Összeomlás határán a csernobili dolgozók

2022. március 14.

Hírek

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a teljes kimerülés határán állnak a csernobili atomerőmű dolgozói, akik több feladatot már el sem látnak a fizikai és mentális fáradtság miatt. Az ENSZ szervezetének Twitter-bejegyzése szerint a 210 fős személyzet három hete „non-stop” dolgozik az erőműben.

Milyen veszélyek fenyegetik az ukrán atomerőműveket a háború árnyékában?

2022. március 3.

Hírek

Az atomenergia békés körülmények között is veszélyes. Az atomerőművek 70 éves történelme során eddig csak a balkáni háborúban volt példa arra, hogy kis túlzással centikre tőlük lövöldözzenek a harcoló felek. Ukrajnának négy üzemelő atomerőműve van, plusz Csernobil. Ez drámai kockázatokat jelent, hiszen sem a reaktorokat, sem a kiégett üzemanyagot, sem a radioaktív hulladékokat tároló létesítményeket… Tovább »

Az ukránok szerint határérték fölé emelkedett a sugárzás a csernobili zónában, az erőművet elfoglaló oroszok lekapcsolták az adatszolgáltatást

2022. február 26.

Hírek

Miután csütörtök este az Ukrajnát megszálló putyini hadsereg elfoglalta a csernobili atomerőművet, kiugró sugárzásértékeket mértek a környéken. Az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint azonban nincs ok a pánikra: bár a sugárzás egy kis területen valóban jelentősen megnőtt, csak a nehézgépjárművek verték fel a földutakon az 1986-os atomkatasztrófa után leülepedett nukleáris port.

Tények és gondolatok a csernobili atomtragédia 35. évfordulóján

2021. április 26.

Hírek

Április 26-án – a csernobili atomkatasztrófa 35. évfordulóján – nyomatékosabban emlékezünk meg a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának áldozatairól. Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is egyben.  Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem leginkább fehérorosz nemzeti tragédia. Miért is?

35 évvel a tragédia után: élet a csernobili zárt zónában

2021. április 26.

Hírek

35 évvel a csernobili nukleáris katasztrófa után még mindig vannak néhányan, akik a zárt zónában élnek. Egyikük egy 85 éves ukrán férfi, Jevgenyij Markevics. Az övezetet azután hozták létre, hogy 1986. április 26-án tűz ütött ki az atomerőműben Csernobilban. Több ezer embert kitelepítettek, Jevgenyij Markevics is köztük volt.

Paks 2 nem számháború és nem bújócska, hanem igazi társadalmi kérdés

2021. április 26.

Hírek

Médiaviharként söpört végig a hír az atomenergia hazai diskurzusán 2014 januárjában, hogy a paksi atomerőmű két új blokkját a Roszatom fogja kivitelezni. Később az is kiderült, hogy az Orosz Föderáció 3000 milliárd forint értékű államközi hitelt bocsát rendelkezésre, mely a beruházás 80 százalékát hivatott fedezni.

Az atomenergia több problémát generál, mint amennyit megold

2021. március 31.

Hírek

„Az atomenergia nevetségesen drága. Elképesztően versenyképtelen az atomerőművek létesítése és bővítése – mondta Nobo Tanaka az Nemzetközi Energia Ügynökség volt elnöke.  Tíz évvel a fukusimai atomerőmű-baleset után az Energiaklub szakértői áttekintették országunk és az EU nukleáris helyzetét.

Fukusima 10. évfordulója: a nukleáris biztonság mítosza

2021. március 11.

Hírek

1979-ben azt nyilatkozta egy ismert szakember, hogy az atomerőművek olyan biztonságos létesítmények, amelyekben tízezer évenként történhet csak baleset. Aztán jött Csernobil, Fukusima, és a több kisebb nukleáris baleset.

Veszélyesen magas a sugárzás a Csernobil környéki növényekben

2020. december 21.

Hírek

Egy friss tanulmány szerint még mindig kimutatható az 1986-os baleset sugárzása a Csernobil környékén termesztett növényekben A kutatók a térség búzájából, rozsából, zabjából és árpájából gyűjtöttek be mintákat, és két radioaktív izotóp, a cézium-137 és a stroncium-90 esetében is határérték feletti szinteket észleltek.

Csernobil: atomkatasztrófa és a tájékoztatás csődje

2020. április 26.

Hírek

34 éve történt a világ eddig legsúlyosabb nukleáris balesete. Mangel Gyöngyi a tragédia idején Budafokon, az Országos „Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézetben” dolgozott kutató biológusként. 3 évtized után is élénken él benne néhány kép az akkor történtekből, ezek persze nem mérési jegyzőkönyveken, vagy tudományos elemzéseken alapulnak, hanem sokfelől összeszedett információn és megélt eseményeken, amikből… Tovább »