A rovat kizárólagos támogatója
Óriási, világméretű mozgalom tette lehetővé ezt a sikert, amelyben haladó önkormányzatok, államfők, progresszívan gondolkodó vállalkozások és nagyvállalatok egyaránt kivették a részüket. A mozgalom kulcsszereplői azonban a hétköznapi emberek voltak, akik folyamatos nyomást gyakoroltak: hangot adtak az álláspontjuknak, és petíciókkal bombázták a kormányaikat, tiszta és biztonságos éghajlatot követelve.
Tavaly 197 ország írta alá a történelmi jelentőségű párizsi klímaegyezményt. A szerződés ma, november 4-én lépett életbe – a nemzetközi szerződések történetében rekordgyorsaságú ratifikációs folyamat után. A párizsi klímaegyezmény nem csupán a ratifikáció gyorsasága miatt történelmi jelentőségű. Eddig példátlan nemzetközi együttműködés jött létre, hogy az országok átlátható, mérhető, és számonkérhető módon vegyék fel a küzdelmet a legnagyobb veszéllyel, amely jelenleg bolygónkat fenyegeti.
Az egyezmény számos hosszú távú célkitűzést tartalmaz, például:
a globális kibocsátások nullára csökkentése,
a fosszilis energiaforrások pénzügyi támogatásai helyett a megújulók finanszírozása,
nemzeti megújulós akciótervek végrehajtása,
a szén-dioxid-kibocsátások beárazása,
a legszennyezőbb iparágak szabályozása, valamint
a klímaváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztése.
Világszerte emberek százezreinek egyre növekvő mozgalma lépett fel az azonnali és alapvető változásért. Ennek is az eredménye az, ami Párizsban történt. A klímaegyezménynek pedig kimondott feladata is, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot, és további változásokat generáljon.
Ma már nem pusztán a szinte teljes tudományos szféra vagy a Greenpeace-hez hasonló környezetvédő szervezetek értik és üzenik, hogy az átalakulás elkerülhetetlen. Kormányok, polgármesterek, különféle területek szakemberei és komplett iparágak készek együttműködni azért, hogy a helyes irányba billentsék a dolgokat. A pénzügyi szektorban az Allianz, az Axa, a norvég állami alap és most már a BNDS is tisztában vannak ezzel, és egyre inkább kivonulnak a szennyező fosszilis beruházásokból.
Az USA értékpapír- és tőzsdefelügyelete, a SEC jelenleg azt vizsgálja, hogy az ExxonMobil nem becsüli-e túl saját vagyonát, az egyre szigorúbb klímaintézkedések ellenére. A vizsgálat kimenetele messzemenő következményekkel járhat nemcsak az Exxon, hanem az egész olaj- és gázipar számára.
És a hétköznapi emberek is komolyan kiveszik a részüket ebből a globális ügyből! Íme néhány példa.
Hollandiában az Urgenda Alapítvány 900 állampolgárral karöltve keresetet adott be a holland állam ellen. 2015 júniusában meg is nyerték a pert – a bíróság a holland államot arra kötelezte, hogy még több intézkedést hozzon az éghajlatváltozás kezelésére.
Az Urgenda esete adta az inspirációt idős nők egy csoportjának Svájcban, hogy úttörő jogi megoldást alkalmazva beadványt nyújtsanak be, amelyben az ország klímapolitikájának bírósági felülvizsgálatát követelték. 2015 szeptemberében a Fülöp-szigeteki Újjáépítési Mozgalom és a Greenpeace délkelet-ázsiai irodája 13 szervezet és 20 magánszemély nevében beadványt nyújtott be a Fülöp-szigeteki Emberi Jogi Bizottsághoz, amelyben annak kivizsgálását kérték, hogy milyen szerepet töltenek be a legnagyobb fosszilisenergia-vállalatok az éghajlatváltozásban és az óceánok elsavasodásában. A Bizottság beleegyezett az ügy kivizsgálásába, amely 46 óriásvállalatot érint.
Ám nem csak az állampolgárok nyúlnak jogi eszközökhöz azért, hogy változást idézzenek elő. Az USA-ban például a tagállamok kormányai kezdeményezték annak kivizsgálását, hogy a fosszilisenergia-ipari nagyvállalatok – például az ExxonMobil – megsértik-e a csalásról és félrevezetésről szóló törvényeket azzal, hogy folyamatosan kétségbe vonják az éghajlatváltozás tudományát, miközben már legalább 1977 óta tisztában vannak a veszélyekkel.
