizottságának, amely tartalmazta a megállapodás teljes szövegét. Hozzátette: a 30 napos határidőig nem jeleztek problémát Brüsszelben, így köthették meg a megállapodást.  A megállapodással kapcsolatos ellenzéki kritikákkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy egy 2009-es országgyűlési – a szocialisták által előterjesztett – határozat adott felhatalmazást a mindenkori kormánynak a bővítés teljes előkészítésére.
Közölte azt is, hogy 2011-ben az Országgyűlés elfogadta a nemzeti energiastratégiát, amelyben pontosan definiálták "a nukleáris energiával kapcsolatos jövőt", majd 2013 decemberében Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a parlament nemzetgazdasági bizottságát tájékoztatta részletekbe menően az orosz féllel folytatott tárgyalásokról. Az államközi szerződést, a magyar törvényeknek megfelelően még az Országgyűlés elé kell terjeszteniük jóváhagyásra, és csak azt követően indulhat el a kivitelezés – emlékeztetett Giró-Szász András. Budapest, 2014. január 18., szombat  (MTI)

  Nem üzleti megállapodás? Akkor milyen?
Amikor először meghallottam, hogy Paks II-ről nem üzleti megállapodás köttetett, mindjárt felmerült bennem a kérdés: hát akkor milyen?  Politikai, gondolom. Márpedig, a politikai megállapodásoknak is van ára.

  A Magyar Atomfórum Egyesület sajtóközleménye az atomenergia szerepéről a magyar energiaellátásban

A paksi atomerőmű az eddigi több mint 34 éves működése során az alapellátás fontos elemeként az ország villamosenergia-termelésének 40%-át adta és a hazai erőművek között a legolcsóbban termel áramot. Ugyanakkor a nukleáris energiatermelés nem jár légkörkárosító szén-dioxid kibocsátásával, és lényegesen csökkenti az ország energiaimport függőségét, növeli az ellátásbiztonságot, hiszen a nukleáris fűtőanyag kis helyen könnyen, akár több évre
is készletezhető. A távlati magyar energiapolitika sem mondhat le az atomerőműben termelt villamos energiáról, és időben gondoskodni kell az optimális forrásszerkezet fenntartásáról. A Magyar Atomfórum Egyesület fontos lépésnek tekinti a magyar-orosz megállapodás megkötését további atomerőmű blokkok létesítésére Pakson. Az orosz nukleáris technológia jól ismert Magyarországon, a jelenleg működő paksi blokkok bizonyították megbízhatóságukat, és
valamennyi nemzetközi biztonsági felülvizsgálaton – legutóbb az Európai Unió stressz tesztjén – kiváló minősítést kaptak. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió előírásai szerint az atomerőműnek alkalmasnak kell lenni több forrásból származó nukleáris fűtőanyaggal való működésre. Az EU-ba történő belépéskor a már jelenleg működő paksi blokkokat is alkalmassá tették arra, hogy azok nemcsak orosz, hanem más gyártású fűtőanyaggal is tudjanak üzemelni.

A paksi atomerőmű építése a huszadik század második felének egyik legnagyobb beruházása volt, amelyben a közvetlen építőkön túl, az energetikával foglalkozó kutatók, mérnökök, berendezésgyártók és szerelők is részt vettek. Ehhez hasonlóan az új blokkok építése is kivételes alkalmat jelent a magyar vállalkozásoknak, hogy termékeikkel és szolgáltatásaikkal bekapcsolódjanak ennek a nagyszabású beruházásnak a megvalósításába. Óvatos becslések szerint is ez a beruházás 6-8000 ember számára jelent munkalehetőséget, és járulékos hatásként az oktatás, a szolgáltatások, a közlekedés és a szállítás területén is további munkahelyeket teremt. Az előzetes felmérések szerint több mint másfélszáz olyan hazai cég van, amely a tervezés, a mérnökszolgáltatások, az építőipar, a gépipar valamint a villamos és irányítástechnikai területén rendelkeznek az atomerőmű beruházásánál felhasználható termékkel, vagy a létesítéshez, illetve az üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat tudnak nyújtani.

A Magyar Atomfórum Egyesület korábbi gyakorlatát követve továbbra is törekedni fog a szakmailag hiteles tájékoztatásra és tevékenységével igyekszik elősegíteni, hogy az új blokkok beruházásában a hazai cégek részvétele minél nagyobb arányú legyen. Álláspontunk szerint az ország gazdasági stabilitásának és fejlődésének egyik kulcseleme a megbízható és
megfizethető villamosenergia-ellátás, amelyben az atomenergia részvétele hosszú távon is nélkülözhetetlen.
Budapest, 2014. január 16.

  Láncreakció Pakson: idézetek egy elhallgatott jelentésből
"A paksi atomerőmű fennállása óta mindent megtett azért, hogy működése a legkorszerűbb és legmagasabb szintű biztonsági szabványoknak feleljen meg" – ez ma a Fidesz hivatalos álláspontja a magyarországi atomenergia-használat biztonsági aspektusairól. Az alább részletesen idézett dokumentum szerint ugyanakkor a jelenlegi kormánypárt ellenzékben még ezt is másként gondolta.

Az Energiapolitika 2000 Társulat üdvözli a Paksi Atomerőmű bővítésére vonatkozó megállapodást.

