Szokatlanul csendesek a folyósok a klímacsúcs utolsó hivatalos napjának reggelén. A tárgyalók hajnal háromig a párizsi szabálykönyv szövegezésén dolgoztak, de az államok többsége és a civil szervezetek még mindig nem elégedettek. A csendet tüntető iskolások csoportja törte meg, ugyanis úgy tűnik, róluk, a fiatal generációról megfeledkeztek: eddig egy helyen sem említik őket a szabálykönyv 144 oldalas vázlatában.
A klímatárgyalások zárónapjához rohamosan közeledve „omnibusz” dokumentumot rakott össze a lengyel elnökség, ami lényegében az összes tárgyalt téma összefűzött változata. Se több, se kevesebb. A szabálykönyv ezen változata továbbra is ezer sebből vérzik, ezért a tárgyalásokat meghosszabbították egy nappal, hogy tisztázhassák a legvitásabb részeket. Carlos Soto, az Éghajlatváltozás Kormányközi Testület (IPCC) egyik tudósa szerint „nevetséges”, hogy a döntés megszövegezésében néhány szónak ekkora jelentősége van, de elismeri, hogy a diplomácia így működik. Szerinte „a lényeg az, hogy az IPCC éghajlati jelentésére való hivatkozás bekerült a szövegbe”, amire eddig még nem volt példa.
„Azok az országok, akik most ellenezték a jelentést, egy fekete ponttal a nevük mellett fognak bevonulni a történelembe” – fűzte hozzá.
Látva az eredménytelen tanácskozásokat, az éjszaka folyamán a Kis Szigetállamok Szövetsége (Alliance of Small Island States) és a Legkevésbé Fejlett Országok (Least Developed Countries) külön nyilatkozatban fogalmazták meg követeléseiket. Az aggódó hangvételű levélben az elkötelezettség hiányát és a tudományos tények figyelmen kívül hagyását kritizálta a két csoport, melyek több mint 80 államot tömörítenek. Az IPCC legutóbbi éghajlati jelentése szerint, szigetállamokat és alacsonyan fekvő tengerparti területeket moshat el a tenger, ha az országok továbbra is halogatják a cselekvést. Az éghajlatváltozás miatt elszenvedett veszteségek (Loss and Damage) kezelésére nyújtott támogatást a fejlett országok azonban továbbra sem foglalnák bele a szabálykönyvbe, míg a legsérülékenyebb államok elengedhetetlennek tartják, hogy az üggyel foglalkozzanak az átláthatóság, a pénzügyek és a globális értékelés fejezetekben.
A fiatalok és eljövendő generációk sem jártak jobban: őket ugyanis a szabálykönyv péntek hajnalban kiadott vázlatában említésre sem méltatták. „Hogy hagyhatsz ki bennünket?” – skandálták az előcsarnokban összegyűlt helyi lengyel fiatalok, akiket tanítóik kísérték el a konferenciára. Az akciót, hogy iskola helyett tüntetni mennek, a svéd Greta Thunberg sztrájkja inspirálta. A példa nélküli hőhullámoktól sújtott svéd nyár után a 15 éves Greta úgy döntött, minden pénteken a svéd parlament előtt ül egészen addig, amíg a politikusok el nem ismerik az éghajlatváltozás elleni fellépés sürgősségét. A fiatal lány úgy gondolja, minek bármit is tanulni az iskolában, ha a politikusok úgy sem figyelnek oda a tényekre. Az ENSZ klímacsúcson előadott beszéde itt nézhető meg.
„Sokan, magamat is beleértve, úgy gondolták, hogy túl fiatalok, túl kicsik vagyunk, de Greta bebizonyította, hogy ez nem így van” – mondta el Gosia Czachowska, a tüntető lengyel fiatalok vezére. Gosia szerint itt az ideje, hogy a politikusok ténylegesen cselekedjenek: „Úgy gondolom, hogy a tárgyalók mindent tudnak már, amit tudniuk kell. Rendelkezésünkre állnak alternatív lehetőségek, amik a környezetet is óvják. Mostantól az ő döntésükön és a pénzen múlik.”
Lásd még: A klímavédelemért tüntetnek gyerekek és fiatalok egész Németországban
Kapcsolódó anyagok:
Igazságos, de kinek? – összefoglaló a katowicei ENSZ klímacsúcs első hetéről
Ébresztő! – tömeges demonstráció a klímáért Katowicében
Mire van szükség a klímatárgyalásokon? – Több helyi vezető, zéró fosszilis energia
Merészség, felelősség és sürgősség – nagy a tét a katowicei ENSZ klímacsúcson
Mi vagyunk a jövő, adj nekünk esélyt – a fiatalok hangja a klímatárgyalásokon
