Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek (ál)hírek. Ezért az MME a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján, melyben a sikertelen párok is szerepelnek, időközi számítást végzett. Eszerint az átlagos fiókaszám idén 2,54. Mivel ez az elmúlt 30 év átlagában 2,35 volt, a mostani az átlagosnál jobb költési eredményt mutat a hazai fehérgólya-állományban.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint ennek egyik oka, hogy a fehér gólya rendkívül jól alkalmazkodik a költési időszak jelentős részében száraz élőhelyekhez, ahol tápláléka alapvetően rovarokból, ezen belül is az itt jellemző sáskákból áll (afrikai telelőterületén egyes törzsek sáskamadárnak hívják). A faj szárazságtűrő képességét az is jól szemlélteti, hogy világállományának két legnagyobb egyedszámú költési csomópontja közül az egyik Spanyolország (a másik Lengyelország, Belarusz és a Balti-államok területe), ahol a mostani időjárásunknál jóval melegebb és szárazabb viszonyok uralkodnak. Sikerességét tovább növeli, hogy úgynevezett opportunista faj, azaz azt a zsákmányt, táplálékot fogyasztja: kisrágcsálók, madárfiókák, gyíkok, kígyók, békák, halak, rákok, dögök, élelmiszerhulladék – bármi, amit le tud nyelni -, ami adott helyen és időben a legkönnyebben megszerezhető. Pont az egér és pocokfogyasztó képessége teszi lehetővé, hogy egyes példányai gond, emberi segítség nélkül át tudjanak telelni hazánkban is.
A költési sikert, a fiókaszámot a fészkelési időszak táplálékviszonyai mellett két további alapvető tényező is befolyásolja. Az első a szülő madarak érkezéskori kondíciója, ami a telelés és vonulás függvénye. Az idén egy-két hetet késett sok vonuló madár, így a gólyák is, ezért vélhetően alacsonyabb volt a szokásosnál a lerakott tojások száma. A kikelt fiókákat a május-júniusi esős időszakok szokták megtizedelni, ami viszont az idén elmaradt, így a fészekaljak szépen növekedhettek (átlagos fiókaszám-adatok a kirepülő fiatalokkal 2003-2021 között), az átlagosnál magasabb költési eredményt mutatva.
Éppen ezért nemcsak szükségtelen, de a fehér gólyákra is kimondottan veszélyesek azok a közösségi médiában terjedő hamis információk, melyek szerint vödörből itassák az emberek a fészek alatt vagy ezek közelében a gólyákat, illetve hogy etessék őket. Fontos információ, hogy a fehér gólya fokozottan védett, ezért a sérült, legyengült példányról, a fészekben magukra maradt röpképtelen fiókákról a területileg illetékes nemzeti park őrszolgálatát lehet értesíteni.
Milyen hatással van az aszály a gólyák életmódjára?
“A most tapasztalható hőség a madarak számára még messze nem szélsőséges. Rendkívül jól szigetelő tolltakarójuk nemcsak a hidegtől, de a melegtől is védi őket” – közölte Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Mint mondta, a fiókák hőtűrése is rendkívüli, ráadásul nagyon érdekes eltéréseket mutat a hideg és a meleg tekintetében. Míg énekesmadaraink néhány napos fiókái a költési időszakban betörő hidegfront 10-15 Celsius-fokos hőmérsékletében annyira elgémberednek, hogy képtelenek eleséget kérni és lenyelni, így éhen pusztulnak, addig a már legalább pehelytollas fiókák képesek elviselni a sivatagi tűző napot, az akár 60 fokot is meghaladó meleget – gondoljuk például hazai körülmények között a fehérgólya-fiókákra. További érdekességek >>>
Nyitókép: Morvai Szilárd