Az Orbán Viktor magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök által aláírt megállapodás a magyar nemzeti energiapolitika fontos sikere.  Erőműépítésre a leállított, vagy leállítandó elavult kapacitások pótlása, a regionális villamos-energia piac majdani forrás hiánya miatt van szükség. Magyarország adottságait figyelembe véve, a nukleáris alapú villanytermelés nem nélkülözhető, mert az energetika legfontosabb alapkövetelményeinek leginkább az felel meg:
– Az üzemanyag többirányú beszerezhetősége és tárolhatósága egyértelműen növeli az ellátásbiztonságot, csökkenti az import energiától való függést.
– Az atomerőmű villanytermelése nem okoz üvegházhatású gázkibocsátást, segíti a klímavédelmet.
– A termelési költség struktúrája az energia piacra jutás szempontjából kedvező.
– A termelt villany élettartamra vetített átlagára, a rendkívül hosszú élettartam, és a teljes önköltségen belül az üzemanyagköltség kisebb hányada miatt, más megoldásokhoz viszonyítva, kedvező.
– Magyarországon megvan a nukleáris energiatermeléshez szükséges magas szintű szakmai és biztonsági kultúra.
 Az Energiapolitika 2000 Társulat közleménye Az állásfoglalás teljes szövege itt  olvasható.

  Az adócsalók örülhetnek igazán az új paksi blokkoknak?
Számos kérdést vet fel a Lázár János által nemrég ismertetett rendhagyó finanszírozási modell, ami alapján "rendkívül versenyképes áramárat biztosíthatnak majd az új paksi blokkok a magyar gazdaság számára". Az olcsó áramért cserébe több adót fizethetünk majd?

 Az MVM-nél diktálhatták, mi legyen 20000 mérnök véleménye Paksról
A Cink birtokába került Word dokumentum tulajdonságai szerint a Magyar Villamos Művek számítógépén írták meg azt a nyilatkozatot, amely pár órával később a Magyar Mérnöki Kamara paksi bővítésről szóló állásfoglalásaként jelent meg a sajtóban. Illúzióid voltak az érdekképviseletek függetlenségéről? Gyorsan engedd el őket.

Nem telt el egy nap a moszkvai bejelentés óta, de már tudni lehetett, hogy Orbán Viktor valószínűleg igen rossz üzletet kötött. Ráadásul szembeköpte pártja és szavazótábora egy alapvető identitási pontját. Azzal pedig nyilvánvalóan a kormányfő is tisztában volt, hogy az üzletet megelőző titkolózás nagyon sokat fog rontani annak megítélésén. Nagyon valószínű, hogy ez a megállapodás végül nem tízmilliárd, hanem tizenöt-húsz milliárd euróval dobja majd meg a magyar állam effektív adósságát. De akkor miért érte meg ez az egész  ügylet Orbán Viktornak?  Elszúrták vagy titkolnak valamit?

  Emelkednek a beruházások, nő a foglalkoztatottság, bővül a GDP – ezeket a hatásokat emlegetik Magyarország legnagyobb fejlesztése kapcsán. Érdemes belegondolni, hogy mi is történik pontosan.  Tényleg bedurrantja Paks II. a gazdaságot?
 

  A reális zöldek nagyra értékelik, hogy energetikai kérdésekben a miniszterelnök nyílt kártyákkal játszik és bizonyítja a választópolgároknak, hogy a rezsicsökkentést nemcsak választási csaliként, de komolyan gondolja és még az EU és német antinukleáris támadással szemben is vállalja a cselekvést, bízva abban, hogy a magyarság felismerve valós érdekeit támogatni fogja. Magyarországnak nem lenne adósságállománya, ha Paks bővítésének munkálatai megkezdődtek volna, mint ahogyan azt 1985-ben a magyar érdekekért tenni akaró energetikusok javasolták. Önmagát baloldali egységnek nevező, az atomenergia ellenzésből szavazatot remélő ellenzék a paksi bővítéssel ellen indított támadása, a szakértelmet kérdőjelezi meg.  Magyarország gyarmatosítása szolgálatában azok állnak, amelyek 1995-ben országgyűlési felhatalmazás nélkül magyar állami tulajdonból más államok tulajdonába juttatták az energia szektort. Amiért Putyin nekünk magyaroknak ajánlotta fel, hogy épít két ezer megawattos blokkot, annak előzménye, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormánya 1966-ban kötött együttműködési megállapodást. Ennek a megállapodásnak az eredménye a Paksi Atomerőmű, amelynek első blokkját 1982-ben helyezték üzembe és nemcsak a tervezett harminc évre, de még további húsz évre is.
Juhos László, Reális Zöldek Klub elnöke, okleveles erősáramú villamos energia ipari technikus, okleveles hőerőgépész mérnök, okleveles energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök, aranydiplomás mérnök.

 ​Orbán döntése miatt mégis vízlépcsők épülhetnek a Dunán
Lesz egy eddig nem emlegetett, tragikus következménye is a paksi atomerőmű bővítésének. Jó eséllyel tönkrevágják a Dunát és valamelyik szép hegységünket is. Az új paksi blokkok hatalmas hűtési igénye miatt valószínűleg legalább egy duzzasztógátat fognak építeni a Dunán, konkrétan Fajsznál, amiért az atom- és vízépítő lobbi már jó ideje küzdött. De nemcsak a Duna szívja meg a titokban összehozott paksi bővítést, gigantikus műtárgy, egy szivattyús erőmű épülhet vagy a Duna-kanyarba, vagy a Zempéni hegységbe, vagy ki tudja, hová. Már az Új Széchenyi-tervbe is majdnem sikerült becsempésznie a vonatkozó lobbinak a Duna televízlépcsőzését: "Amikor sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni" 

  A  paksi atomerőmű bővítésével újabb blokkokat kell hűteni, és jó lenne megoldani az éjszakánként elpocsékolt áram tárolását is. Ezt a két problémát egyszerre tudná kezelni az időnként újra és újra felbukkanó vízlépcsős megoldás. Ugyanakkor szakértők szerint ezek a Duna duzzasztása nélkül is meg lehet oldani. Régi vitát mos partra az új paksi atomerőmű

  Orbán hívei megle