Az idei volt a legmelegebb május világszerte a feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA). A régészeknek kedvez az olvadó gleccser.
Idén májusban a szárazföld fölött és az óceánok felszínén 0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a globális középhőmérséklet a XX. századi 14,8 Celsius-fokos átlagnál, és elérte a 15,54 Celsius-fokot. A szárazföld fölötti hőmérséklet 1,13 Celsius-fokkal, a tengerek felszínén mért hőmérséklet 0,59 Celsius-fokkal volt magasabb a XX. század átlagánál. A négy legmelegebb májust az elmúlt öt évben – 2010, 2012, 2013 és 2014-ben – jegyezték világszerte. Az év első öt hónapjában a középhőmérséklet szerte a világon, 0,66 Celsius-fokkal volt magasabb a XX. századi 13,1 Celsius-fokos átlagnál, ami az ötödik legmelegebb ilyen periódus a feljegyzések kezdete óta.
Ausztráliában folytatódott az átlagosnál melegebb időjárás májusban: az ország déli részén az átlaghőmérséklet 2,67 Celsius-fokkal haladta meg a májusi átlagos középhőmérsékletet, megdöntve a tavalyi rekordot, amikor 2,57 Celsius-fokkal volt melegebb a május az átlagosnál.
Észak-Amerikában, Alaszka szövetségi államban a hatodik legmelegebb májust jegyezték 1918 óta: a középhőmérséklet 3,56 Celsius-fokkal haladta meg az 1971–2000 közötti átlagot.
Európában, Ausztriában azonban az idei május volt az első hónap az elmúlt egy évben, amikor a havi középhőmérséklet alatta maradt –0,6 Celsius-fokkal – az 1981–2010 közötti évek átlagának.
Spanyolországban, ahol májusban a középhőmérséklet 1,4 Celsius-fokkal haladta meg az 1971–2000 közötti átlagot, az ország déli részén 2-3 Celsius-fokkal volt magasabb a középhőmérséklet.
Norvégiában a legmelegebb tavaszt jegyezték fel idén 1900 óta, mivel a középhőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981–2010-es évek átlagánál. Lettországban is idén volt a legmelegebb tavasz, 2,74 Celsius-fokkal melegebb az átlagosnál.
A régészeknek kedvez az olvadó gleccser
Svájci tudósok arra kérik a hegymászókat és a gleccsereken túrázókat, hogy nyitott szemmel járjanak a klímaváltozás következtében kiolvadt területeken és jelentsék az esetleg felbukkanó akár több száz vagy ezer éves régészeti emlékeket. A kezdeményezés Leandra Naef régésztől származik, és egy svájci kulturális intézmény állt mellé, amely 2015 végéig vállalta a projekt szponzorációját. A programban arra kérik a hegyek szerelmeseit, hogy ha a Svájci Nemzeti Parkban túráik során belebotlanak valamilyen tárgyba, akár egy fa- vagy ruhadarabba, ne menjenek el mellette, vizsgálják meg, mert akár régészeti lelet is lehet.
Az elmúlt évtizedekben a hegymászók számos, több ezer éves régészeti emléket fedeztek fel a dél-tiroli térségben a klímaváltozás következtében a jég alól kiolvadt foltokon a kecskebőr lábszárvédőtől az emberi maradványokig. Naef 2500 méteres magasság fölött háromszáz ígéretes potenciális lelőhelyet jelölt ki és az alapján rangsorolta őket, hogy a múltban milyen gyakran fordulhattak meg arra a hegyeken átkelők. A Zürichi Egyetemen diplomázott fiatal régész maga is felkeres néhányat a helyszínek közül, de leginkább a hegymászók és természetjárók éberségére, szemfülességére számít, és azt kéri, hogy bármit találnak, jelentsék a Swiss Alpine Club menedékházaiban. A fellelt régészeti emlékeket katalogizálják, a legfontosabb lelőhelyeken pedig archeológusok végeznek majd feltárást.
