Az Európai Unió jelentése bírálja az Orbán-kormányt az emberi jogok és a demokratikus gyakorlatok számos korlátozása miatt. Jelentése szerint az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság, LMBT-jogok, a tudományos élet szabadsága, a kisebbségek és menedékkérők ügyei emelhetők ki. Itt a tudományos élet megtépázására látunk konkrét példát. Palkovics László lavírozta bele a méla MTA vezetését.
Döntött hatalmas késéssel most a függetlenségében megkérdőjelezhető igazságszolgáltatás, és hírt ad a szabadságában megreformált sajtó. Mi lehet ennek az eredménye?
Megszavazták: szétverik a Magyar Tudományos Akadémiát 24.hu, 2019. július 2.
„Kedden a parlament megszavazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter terjesztett be. A változtatás értelmében az Akadémia elveszíti kutatóintézeteit, azokat egy új alapítványba, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) csatornázzák, megszüntetve ezzel a kutatók közalkalmazotti státuszát. Ráadásul az MTA-nak önként oda kell adnia székházait és az összes vonatkozó vagyontárgyát az alapítványnak, több milliárd forint értékben.”
– Az egyébként sokféle zavarral működő MTA tehát veszített. Palkovics László az Orbán-kormány erejével elvette a kutatóhálózatát kiüresítve az MTA működését. Az MTA tulajdonjoga az átalakítás szerint nem volt szent, azt hipp-hopp államosította (!) Orbán Viktor kormánya. Az MTA az Alkotmánybírósághoz fordult, ami három évet kotlott az elég egyszerű ügyön. Miért kellett ennyi idő? Elvehető bárki tulajdona is az alaptörvény szerint? Csak parlamenti többség kell ehhez?
„Az ELKH-ban meghatározó lesz a kormány befolyása: az új intézménynek legfőbb döntéshozó szerve a 13 fős irányító testület lesz. Az elnököt a miniszterelnök, Orbán Viktor nevezi ki, a testületbe 6 főt az MTA javasol, delegál, 6 főt pedig a kormány. Az elnököt a miniszter és az MTA elnök közösen javasolja. Az ELKH-t augusztus 1-jével hozzák létre, a kutatóintézetek pedig szeptember 1-jével kerülnek alá.”
– Irányító Testület:
Maróth Miklós AR-2004, 79 éves orientalista (elnök);
Bokor József AR-2001, 74 éves villamosmérnök (alelnök);
Sótonyi Péter Tamás DSc-2013, 68 éves állatorvos (alelnök);
Ádám Veronika AR-2007, 73 éves orvos;
Borhy László AR-2019, 59 éves régész;
Borsos Balázs AL-2019, 61 éves etnográfus;
Gáspár Péter AR-2022, 62 éves gépészmérnök;
Grűner György AK-1990, 80 éves fizikus;
Horváth Zita PhD-2001, 52 éves történész (politikus);
Hunyady László AR-2016, 62 éves orvos;
ifj. Kellermayer Miklós DSc-2008, 58 éves orvos;
Mezei Ferenc AR-1987, 80 éves fizikus;
Pálfy Péter Pál AR-2010, 67 éves matematikus.
Az irányító testület túlkoros, több mint a fele nyugdíj fölötti korú. A maradék hatból három sétálókorú. A tagok által reprezentált szakmák nem fedik le a kutatóhálózat profilját (pl. agrártudományok, ökológia, genetika stb.). Nem a kutatóhálózat tagjai által választott ez a testület, vagyis kevésbé demokratikus. Nem világos a megbízatás ideje. A szervezettség meg sem közelíti az MTA korábban kialakult rendszerét. Nem véletlen, hogy a testület irányító munkájának az eltelt időben sincs felmutatható eredménye. Szerintem tudományirányítási elképzelés nélküli politikai kreatúra jött létre, amelyben az idős hölgyek és urak bóbiskolnak. Mi változott? Miért volt szükség eredeti irányítási és finanszírozási elképzelés nélkül erre a hullámokat vető jogfosztásra?
*
Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség az MTA-törvény szabályozásában. Alkotmánybíróság, 2022. november 15.
„…az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításakor azzal, hogy nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget.”
– Ha tehát indokolja és meghatározza, akkor az alkotmánybíróság szerint rendben van az ügy. Lehet szabadon államosítani? Ad erre az alaptörvény esélyt. Hol?
„Az Alkotmánybíróság egyebek mellett megállapította, hogy az MTA célhoz kötött vagyonának más szervhez rendelése akkor alkotmányos, ha a vagyon köre pontosan meghatározott, szükséges mértékű, és a döntés ellen bírói felülvizsgálatra van lehetőség. A vagyont ténylegesen használó új szerv nemcsak a vagyon jogait szerzi meg, de annak terheit is viseli […] Az MTA vagyona célhoz kötött nem állami vagyon… […] Az Alkotmánybíróság egyebekben a támadott törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat elutasította, illetve visszautasította.”
– Ez tehát az egérke, amit a hegyek három év másállapot után szültek. Aligha hiszem, hogy ez a dodonai ítélet bárkit is kielégíthet.
A Magyar Tudományos Akadémia közleménye MTA, 2022. november 15.
