Bő 25 év múlva már 3 milliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain, amelyek túlnyomó részt Közép-Amerikában, a Közel-Keleten, Ázsia egyes részein, Közép- és Kelet-Afrikában találhatók.
Ezekben a régiókban sokkal gyakoribbak lesznek az áradások, aszályok és viharok. Ennek következtében az érintett országokban a halálozás 15 százalékkal lehet magasabb, mint azokban a régiókban, amelyeket kevésbé érint a globális felmelegedés.
Mindez még több embert késztet majd otthona elhagyására: a következő évtizedekben a globális felmelegedés miatt milliók kelhetnek útra – mondták el klímakutatók Sarm-es-Sejkben, a COP 27-en, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén.
A Tíz új felismerés az éghajlat-tudományban című 2022-es jelentés elkészítésében több tucatnyi tudós vett részt.
A jelentést a Future Earth, a The Earth League és a World Climate Research Program (WCRP) nemzetközi hálózatok indították el.
A bemutató eseményen részt vett Simon Stiell, az ENSZ klímavédelmi vezetője, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó ügyvezető titkára, aki elmondta: „A tudomány bizonyítékokkal és adatokkal szolgál az éghajlatváltozás hatásairól, de eszközöket és ismereteket is ad ahhoz, hogy hogyan kell kezelnünk azt. Amint azt az egyiptomi COP27 elnökség nagyon világossá tette, most egyértelműen a végrehajtás korszakában vagyunk, és ez cselekvést jelent. De mindez nem történhet meg adatok, a döntéseket megalapozó bizonyítékok vagy a programokat és politikákat támogató tudomány nélkül.”
A tudományos összefoglaló jelentésben a tudósok a világ minden tájáról hangsúlyozzák és kibontják az éghajlatváltozás és más kockázati tényezők – például konfliktusok, világjárványok, élelmiszerválságok és a mögöttes fejlesztési kihívások – közötti összetett kölcsönhatásokat. A tudósok úgy találják, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás lehetősége nem korlátlan.
Az emelkedő tengerszint, amely képes elmeríteni a part menti közösségeket, és az emberi test számára elviselhetetlen extrém hőség, példák alkalmazkodási képességünk „kemény” korlátaira. Azt is kiemelik, hogy 2050-re több mint 3 milliárd ember fog élni a „sebezhetőségi hotspotokban” – olyan területeken, ahol a leginkább ki van téve az éghajlat által kiváltott veszélyeknek –, ami kétszerese a jelenleginek.
“Az alkalmazkodás önmagában nem képes lépést tartani az éghajlatváltozás hatásaival, amelyek már most is rosszabbak a vártnál” – mondta Stiell. „Az alkalmazkodási intézkedések továbbra is kulcsfontosságúak, és elengedhetetlenek a kis léptékű, széttagolt és reaktív erőfeszítések fejlesztéséhez. De az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás lehetősége nem korlátlan. És nem akadályozzák meg az összes veszteséget és kárt, amit láttunk. Ezért gratulálok a feleknek ahhoz, hogy a veszteségek és károk kérdését a COP27 napirendjére tűzték, és alig várom, hogy alapos vitát folytassunk erről a kérdésről.”
A tudósok továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való tartós függés súlyosbítja a sebezhetőséget, különösen az energia- és élelmezésbiztonság terén, és azonnali mélyreható és gyors mérséklésre van szükség az éghajlatváltozás mozgatórugóinak leküzdése érdekében a jövőbeni veszteségek és károk elkerülése és minimalizálása érdekében.
„Minél kevésbé enyhítünk, annál jobban kell alkalmazkodnunk. Tehát a hatáscsökkentésbe való befektetés egy módja annak, hogy csökkentsük az alkalmazkodásba és az ellenálló képességbe való befektetések szükségességét. Ez azt jelenti, hogy erősebb nemzeti éghajlati cselekvési terveket kell előterjeszteni – és ezt most meg kell tenni” – mondta Stiell.
Prof. Johan Rockström, a Föld Liga, a Föld Bizottság társelnöke és a Potsdami Klímakutató Intézet igazgatója azt mondta: “A tudomány fejlődésével egyre több bizonyítékunk van a hatalmas költségekről, kockázatokról, de a csökkenő veszteség és a globális előnyökről is. károkat a világ rendezett, biztonságos leszállásával a párizsi éghajlati tartományon belül. A sikerhez globális együttműködésre és példátlan mértékű gyorsaságra van szükség.”
Ezek a főbb témái a jelentésnek:
1. A végtelen alkalmazkodás mítoszának megkérdőjelezése
2. A sebezhetőségi hotspotok „veszélyeztetett régiókban” csoportosulnak
3. Új veszélyek a láthatáron az éghajlat-egészségügyi kölcsönhatásokból
4. Klímamobilitás: A bizonyítéktól a megelőző cselekvésig
5. Az emberi biztonsághoz klímabiztonságra van szükség
6. A fenntartható földhasználat elengedhetetlen az éghajlati célok eléréséhez
7. A fenntartható magánfinanszírozási gyakorlatok nem képesek katalizálni a mélyreható átmeneteket
8. Veszteség és kár: A sürgős planetáris kényszer
9. Inkluzív döntéshozatal a klímaváltozással szembeni ellenálló képesség érdekében
10. Strukturális akadályok lebontása és fenntarthatatlan bezárások
Olvassa el a Future Earth, a Earth League és a World Climate Research Program sajtóközleményét.
Nyitókép: kannával vizet hordó afrikai nők fotó: Tsvangirayi Mukwazhi
Kapcsolódó anyagok:
COP27: A fejlődők szerint a gazdag országok cserbenhagyják őket
COP27: drámai felhívás egy süllyedő szigetországtól
COP27: kerüljük el a klímapoklot
COP27: tapossuk a gázt a klímapokol felé
A COP27 az ECOMONDO partnere az első mediterrán pavilonban
Megnyílt a COP27 Sarm-es-Sejkben
A kontinensek közül messze Európa melegszik a leggyorsabban
Klímaaktivisták tiltakoznak, amiért az idei klímatárgyalásokat a Coca-Cola szponzorálja
