Kína egyik nagy folyója, a mintegy ezer kilométer hosszú Huaj mentén található “szennyező források” vezettek az ország egyes részein az úgynevezett “rákos falvak” kialakulásához – állapította meg egy kormányzati tanulmány. Sencsiu megyében a nőknél húszszorosára nőtt a tüdőrákosok száma 30 év alatt.
A kutatás vezetője, Jang Kung-huan egyenesen "rákos járványról" beszélt, s példaként említette egyik legsúlyosabb felfedezésüket, miszerint 1973 és 2005 között a Honan tartományi Sencsiu megyében a nők körében húszszorosára nőtt a tüdőrákosok száma.
A folyó három tartományon halad keresztül, Honan mellett Anhuj és Csiangszu területén. E régiók az 1980-as évektől kezdve gyorsan fejlődtek, a bruttó hazai termék (GDP) éves növekedése átlagosan elérte a tíz százalékot.
A környező papírgyárak, bőrfeldolgozók és műanyag üzemek már 30 éve engedik bele szennyvizüket a folyóba. Vannak vegyi üzemek és gyógyszeripari gyárak is, s az egyre szaporodó kisebb, még kevésbé ellenőrzött termelők és feldolgozók csak rontottak a helyzeten.
A China Daily című angol nyelvű napilapban ismertetett tanulmányban, amelyhez az adatokat tíz éve kezdték gyűjteni, megállapították, hogy a daganatos betegségek előfordulása a Huaj folyó mentén 50 százalékkal magasabb, mint a 2004-05-ös országos átlag. A vizsgálatot végzők az 1980-as évektől regisztrált vízminőségi adatokat, és az 1970 és 2005 közötti rákos megbetegedések számát vették alapul.
Világosan kimutatták például, hogy míg bizonyos településeken az 1970-es években kevés rákos beteg volt, addig mára ugyanott feltűnően sokan lettek. Az okot egyértelműen a folyó szennyezett vizében látják, miközben mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a víz mellett egyéb rizikófaktorokat, így a levegő szennyezettségét, az étkezést, a dohányzást és egyes fertőzések meglétét is vizsgálni szükséges. A kutatók arról is beszámoltak, hogy vizsgálataik kezdeti szakaszában a helyi kormányzatok részéről ellenállást tapasztaltak, de mára elfogadóbbá váltak. A tanulmány nyilvánosságra kerülése is az új hozzáállás kifejeződése – tették hozzá. A szakemberek most az összefüggések felismerése után további kutatásokat szorgalmaznak, amelyek során pontosan beazonosíthatók lesznek a rákkeltő (karcinogén) anyagok.
A "rákos falvak" létezését a környezetvédelmi tárca először az év elején ismerte el, számukat több tucatra tette. Kialakulásukat a környezetkárosító tevékenység, a féktelen és mértéktelen szennyezés rovására írta. A kínai online média annak idején gyorsan "felkapta" a témát és olyan ismeretlen eredetű térképek is megjelentek a világhálón, amelyek szerint akár több száz "rákos falu" is lehet Kínában. A hazai és külföldi médiában megjelenő riportok időről időre azt sejtetik, ügyükben, helyzetükben nem történt változás.
Kapcsolódó anyagok:
A kínai termőföldek fele nehézfémekkel szennyezett
A tíz legkeményebb légszennyező
