Az átlagos férfiétrend 41 %-kal vezet több széndioxid kibocsátáshoz, ami jórészt a nagyobb húsfogyasztás és a több alkohol számlájára írható. A nyugati országokban a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja, hogy a növényi étrend a kiváltságos középosztály privilégiuma.
Két friss kutatás is az étrendünk hatásaival foglalkozik, az egyik azt vizsgálta, mennyire terheljük meg az evés-ivással a környezetet, a másik pedig azt, hogy mennyire terheljük meg vele a pénztárcánkat. Az első szerint a férfiak húsban gazdag étrendje 40 %-kal több üvegházhatású gáz kibocsátását okozza, mint a nőké. A második szerint a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint a hagyományos.
Az élelmiszer termelése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékát okozza, és korábbi kutatások kimutatták, hogy a gazdag országokban látványosan csökkenteni kell a húsfogyasztást a klímaváltozás mérsékléséért – mindezt a táplálkozásról szóló, tegnap közzétett Global Nutrition Report is alátámasztotta. A globális felmelegedésben nagy szerepet játszik az állattartással kapcsolatos metánkibocsátás és az erdőirtás. Ezek a tanulmányok azonban az élelmiszerek átfogó kategóriáinak átlagkibocsátását vizsgálták.
A GNR jelentés szerint a globális népesség 48 százaléka a túl kevés étel miatt alultáplált, vagy a túl sok étel miatt túlsúlyos vagy elhízott. Majdnem 150 millió a növekedésben elmaradt öt év alatti gyerekek száma, több mint 45 millió kórosan sovány, és majdnem 40 millió túlsúlyos. A felnőttek több mint 40 százaléka (2,2 milliárd ember) túlsúlyos vagy elhízott.
„2010 óta 15 százalékkal nőtt a rossz táplálkozással kapcsolatos, elkerülhető halálozások száma, jelenleg a helytelen étrend számlájára írható az összes felnőttkori halálozás negyede. Világjelentésünk alapján az utóbbi évtizedben nem javult az emberiség étkezése, ez ma az emberek és a bolygó egészségét is fenyegeti”
– mondta az AFP-nek Renata Micha, a GNR független szakértői csoport elnöke.
A jelentés szerint az emberek nem fogyasztanak elég egészséget támogató ételt – köztük gyümölcsöt és zöldséget –, különösen az alacsony jövedelmű országokban. A magasabb jövedelmű országok lakói eszik viszont a legtöbbet az egészségre károsan ható ételekből: a vörös húsokból, a tejtermékekből és a cukros italokból. Ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása nő, a vörös hús és a feldolgozott húsáru már most az ajánlott heti maximális bevitel majdnem ötszöröse.
Az egészségre káros táplálkozási szokások a környezetre is veszélyesek: más becslésekkel összhangban a GNR számításai szerint 2018-ban a világ élelemigénye okozta az üvegházhatású gázok kibocsátásának 35 százalékát.
„Az állati eredetű ételeknek termékenként általában nagyobb a környezeti lábnyomuk, mint a növényi alapúaknak, így az élelemtermelés gázkibocsátása és földhasználata az előbbiek, különösen a marha, a bárány és a tejtermékek számlájára írható” – írja a jelentés.
A jelenlegi arányok mellett nyolc nem fog teljesülni az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által 2025-re kitűzött kilenc, táplálkozással kapcsolatos célból. Szerepel köztük a gyerekek kóros soványsága és a növekedésmegállás arányának csökkentése, de a felnőttkori elhízás visszaszorítása is.
A Plos One tudományos lapban megjelent új tanulmány több mint 3200 ételféleséghez kapcsolódó kibocsátást vizsgált meg, illetve tanulmányozta 212 brit ember étrendjét, akik három teljes napon át feljegyezték mindazt, amit ettek-ittak.
A kutatók megállapították, hogy az átlagos étrendhez köthető kibocsátás majdnem felét állati eredetű élelmiszerek okozzák:
31 százalék származik húsból és
14 százalék tejtermékekből.
Az ital a kibocsátás 15,
a torták, kekszek, cukorkák a 8 százalékát okozták.
Az élelmezéssel kapcsolatos kibocsátás negyede olyan élvezeti ételekből származik, mint a kávé, az alkohol és az édességek.
Kiderült az eredményekből, hogy a nem vegetáriánus étrendek 59 százalékkal több kibocsátásért felelnek, mint a növényi alapúak.
Az átlagos férfiétrend 41 százalékkal vezet több kibocsátáshoz, ami jórészt a nagyobb húsfogyasztás és a több alkohol számlájára írható.
Egy másik kutatás a nyugati országokban azt találta, hogy a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja azt a vélekedést, hogy a növényi étrend a kiváltságos középosztály privilégiuma.
A The Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent kutatás a különböző étrendek árát elemezte. Hét fenntartható étrend árát hasonlította a tipikus étrendéhez 150 országban, a Világbank élelmiszerárait használva. Azt találták, hogy a magas jövedelmű országokban a vegán étrendek a leginkább megfizethetők, az átlagos étrendhez képest 21-34 százalékkal csökkentik a táplálkozás költségeit attól függően, hogy milyen ételeket választ az ember. A második legolcsóbb a vegetáriánus étrend lett, amely 27-31 százalékkal olcsóbb az átlagosnál. Az úgynevezett flexitáriánus, vagyis kevés húst és tejterméket tartalmazó étrend 14, a halalapú étrend két százalékkal csökkentette az élelmezés költségeit. A kutatás a teljes értékű élelmiszerekre koncentrált, nem számította bele az erősen feldolgozott húsjellegű árut, de az éttermi vagy a házhoz szállítós étkezés pluszköltségeit sem.