„Az Alkotmánybíróság elutasította az Akadémia és a tudomány alkotmányos szabadságának sérelmét illető, 2019-ben benyújtott alkotmányjogi panaszt, és nem állapította meg az akadémiai vagyonjogok korlátozásának alkotmányellenességét. Ugyanakkor kimondta a rendezetlen tulajdonjogi helyzetet eredményező mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet, és 2023. június 30-i határidővel a jogalkotó számára előírta ennek orvoslását.”
– Bölcs és józan válasz, amit régóta hiányoltam már az MTA részéről.
*
Sereg András: Döntött az Alkotmánybíróság az MTA átszervezésének ügyében Index, 2022. november 15.
„Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozata szerint önmagában az a körülmény, hogy egy közfeladatot az állam más szerven keresztül kíván ellátni, még nem Alaptörvény-ellenes. A kutatóhálózat leválasztása a Magyar Tudományos Akadémiáról pedig a kisajátítás szintjét el nem érő tulajdoni korlátozásnak minősül. Az alkotmánybírák emellett mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet is megállapítottak, mert a jogalkotó nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az új kutatóhálózat és a korábbi működtető közötti vagyoni viszonyokat […] Az ügyben 2019 júliusában hatvanegy ellenzéki képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz […] A Magyar Tudományos Akadémiát, mint köztestületet megilleti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés szerinti tulajdonhoz való jog. A támadott szabályozás azonban a kisajátítás szintjét el nem érő tulajdoni korlátozásnak minősül…”
– Az állam milyen közfeladatokkal bízta meg 2019 után a kutatóhálózatot? Milyen volt ennek teljesítése? Javult a közfeladatok ellátásának szintje? Javult a hazai tudományos munkára fordítható pályázati pénzek aránya? Javult a magyar tudomány megjelenése a bolygó tudományosságában? Mit tett ezekért az ELKH irányítótestülete?
*
Előd Fruzsina: Sérti a tulajdonhoz való jogot az Alkotmánybíróság szerint, ahogyan elvették az MTA-tól a kutatóhálózatát Telex, 2022. november 15.
„Az Alkotmánybíróság friss döntése szerint részben alkotmánysértő volt az, ahogyan 2019-ben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezényletével leválasztották az Magyar Tudományos Akadémiáról annak kutatóhálózatát […] Ugyanakkor a teljes törvényt nem semmisítette meg az utólagos normakontroll keretében […] A 2019-es intézkedés lényege az volt, hogy az MTA köztestülete és titkársága a továbbiakban ne legyen közvetlen befolyással a kutatási rendszer működésére. A törvény kötelezte az MTA-t, arra is, hogy tulajdonát ingyen használatba adja […] Az MTA ennek az együttműködésnek a keretein belül tűrni köteles olyan tulajdoni korlátozást, amely a közfeladat ellátásához szükséges és egyéb fontos feltételeknek megfelel, például a vagyon köre pontosan meghatározott, szükséges mértékű, és a döntés ellen bírói felülvizsgálatra van lehetőség. Ezek a feltételek jelenleg nem biztosítottak, ezért rendelik el, hogy az Országgyűlés egészítse ki a törvényt olyan pontokkal, amelyek betöltik a jelenlegi szabályozási hiátust. A tudomány autonómiájával kapcsolatban az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az nem sérül, mivel az irányító testület kétharmada a tudomány művelői közül kerül ki (tehát az AB szerint nem gond, hogy a felüket a kormány delegálja).”
*
Kiss Soma Ábrahám: Palkovics lemondása után döntött az AB, miszerint alkotmányellenesen darabolták fel az MTA-t Mérce, 2022. november 15.
„Szimbolikus, hogy a három éves folyamatot lezáró döntés nem sokkal azután látott napvilágot, hogy az átalakítást egykoron levezénylő Palkovics László egykori innovációs- és technológiai miniszter lemondását hivatalosan is megerősítette a kormány. Az ITM majd TIM egykori vezetője egyébként a Honvédelmi Minisztériumnál fog dolgozni a továbbiakban, miután a többek között csehországi hadiipari érdekeltségeket menedzselő N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezetője lesz.”
– Palkovicsot tehát kimentette a hadszíntérről Orbán. Talált neki illő elfoglaltságot. Immár a sokadikat, hiszen neki végül is mindegy, hogy mihez nem ért.
*
Lovász László megszólalt az MTA-t érintő Ab-döntésről Atv, 2022. november 15.
„A kormánytöbbség 2019-ben elvette az MTA-tól a kutatóhálózatát. Az ellenzéki képviselők egy csoportja utólagos normakontroll- kérelmet nyújtott be az Alkotmánybíróságnak. Lovász László, az MTA akkori elnöke pedig panasszal élt […] Lovász László az Alkotmánybíróság döntése után bízik abban, hogy a kutatóhálózat visszatérhet az akadémiához […]
»Olyan emberekből áll az AB, akik nem azért vannak, hogy valóban őrködjenek az alkotmány fölött, hanem azért, hogy a kormány tudja megtenni azt, amit ő akar, amit jónak lát, és amit szeretne tenni« – mondta Mellár Tamás.”
*
Úgy tűnik 2022. november 15-én mindenki ellőtte a puskaporát. Azóta csönd van, a villamos is aluszik.
Darvas Béla
