Az utóbbi évtizedben több mint 1700 környezetvédő aktivista halt meg világszerte, s nagy részük olyan őslakos volt, aki csak annyit szeretett volna elérni, hogy lakóhelyét ne változtassák az ipart kiszolgáló ültetvénnyé vagy éppen új fővárossá.
Utóbbi éppen Indonéziában történik, ahol a főváros, Dzsakarta riasztó mértékben – átlagosan évente húsz centiméterrel – süllyed, s így már a 10 millió lakosú település negyven százaléka van a tengerszint alatt. Az új fővárost Borneo szigetén építenék fel, a helyi környezetvédők szerint úgy, hogy tönkre teszik az élővilágot. Borneón egyébként már régóta dúl a harc a befektetők és a helyiek között: egy helyi környezetvédő a rendőrségi fogdában halt meg, miután egy olyan területre ment be, amit állítása szerint egy pálmaolajat termelő vállalat vett el tőle törvénytelen eszközökkel.
A halálos erőszak forró pontjai
A latin-amerikai őslakos közösségek régóta küzdenek földjeik jogaiért. A régiót évek óta folyamatosan a környezet- és földvédők számára leghalálosabbnak tartják. A természeti erőforrásokban gazdag és a világ legnagyobb esőerdejének – az Amazonasnak – otthont adó latin-amerikai országai az elmúlt évtizedben dokumentált összes bennszülött védőgyilkosság közel 80%-át jegyezték fel.
A környezet és a bennszülött közösségek védelme ebben az évben a régióban kiemelt jelentőségűvé vált, mivel Kolumbiában és Brazíliában a jelöltek megküzdöttek vele az elnökválasztási kampányokban. Ebben a két országban volt a legmagasabb az ilyen halálozások száma.
Kolumbia a legveszélyesebb ország az őslakosok védelmezői számára, az elmúlt évtizedben 135 gyilkosságot jelentettek.
A legtöbb környezetvédő Latin-Amerikában hal meg, ahol a helyi sajtó nem foglalkozik sokat az ültetvények telepítése ellen tiltakozó őslakosokat kegyetlenül legyilkoló „üzletemberekkel”. A világ lakosságának csupán öt százalékát teszik ki az őslakosok, a környezet védelméért életüket adóknak viszont 41 százaléka kerül ki ebből a csoportból.
A szakértők szerint a helyzet csak romlani fog: ahogy fogy az elfoglalható területek nagysága, úgy válik élesebbé a földjüket védők és a befektetők harca. A bányanyitások is súlyos összetűzésekhez vezetnek, a statisztikák szerint a gyilkosságok közel ötöde hozható összefüggésbe a föld alatt rejtőzködő ásványi kincsek kitermelésével. Az is egyértelműnek tűnik, hogy 1700-nál jóval több ember veszti életét környezete és élőhelye védelme miatt, ám a gyilkosságok nagy része rejtve marad.
A környezetvédelem bátor, ám jórészt ismeretlen hőseinek történeteiről itt olvashatók részletek >>>
Nyitókép: Egyiptom COP27 Lula Silva brazil elnök amazonasi őslakosokkal
Kapcsolódó anyagok:
Amazónia természetvédői elleni harcban most tisztviselőt gyilkoltak
Meggyilkolták az erdővédelmi hatóság emberét Brazíliában
Tavaly 220-nál is több környezetvédőt öltek meg
