Szeptember első felében heves esőzések és áradások alakultak ki Bulgáriában, Görögországban és Líbiában a “Daniel” névre keresztelt vihar miatt. A súlyos áradások emberéleteket is követeltek: több mint 4000 elhalálozást erősítettek meg, de további 10 000 embert még eltűntként kezelnek.Egy friss attribúciós tanulmányban azt vizsgálták, hogy ez az eset mennyiben köthető a klímaváltozáshoz. Az elemzés szerint az emberi tevékenység okozta klímaváltozás 10-szer valószínűbbé és 40%-kal intenzívebbé tette a megfigyelt szélsőséges eseményt Görögország, Bulgária és Törökország egyes területein. Líbiában 50-szer valószínűbb és 50%-kal intenzívebb az extrém esemény egy 1,2 fokkal hűvösebb éghajlathoz viszonyítva. A vizsgálatokban rejlő bizonytalanság meglehetősen magas, ugyanakkor több ok is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás rosszabbítja a helyzetet, például a melegedés következtében intenzívebb esőzések várhatók.
Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a pusztításért nem csak a klímaváltozás felelős: a kitettség és sebezhetőség is szerepet játszott. Görögországban az erdőirtás és a növekvő urbanizáció következtében az árvíznek kitett emberek száma is megnőtt, a csapadékvíz elvezetése pedig csökkent. Líbiában a víz mennyisége és az éjszakai gátszakadások miatt mindenki, aki a víz útjába került, fokozott veszélynek volt kitéve. Továbbá az országban zajló konflikutusok és az állam törékenysége a gátak karbantartásának hiányához is hozzájárult, ami emelte a kockázatokat. Ráadásul az 1970-es években tervezett gátak nem biztos, hogy fel voltak készítve egy ilyen extrém eseményre.
Korábban megjelent, kapcsolódó cikk >>>
Nyitókép forrása: WMO
