Egy egereken végzett vizsgálat kimutatta, hogy a mikroműanyagok képesek bejutni az agyba. Eddig is tudtuk, hogy az apró szennyezőanyagok a tengeri élőlényeknél gyengítik az izmok tapadási képességét, a remeterákok kognitív képességeit is rontják, valamint a halaknál aneurizmát is kiválthatnak. De az emlősöknél tett felfedezés új, riasztó fejlemény.
A tengerbe évente több millió tonna műanyaghulladék kerül, ennek egy jelentős részét a hullámzás és a környezeti behatások apró, szemmel alig látható darabokra bontják le. A kutatók régen vizsgálják, hogy az így keletkezett mikroműanyagnak milyen élettani hatásai vannak.
Az elmúlt években a tanulmányok feltárták, hogy a mikroműanyagok milyen veszélyt jelentenek a tengeri élőlényekre: romlik az izmaik hatékonysága, a rákfajok kognitív képességei, a halaknál gyakoribbá vált az aneurizmák kialakulása, de egyes fajoknál a szaporodási képességet is rontják a szennyezések. Néhány kutatás szerint az embereknél és az emlősöknél is problémát okozhatnak: megváltoztathat az emberi tüdősejtek alakja, vagy lerakódhatnak a műanyagszemcsék a belekben.
A dél-koreai Daegu Gyeongbuk Kutatóintézet szakértői még alaposabb vizsgálatokat kezdtek. Egy most publikált kutatás során két mikrométeres vagy annál kisebb méretű polisztirol mikroműanyagokat adtak szájon át egereknek hét napon keresztül. Az emberekhez hasonlóan az egereknél is van egy vér-agy gát, amely megakadályozza, hogy a legtöbb idegen anyag, különösen a szilárd anyagok bejussanak a szervbe, de a tudósok azt találták, hogy a mikroműanyagok képesek voltak átjutni.
.jpg)
Az agyba kerülve a tudósok megállapították, hogy a részecskék felhalmozódtak a mikroglia sejtekben, amelyek kulcsfontosságúak a központi idegrendszer egészséges fenntartásában, és ez jelentős hatással volt a szaporodási képességükre. Ennek oka az volt, hogy a mikroglia sejtek a műanyag részecskéket fenyegetésnek tekintették, ami morfológiájukban változásokat okozott, és végül apoptózishoz, azaz programozott sejthalálhoz vezetett – összegzi az eredményeket a New Atlas.
A tudósok emellett humán mikroglia-sejteken is végeztek kísérleteket, és szintén megfigyelték a morfológiájukban bekövetkező változásokat, valamint az immunrendszerben bekövetkező kedvezőtlen hatásokat: a releváns gének, a kapcsolódó antitestek és mikroRNS-ek változtak meg a szennyező anyagok hatására. Ahogy az egéragyakban is látták, ez az apoptózis is elindult az embereknél.
“A tanulmány azt mutatja, hogy a mikroműanyagok, különösen a 2 mikrométeres vagy annál kisebb méretű darabkák már rövid távon, a lenyelés után hét napon belül elkezdenek lerakódni az agyban, ami apoptózist, valamint az immunválaszok és a gyulladásos válaszok megváltozását eredményezi” – állapította meg a tanulmány szerzője, Seong-Kyoon Choi.
Nem csak a tengerek problémája: Egyre több az évszázadokig megmaradó mikroműanyag a Tiszában
Kapcsolódó anyagok:
Mikroműanyag a vádlottak padján
Mikroműanyagok után kutat a Dunában az „úszó professzor”
70 éve nyelik a halak a mikroműanyagot
Egyre több az évszázadokig megmaradó mikroműanyag a Tiszában
Angliában betiltanák a műpázsitot
Gyakoribb a véltnél a műanyag környezetünkben
Időzített ökobomba a percenként kidobott 3 millió arcmaszk
Már a sirálytojásokban is ott a mérgező műanyagszármazék
Már az északi-sarkvidék is tele van mikroszálakkal
A Maldív-szigeteknél az egyik legsúlyosabb a mikroműanyag-szennyezettség
A Tiszában és mellékfolyóiban is Jelentős a mikroműanyag szennyezettség
Felpörögnek a mikroműanyagot fogyasztó halak
Már a világ tetején is ott a mikroműanyag
Már az Antarktisz jegében is ott a mikroműanyag