Az idő nem a mi oldalunkon áll: haladéktalanul cselekedni kell és még gyorsabb tempóban megtenni a sürgős lépéseket. Habár most már a politikai és gazdasági közeg is elfordulni látszik a fosszilis energiahordozóktól, az elmúlt évtizedek és évszázadok során kibocsátott szén-dioxid továbbra is gyors ütemben fejti ki negatív hatását az éghajlatra.
2016-ban több hőmérsékleti rekord is újra megdőlt. A szén-dioxid légköri koncentrációja tartósan túllépte a 400 ppm-es szintet, szemben az ipari forradalom előtti időszak 280-as értékével. Ez már annyira magas koncentrációt jelent, hogy a negatív következmények elkerülhetetlenek.
Annak érdekében, hogy elkerüljük az eddiginél még súlyosabb környezeti hatásokat és hogy valós esélyünk legyen a felmelegedés mértékét a veszélyzónán kívül, 1,5 Celsius-fok alatt tartani, meg kell húznunk a globális szén-dioxid-kibocsátás felső határát, és onnan azt haladéktalanul a nullához kell közelítenünk. A következő 5-15 évben drasztikusan növelni kell a megújuló energiahordozók használatát, valamint prioritásként kell kezelni az energiahatékonyság javítását. Meg kell állítani az erdők kivágását, és fenntartható közlekedési megoldásokat kell alkalmazni az egész világon.
Szerencsére, ahogy a fenti példák is mutatják, az emberek már értik, hogy mi forog kockán, és egyre többen tesznek a változásért. Láttuk Párizsban a klímatárgyalások során, amikor emberek tömegei mentek ki az utcákra. Céljuk nem csak a nyomásgyakorlás volt. Szolidaritásukat is kifejezték azokkal az országokkal, amelyek számára az éghajlatváltozás nem a profit csökkenéséről szól, hanem élet és halál kérdése. A leginkább veszélyeztetett országok ráadásul éppen azok, amelyek a legkevésbé felelősek a kialakult válságért.
A kormányok végül felvállalták a változást, együttműködnek, és rekordidő alatt ratifikálták a párizsi egyezményt – most pedig át kell ültetniük azt a gyakorlatba, és túl kell teljesíteniük a célokat. Ennek az elkerülhetetlen átalakulásnak van egy másik része is: a tiszta energiaforrások forradalma, ami már jelenleg is zajlik. A megújulók használata újabb és újabb rekordokat ér el világszerte. A szén végnapjainak lehetünk tanúi. Fel kell azonban gyorsítani ezt a folyamatot!
naperőmű Serpa PortugáliaA folyamat lényege, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen a jobb, tiszta, biztonságos energia. Ma már a napenergia felhasználásával biztosítható az elektromosság olyan helyeken is – például Indiában vagy Afrika egyes részein –, ahol egyébként nincs megbízható energiaszolgáltatás. Itt, a fosszilis energiákat átugorva, eleve tiszta energiaszolgáltatást hozhatunk létre, így elkerülhetővé válnak azok negatív hatásai.
Vannak azonban, akik keményen küzdenek az átalakulás lassításáért, akár önérdekből vagy a rövid távú profitcsökkenés miatt, akár attól való félelmükben, hogy ezzel elveszíthetik „hatalmi pozíciójukat”.
Felelősségre kell vonni a fosszilisenergia-iparban érdekelt vállalatokat mindazokért a károkért, amiket okoztak. Be kell őket vonni az átalakulásba egy jobb világ felé, amelyben a hőmérséklet-növekedést 1,5 °C alatt tartjuk.
Az alapvető és elkerülhetetlen átalakulás már most is zajlik. A Greenpeace a jövőben is azon dolgozik majd, hogy megváltoztassa az elavult gondolkodási sémákat, és együttműködik mindazokkal, akik egy zöldebb és békésebb világ felépítésén fáradoznak.
Itt olvashatsz részletesebben is a Greenpeace követeléseiről a Marokkóban sorra kerülő COP22 klímakonferencia kapcsán.
Készítette a Greenpeace Magyarország Jennifer Morgan, a Greenpeace International ügyvezető társigazgatójának a Huffington Postban megjelent cikke nyomán.
Kapcsolódó anyagok:
