A mai napon Áder János köztársasági elnök döntése igazolta a T/3788. sz. törvénytervezettel kapcsolatos aggályokat. Vétója egyértelművé tette, hogy az állami földvagyonról szóló törvény nem fogadható el Magyarország jövője érdekében. A civil szervezetek az Alkotmánybíróság döntésében bíznak.

Az államfő álláspontja szerint az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) – hozta nyilvánosságra honlapján ma a Köztársasági Elnöki Hivatal. 

A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t:
fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ha így történt, az az államfő szerint felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét.

Ugyancsak választ vár arra: sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint arra, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések ezen törvénnyel módosíthatók-e?

Áder János a honlapon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen. Közölte azt is: "a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell".  Az indítvány elbírálására 30 nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére – olvasható az elnöki nyilatkozatban.

A törvénymódosítást az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett "földmutyiról", "földrablásról" beszéltek.  Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.
Simon Attila, a földművelésügyi tárca államtitkára az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága előtt szintén azt hangsúlyozta, nem kerülnek hátrányba a természetvédelmi szempontok a változtatás által, egyúttal jelezte, hogy a nemzeti parkok megkapják azokat a haszonbérleti díjakat, amelyeket eddig is beszedtek a szerződéseik alapján.  A Fidesz agrárpolitikusa, Font Sándor a parlamenti vitában megemlítette, hogy a természetvédelmi területek egy részét jelenleg is az NFA kezeli, a másik fele van a nemzeti parkoknál. A törvénymódosítást az Országgyűlés április 28-án fogadta el, az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János szavazott nemmel.  Ez a második törvény, amellyel kapcsolatban Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult az Alkotmánybírósághoz. (MTI)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország üdvözli, hogy a köztársasági elnök megvétózta az állami földvagyonról szóló törvényt és alkotmányossági vizsgálatra küldte az Alkotmánybíróságnak. A természetvédők szerint ezzel beigazolódtak az állami és társadalmi szervezetek törvénytervezettel kapcsolatos aggályai.

"Álláspontom szerint a jogszabály egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban hazánk Alaptörvényével, ezért a törvény alkotmányossági normakontrollját kezdeményezve a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordultam." – mondta a köztársasági elnök. " A törvényhozói akarat csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell." – fejezte be Áder János. A köztársasági elnök többek között arra a kérdésre keresi választ, hogy sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok.

A természetvédelmi civil szervezetek az elnök döntése alapján igazolva látják a törvényjavaslattal szembeni szakmai és alkotmányossági aggályokat, amelyet számos civil és állami szereplő fejtett ki az elmúlt hónapokban. A civilek álláspontja szerint örülhetünk, hogy nem lép hatályba a törvény és így egyelőre nem éri kár hazánk természeti örökségét. Bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a természetvédelmi szempontból aggályos passzusokat és nem kerülnek ki a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek – írták a zöld szervezetek közleményükben.

Megmaradt az esély a nemzeti parkok megmenekülésére

Az LMP üdvözli, hogy a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé utalta a nemzeti parki termőföldek vagyonkezelési jogának elvételét célzó törvényjavaslatot, amellyel a Fidesz sok tízezer hektár föld kezelését csoportosítaná át a nemzeti parkoktól a Nemzeti Földalaphoz. Az LMP már korábban többször jelezte, hogy a javaslatot alaptörvény-ellenesnek tartja, így azt várja, hogy ezt végül az Alkotmánybíróság is kimondja majd.

A Fidesz szándéka világos a parlamenten másodszorra áterőltetett törvénnyel: a földrablás új hullámát alapoznák meg azzal, hogy a botrányok sorozatával elhíresült Nemzeti Földalaphoz kívánják átjátszani e földeket. A Földalap kezelésében a jelenleg elsőbbséget élvező természetvédelmi szempontok háttérbe szorulnának, és ez várhatóan a nemzeti parkok élőhely-védelmi tevékenységének végét jelentené. Eközben a földek az eddigi pályáztatási vagy épp bérlő-kijelölési gyakorlatnak megfelelően a Fidesz számára kedves újbirtokos réteghez kerülhetnének.

Budapest, 2015. május 8.

Sallai R. Benedek,
az LMP országgyűlési képviselője
 

Elfogadták az alkotmányellenes tervezetet – szabad az út a földrabláshoz

Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet április 28-án a parlamentben, amikor elfogadták az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást. Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe utal. A természetvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Áder földelése

Történelmi dilemma elé állította az alkotmánybíróságot a köztársasági elnök, amikor nem írta alá, hanem a fogyatkozó tekintélyű testület elé utalta a nemzeti parki földek lenyúlását lehetővé tevő jogszabályt. A bíráknak látszólag a nemzeti vagyon egy kis szeletkéjéről kell dönteniük, valójában az Orbán-rendszerről mondanak majd ítéletet.