Kína először nevezett meg időpontot a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére azután, hogy Hszi Csin-ping elnök Pekingben tárgyalt Barack Obamával. Energiaforradalom van, kötelező érvény nincs.
A Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök tegnapi egyezsége ugyan nem kötelező érvényű, de az 1,35 milliárd lakosú ázsiai nagyhatalom most először nevezett meg egy körülbelüli időpontot, amikortól csökkenteni fogja az üvegházhatást és a Föld felmelegedését okozó károsanyag-kibocsátását. Hszi szerint országa 2030-ra éri el a kibocsátási csúcsot, közben pedig arra törekszik, hogy pörgő gazdaságának és növekvő lakosságának energiaigényét húsz százalékig megújuló energiaforrásból biztosítsa. Korábban a cél a 15 százalékos alternatív energiarészesedés volt. Obama azt ígérte, hogy az USA – a 2005-ös szinthez képest – 2025-ig 26-28 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. – Energiaforradalmat indítunk – idézte a CNN Hszit, aki egyben átfogó (zöld)gazdasági reformokat harangozott be.
Az Obama-adminisztráció roppant ambiciózus terveket dédelget, ezek szerint az Egyesült Államok 2050-re már 80 százalékkal kevesebb káros gázt bocsátana ki, mint 2005-ben. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez az időközben a washingtoni törvényhozás mindkét házában többséghez jutott republikánusok. A Fehér Ház szerint a nap és/vagy szélenergiát használó vállalkozások, illetve háztartások a szövetségi forrásokból is támogatott beruházásokkal dollármilliárdokat takaríthatnak majd meg, s ezt a „megrögzött republikánus klímatagadók" sem vonhatják kétségbe.
Nagyszabásúak az Európai Unió tervei is. Az állam- és kormányfők október végi csúcstalálkozójukon állapodtak meg a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájában. Az egyezség értelmében a tagállamok azt vállalják, hogy az 1990-es szinthez képest együttesen legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, az energiatermelésben 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát, és mindannyian 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. „Így az EU az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ- klímacsúcson" – vélekedett Herman Van Rompuy, az Európai Tanács távozó elnöke.
„Magyarország úgy tudta csökkenteni a kiotói klímacsúcson vállalt 6 százalék helyett 40 százalékkal a szén-dioxid-kibocsátást, hogy közben a válságok ellenére is nőtt a gazdasága" – büszkélkedett az ENSZ szeptemberi, New York-i konferenciáján Áder János köztársasági elnök. A megújuló forrásokból származó energia terén azonban már nem tudunk ilyen sikertörténetről beszámolni. Az EU azt vállalta, hogy 2020-ra ennek aránya átlagosan húsz százalék lesz. Magyarország mintegy 14 százalékos hozzájárulást ígért ehhez, most viszont még mindig csak valahol hét százalék körül járunk. Faragó Tibor, aki két évtizeden keresztül képviselte hazánkat a nemzetközi klímatárgyalásokon, közölte: arról még nincs döntés, hogy ki milyen arányban részesedik abból a vállalásból, amelynek értelmében 2030-ra közösen 27 százalékra növelik a megújuló energia arányát. Ugyanakkor energiahatékonyságban a régebbi tagállamok már nehezen tudnak előrelépni, míg a 2004 után csatlakozott országoknál számos lehetőség kínálkozik. Így fordulhat elő például, hogy dán pénzből Magyarországon szigetelnek épületeket, és a hatékonyságnövekedésen a két ország osztozik- írta a nol.hu.
Kína és az Egyesült Államok egyértelmű üzenettel áll ki az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett
A világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsájtójának számító Kína és az Egyesült Államok tegnap közösen kiadott közleményében amellett foglalt határozottan állást, hogy 2015-ben szülessen meg a globális klímapolitikai megegyezés az ENSZ égisze alatt. Emellett mindkét állam azt ígérte, tevékeny részt vállal a globális klímaváltozás elleni harcban. Az Egyesült Államok a bejelentés szerint vállalja, hogy 2025-re 28%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest, ami hatalmas előrelépés a korábbi 17%-os ígérethez képest. Kína ígérete pedig az, hogy legkésőbb 2030-ra eléri a kibocsátási maximumot, majd elkezdi csökkenti kibocsátásait.
Samantha Smith, a WWF globális klíma és energiaügyi kezdeményezésének vezetője a közleményre utalva kijelentette, a kormányoknak fokozniuk kell a tempót és már most meghatározniuk az ENSZ éghajlatváltozási egyeztető tárgyalásain képviselt kötelezettségvállalásuk mértékét. „A hétvégén esedékes G20 csúcson kezdhetnék mindezt annak bejelentésével, hogy megvonják azt az évi mintegy 88 milliárd dolláros forrást, amely a klímaváltozás elsőszámú előidézőinek számító fosszilis tüzelőanyagok újabb lelőhelyeinek felkutatását támogatja.”
„Egy évünk van a Párizsban tartandó globális éghajlatváltozási tárgyalások előtt és ezzel a bejelentéssel mindenképpen egy jó kezdet felé mozdultunk el. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy Kína és az Egyesült Államok közös új céljait inkább a tárgyalások nyitó tétjeinek, semmint végleges számoknak tekintsük. Tovább kell dolgoznunk a klímaváltozás kutatásán és a vállalások mértékének méltányos összehangolásán,” tette hozzá Smith.
Sze Ping LO, a WWF Kína igazgatója üdvözölte a bejelentést, amelyben a kínai kormány egy szén-dioxid kibocsájtási plafon meghatározásáról döntött, és elkötelezettségét fejezte ki amellett, hogy a gazdasági növekedéshez való jogát a környezeti lehetőségek határain belül gyakorolja. „A New York-i Klímacsúcson és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi értékelő jelentésében, első ízben megfogalmazott tudományos egyetértésre és az emberek sürgető szavára elsőként a világ nagyhatalmai reagáltak. Ennek arra kell biztatnia a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országokat és az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének többi tagját, hogy már a jövő év elején jelentsék be saját kibocsátás-csökkentési célszámaikat és ehhez tartozó anyagi vállalásaik mértékét.”
Lou Leonard, a WWF Egyesült Államok Klímaváltozási igazgató helyettese elmondta „A világ legnagyobb CO2 kibocsátói mindenki tudtára adták, hogy elérkezett a cselekvés ideje! De míg ez egy történelmi lépés Kína és az Egyesült Államok számára, mindkét országnak a lehető legszigorúbb célokat kell maguk elé tűzni, hogy esélyt adjanak a világnak arra, hogy a kritikus, 2°C-os szint alatt maradhasson a globális felmelegedés mértéke. Az Egyesült Államokra nézve ennek azt kell jelentenie, hogy a korábban tett 2025-ig történő 30%-os káros anyag kibocsátásról szóló vállalása kell, hogy legyen a kiinduló alap, minden további globális klíma egyezmény számára.
Kína lényegében először vállalt klímacélt. Obama pedig rápörgött a kibocsátás-csökkentésre, ha már otthon nem terem neki sok babér. Rövid szájbarágó.
