A szinte kontinensnyi úszó óceáni műanyag hulladék szigetekről már viszonylag sokat tudunk, most jelentős mennyiségű szilárd hulladékot találtak kutatók a Földközi-tengernek és az Atlanti-óceán Európát övező részének a fenekén is.
A kutatók 32 helyen vizsgálódtak csaknem 600 kép és videófelvétel, valamint hálófogások alapján, és azt találták, hogy kivétel nélkül minden helyen felhalmozódott valamennyi hulladék a tengerben – a sekély partmenti sávokban éppúgy, mint a 4500 méter mély tengeri árkokban és a szárazföldtől 2000 kilométer távolságban lévő közép-atlanti mederben. A legnagyobb szemétsűrűséget a tengerárkokban találták, így például a portugál partok közelében húzódó Lisszaboni-kanyonban.
A talált hulladék legnagyobb részét, mintegy 41 százalékát a műanyag tárgyak – elsősorban palackok és zacskók – tették ki, további egyharmadát halászati hulladékok – hálók, zsinegek – adták, de találtak üveg-, fém-, fa- és papírhulladékot, sőt kerámiatárgyakat és azonosíthatatlan objektumokat is. A kutatókat meglepte a szemét elterjedtsége, amelyet komoly, beavatkozást követelő globális problémának neveztek. Egyikük megjegyezte: a mélytenger nagy része még ismeretlen a kutatók előtt, ők is számos helyet elsőként vizsgáltak és megdöbbenten tapasztalták, hogy a szemét "megelőzte" őket.
Jelenleg 200 millió ember él mérgezett környezetben. Ilyen a Jáva szigetének nyugati felén 300 km-en át kanyargó Citarum folyó vidéke, mely 9 millió ember és tucatnyi gyár szemét, és szennyvíz csatornája. Az ivó, és öntözővíz évi hét millió tonna háztartási hulladékot szállít. Ahol a folyó már szennycsatorna
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) egyik jelentése szerint évente mintegy 6,4 millió tonna hulladék jut a tengerekbe. Ez több szempontból is környezeti veszélyeket rejt: az állatok – különösen a tengeri emlősök, a teknősök és a madarak – el is pusztulhatnak, ha megeszik a hulladékot vagy belegabalyodnak. Mérgező anyagok is bejuthatnak így a vízbe, a hulladék továbbá elősegítheti tájidegen fajok elszaporodását is. A friss kutatást nemzetközi kutatócsapat végezte, melyet Christopher Pham, az Azori-szigeteki Egyetem tengerkutatási intézetének munkatársa vezetett. Eredményeiket a PLOS ONE című szakfolyóiratban tették közzé. A kutatásban részt vettek Németországból a brémai Jacobs Egyetem és a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (Awi), Nagy-Britanniából a Plymouthi Egyetem kutatói is. (MTI)
műanyag hulladék fotózása a tenger mélyén. Kép: Isitec Gmbh / Alfred Wegener Institute
Az északi sarkvidéki mélytengerekben is megnövekedett a műanyag szemét mennyisége. A jelenséget speciális víz alatti felvételek elemzésével dokumentálták az Alfred Wegener Intézet (AWI) munkatársai.
Radikálisan csökkentené a vékony nejlonzacskók számát a 2014 április 16-án elfogadott állásfoglalásával az Európai Parlament. 2017-ig a 2010-es szint felére, 2019-re pedig ahhoz képest nyolcvan százalékkal csökkentenék az 50 mikronnál vékonyabb, környezetet leginkább szennyező nejlonzacskók számát. Cél a teljes uniós nejlonzacskó tilalom
A Bécsi Egyetem kutatói a fejlődésben lévő kishalak eloszlását akarták feltérképezni a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszán, de azt tapasztalták, hogy több műanyag szemcse van a vízben, mint halivadék. Ezer köbméter vízben átlagosan 317 műanyag részecske (4,8 gramm) és 275 cseperedő hal (3,2 gramm) található. Évi 1500 tonna műanyagot visz a Fekete-tengerbe a Duna
Egy ausztrál vitorlás versenyző döbbenetes beszámolója szerint tíz év alatt szinte kihalt a Csendes-óceán.
