A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: zoldhang.hu

Minden jel arra mutat, hogy koncesszióba adja a kormány a legnagyobb tömegben keletkező hulladékfajta, az építési és bontási hulladékok kezelését is. A zoldhang.hu szerint az egyik nyertes már borítékolható: nem az Orbán-családé lesz a koncesszió, de ők fogják a legnagyobbat kaszálni a monopóliumot létrehozó szabályozáson.

Olyan törvénytervezetet tárgyal a parlament, amelyben egymás mellett szerepelnek az „építési és bontási hulladék” illetve a „koncesszió” fogalmak. De vannak más jelei is a küszöbön álló változásnak. Egyrészt szakmai és kormányzati körökből is azt hallani, hogy koncesszió készül. Másrészt szintén a parlament változtatta meg a közelmúltban a bányarekultiváció szabályait a hulladéktörvényben, lehetővé téve, hogy a bányagödröket szigetelés, illetve bármiféle vízbázisvédelmi megelőző beavatkozás nélkül töltsék fel építési és bontási hulladékkal. Az országban a legnagyobb tömegben képződő hulladékfajtáról van szó: az évi termés 1 200 000 tonna, amelynek a harmada, 400 ezer tonna kerül lerakókra (a többit anyagában hasznosítják, ami a gyakorlatban sokszor szintén feltöltés jelent).

Családban marad

A történet másik szála, hogy Orbán Győzőnek, a miniszterelnök édesapjának van egy hatalmas, a több évtizedes kőbányászat nyomán létrejött bányagödre Gánton, amit tudhatóan szeretne építési és bontási hulladékkal feltölteni. Néhány éve botrány is lett belőle, mert a közelben élők nem kifejezetten lelkesednek a hatalmas kőzúzógépek, illetve a nyersanyagot beszállító kamionok zajáért és poráért. Akkor előbb évi 250, majd a tiltakozások nyomán 100 ezer tonnáról, illetve évente száz munkanapról volt szó, de az is napi 1000 tonnát és több száz kamiont, meg folyamatosan zúgó gépeket jelentene. Most viszont már arra készülnek, hogy mind a 400 ezer tonna Gánton landol.

Gánt Orbán Győző bányája 2020 kép: Farkas Norbert / 24.hu

Ahogyan Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK korábbi EP-képviselője és jelenlegi EP-listavezetője a közelmúltban a Facebookon is beszámolt róla, a „rekultivációs” elképzelések, illetve a szóban forgó bányagödör léptékét jól jellemzi, hogy a feltöltés 2077-re fejeződne be. A töltögetést sajtóhírek szerint az Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid résztulajdonában és ügyvezetése alatt álló DG Kőbánya Projekt Kft. végezné. A rekultivációra már meg is kapták az engedélyt (nem sokkal a már említett tavaszi törvénymódosítás után) – a dokumentumban értelemszerűen nincs semmilyen vízvédelmi korlátozás, miközben a mészkőbánya, illetve az annak helyén támadt gödör egy jelentős karsztvízbázis fölött fekszik, attól mindössze 13 méternyi, lyukacsos szerkezetű mészkő választja el, vízzáró réteg nélkül. A Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft.-nek kiadott engedély szerint „a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak”, ezért egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra sincs szükség.

Hogy a beérkezett hulladékban van-e veszélyes anyag (például aszfalt, azbeszt, lakk, festék, műanyag stb.), illetve kioldódhat-e belőle olyasmi, ami beszivároghat a karsztvízbe, azt „szemrevételezéssel” fogják ellenőrizni.
A hulladéktörvény módosítása nyomán már nem előírás, hogy a bányagödör-feltöltés nem szennyezheti a talajvízbázisokat – nagy könnyebbség ez, ha nem is általában a magyar családoknak, de az Orbán-családnak mindenképpen. És még valakinek: annak, aki a formálódó koncessziót elnyeri.

Orbán Győző és fia Orbán Viktor a felcsúti VIP focipáholyukban. Kő kövön nem marad a családi bányákban.

Arannyá váló törmelék
Hogy pontosan értsük: az építési és bontási hulladék lerakási díja jelenleg tonnánként 35 ezer forint körül jár (a koncesszióval létrehozott monopólium megteremtése nyomán pedig jelentősen megemelkedhet). Ez a díj többek között a környezetvédelmi költségeket is magában foglalja, vagyis azokat a beavatkozásokat – például több rétegű agyag, műanyag alátétfólia terítése stb. –, amelyek arra hivatottak, hogy a vízben oldódó szennyezések talajba és talajvízbe jutását megakadályozzák. Ha egy lerakónak nem kell ilyen tételekkel számolnia, akkor irdatlan extraprofittal kalkulálhat, hiszen önmagában a lerakásnak alig van költsége. A 400 ezer tonnát és a 35 ezer forintos díjat alapul véve az éves bevétel 14 milliárd forint lesz, és ennek a nagy része „tiszta” profit lehet.

„A hulladékszektor átalakítása még zajlik, folyamatosan toldozgatják a parlamentben a vonatkozó törvényeket, átlagosan kéthetes gyakorisággal kerül valamilyen idevágó módosítás a képviselők elé” – fogalmazott a Zöldhang kérdésére Jávor Benedek.

Mint elmondta, a hulladékos szakma és a kormányzat irányából ő is azt hallotta, hogy készült javaslat a koncesszió bevezetésére (vagy kiterjesztésére, ha a MOL lesz a nyertes), de ettől még akár igaz is lehet, amit az illetékes tárca a Párbeszéd – ZÖLDEK írásbeli kérdésére válaszolt, hogy a kormány eddig nem tárgyalt ilyen előterjesztést. Azt viszont nem mondták, hogy nincs is ilyen terv – hiszen elég hozzá a koncessziós szerződést módosítani, vagy kiadni egy miniszteri rendeletet, és persze a jövőben akár tárgyalhatja is a kormány.

Bot a küllők közé
Jávor szerint a koncesszió uniós jogba is ütközhet, maga a Párbeszéd – ZÖLDEK is dolgozik egy panaszbeadványon az Európai Bizottság felé (és a jelenlegi hulladékkoncesszió miatt is indult már kötelezettségszegési eljárás – hogy pontosan miért, azt nem tudni; a politikus kikérte a hivatalos levelet a Bizottságtól, de egyelőre még nem kapta meg).

Az előjelek mindenesetre nem bíztatóak: a lakossági hulladékkoncesszióból egyelőre annyi látszik, hogy a hatékonysága kisebb, az ára viszont jóval nagyobb lett. A Párbeszéd – ZÖLDEK álláspontja világos: a Gánton kiadott engedélyt vissza kell vonni, részletes, szigorú környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni, és csak olyan feltöltési tevékenységet szabad engedélyezni, amely garanciát jelent karsztvízbázisok védelmére.

Utóbbihoz pedig részletes vízjogi engedélyezésre, a szennyezést megelőző beruházásokra és a feltöltésre használt hulladék előzetes szétválogatását előíró rendelkezésekre van szükség, enélkül az Orbán-család bizniszéből az ország egyik legnagyobb környezeti haváriája lehet, amelynek a számláját az adófizetőknek kell állniuk.

Nyitókép: Kubatovics Áron SDXL 0.9

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás