Elmondható, hogy a londoni olimpiai szervezőinek sikerült végre egy csapatba szervezni a világ legkártékonyabb cégeit, akik nem egyszer emberiség elleni bűnökkel vádolhatóak.
Az eddig bemutatott olimpiai szponzorokról elmondható, hogy nem a tisztességes kereskedelem résztvevői. Nagy szerepet játszanak abban a globális klímaváltozásban, ami majd az újkor háborúihoz fog vezetni.
Az olimpia ezüst fokozatú támogatója az Adidas. Majd nyolcszázezer ember dolgozik a cégnek 65 ország1200 gyárában. A fejletlenebb országokban a munkásaik úgy dolgoznak, hogy a nap vége előtt közlik velük, hogy az aznapi túlóra meddig tart. Aki nem teljesíti az előírt darabszámot, az fizetés nélkül varr tovább, amíg elkészül vele. A fizetés is elmarad az adott országban előírt minimálbértől. A dolgozóknak fizikai fenyítéstől, megaláztatástól kell tartani. Nem ritka a szexuális zaklatás, nemi erőszak, kegyetlenkedés. A munkáltatók a gyülekezési és szakszervezeti jogokat egyáltalán nem biztosítják. Nem ritka, hogy export határidő tartása miatt akár 36 órát is dolgoznak. Az 1948-as cég alapítás előtt az alapító a Wehrmacht csizmáját készítette, meggyőződéses náci volt. A cégről az a legenda járja, hogy politikai szellemisége nem változott és a mai napig a háttérből támogatja, pénzeli ezt az eszmét.
Coca Cola: 1928 óta szponzorálja az olimpiai játékokat. Kolumbiában és a Guatemalában a szakszervezetek 2001-ben az emberi jogok megsértése miatt bírósághoz fordultak. A szakszervezetek nemi erőszakkal, gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel vádolja céget. A bírósági kereset után 2006-ig hamis vádakkal a Killer Coke nyomására embereket börtönöztek be, két szakszervezeti vezetőt, Isidro Gilt és Adolfo de Jesus Munerát pedig megölték. Napjainkban is félkatonai erők felügyelik a dolgozókat, miután Guatemalában a munkások elfoglalták a gyárat és sztrájkba kezdtek. Megöltek egy szakszervezeti vezetőt, öt munkást és négy embert elraboltak, akik a mai napig nem kerültek elő. Mind a két ország szakszervezete amerikai bíróságokon nyújtotta be ellenük a keresetet.
A vízhiánnyal küzdő dél-indiai Keralában palackozó gyárat üzemeltet. Tevékenységével kimerítette a vízbázist és elszennyezte a talajvizet és a területet. A gyárban több ezer liter toxikus szennyiszap keletkezik és a cég nem megsemmisítette, hanem eladta a gazdáknak, mint „műtrágya”. Ennek következtében sokan rákosok lettek. A kiszáradt kutak miatt a helyi családi gazdaságokban látványos termelés kiesés következet be. Egy földterület átlag terményhozama 50 zsák rizs és 1500 kókuszdió volt. Három évvel a gyár megnyitása után a terményhozam leesett 5 zsák rizsre és 200 kókuszdióra. A "szennyező fizet elv” alapján 2010-ben 48 millió dolláros kártérítésre kötelezték a céget. 2010-ben három vezetőt letartóztattak, mert 3 munkás meghalt és 5 dolgozó pedig életveszélyes állapotba került egy kazán felrobbanása miatt. Ezen kívül megsértik folyamatosan az emberi jogokat, és a nyári idénymunka alatt, amikor is háromszor annyian dolgoznak a gyárban, az indiai minimálbértől jóval alatta fizeti ki a munkásait. 90 rúpiát kapnak, 125 rúpia helyett. India nem csak a munkaerő miatt olcsó a külföldi gyáraknak, hanem a vízválság ellenére alig kell fizetni a vízért.
G4S: az olimpia hivatalos biztonsági cége. Az anyavállalat, az ArmorGroup afganisztáni tevékenységét sok bírálat érte. Taposó aknákat és fegyvereket szállítottak a táliboknak és az egyik tálib vezető biztonságát védték. 2007-ben és 2008-ban, ArmorGroup emberei megsértették az emberkereskedelem áldozatainak védelméről szóló törvényt (TVPA) is, és emiatt eljárás indult ellenük Amerikában. Továbbá a kabuli amerikai nagykövetség védelmét angolul nem beszélő, fegyvertelen nepáli és indiai bevándorlókkal őriztették. Izraelben is jelen vannak, ahol is a palesztin civil lakosság azzal vádolja őket, hogy deviáns viselkedéseikkel zaklatják őket, nemegyszer megalázzák őket és kegyetlenkednek.
Samsung: multinacionális cég és legkelendőbb globális mobiltelefon gyártó. Az olimpia ideje alatt Szöulban ( Dél – Korea) tüntetések zajlanak, a tüntetők azzal vádolják a céget, hogy 146 ember leukémiás lett a gyárban a rossz munkakörülmények miatt. A szakszervezeti vezetőket kitiltották a gyárterületéről. 2005-ben az amerikai bíróság 300 millió dollár megfizetésére kötelezte a céget, mert bebizonyosodott, hogy árkartellben vett részt egy német és egy dél koreai memóriachipet gyártó céggel. A cég hadiipar érdekeltsége is jelentős. Samsung Techwin leányvállalata gyártja a K55, K9 önjáró lövegeket, K-77 tüzérségi fegyvereket, továbbá földi harci eszközöket (mobil harci járművek), a kétéltű-Korea Assault, és az F16 vadászgépet és helikoptert. Törökországban a kurd kisebbséget az ő fegyvereikkel támadják. Jelen pillanatban a világ egyik legszebb szigetét készülnek beépíteni egy hadiipari központnak a dél koreai kormány megbízásából. Az” újkori 7 természeti csoda” cím egyik várományosa a Jeju sziget. Több tucat veszélyeztetett faj él a szigeten, víz alatti vulkánikus barlangrendszere még feltáratlan. Az ENSZ is felszólította a kormányt, hogy sziget maradjon érintetlen. A Samsung főbevételi forrása a hadiiparból származik és nem televíziókból, telefonokból és egyéb műszaki cikkekből. Vagyis minden egyes Samsung termékvásárláskor a hadiipart támogatjuk, vagyis a háborúkat.
Kapcsolódó anyagok:
A zöldrefestés olimpiai dobogósai: 3. rész: Rio Tinto
