Százezrek vesztették életüket vagy szenvedtek életre szóló sebesüléseket az Ukrajna ellen már több mint két éve tartó orosz invázió során, ám most egy elemzés azt is megerősítette, hogy a véres konfliktus érezhetően felgyorsítja a globális klímaváltozást. A háború környezeti hatásairól eddig készített legalaposabb felmérés szerint két év alatt legalább 175 millió tonna szén-dioxid, nitrogén-oxid, illetve kén-hexafluorid került a levegőbe a harcok következtében. Ez 90 millió autó vagy 260 darab, egyenként 200 megawatt teljesítményű széntüzelésű hőerőmű kibocsátásával egyenlő. A 175 millió tonnás mennyiség meghaladja a fejlett iparral rendelkező Hollandia éves kibocsátását is, a világon több mint 170 olyan ország van, amelynek éves károsanyag kibocsátása nem éri el a 175 millió tonnát.
Az orosz agresszió az elemzések szerint 32 milliárd dolláros környezeti kárt okozott.
A károkozás nem csupán a harcok következménye, a szakértők számszerűsítették azt is, mekkora környezeti lábnyommal jár majd a rombolás következményeinek felszámolás és az újjáépítés.
Az ENSZ közgyűlése kijelentette, hogy Oroszországnak kompenzálnia kell Ukrajnát a háborúért , így az Európa Tanács létrehozza a károk nyilvántartását , amely magában foglalja az éghajlati kibocsátásokat is. A költségek rendezésére a befagyasztott orosz eszközöket lehetne felhasználni. A jóvátételi becslés egy nemrégiben lektorált tanulmányon alapul , amely a szén társadalmi költségét 185 dollárra számolta minden tonna üvegházhatású gáz kibocsátása után.
A jelentés a legátfogóbb elemzés a konfliktusok éghajlati költségeiről – és ez az első alkalom, hogy jóvátételt számítanak ki a háborús éghajlati hatások miatt.
A jelentésből kiderült:
A hadviselésből származó kibocsátások harmada közvetlenül a katonai tevékenységből származik, az orosz csapatok által használt üzemanyag 35 millió tonna CO2 – az üvegházhatású gázok legnagyobb forrása. További források közé tartozik a nagy szén-dioxid-kibocsátású robbanóanyagok, lőszerek és védelmi rendszerek mindkét ország által a frontvonalak mentén történő gyártása, valamint a szövetségesek által katonai felszerelések szállítására használt üzemanyag.
Egy másik harmada annak a hatalmas mennyiségű acélnak és betonnak tudható be, amelyre a megrongálódott és lerombolt iskolák, házak, hidak, gyárak és vízitelepek helyreállításához lesz szükség. Néhány rekonstrukció már megtörtént, és néhány esetben a kicserélt építmények ismét megsemmisültek. A szén-dioxid-kibocsátás mértéke hosszú távon attól függ, hogy hagyományos, szén-dioxid-kibocsátású vagy modern, fenntarthatóbb technikákat és anyagokat használnak-e az újjáépítéshez Neta Crawford, a The Pentagon, Climate Change and War című könyv szerzője szerint.
Az utolsó harmadban a tüzek, a kereskedelmi repülőgépek átirányítása, az energetikai infrastruktúrát ért csapások és kisebb mértékben a közel 7 millió ukrán és orosz lakóhelyének elhagyása okozta.
Oroszország szándékosan vette célba az energia infrastruktúrát, különösen a háború első hónapjaiban, ami jelentős üvegházhatású gázok szivárgását okozta. Az Északi Áramlat 2 csővezetékek megsemmisítése után a tengerbe szökött metán körülbelül 14 millió tonna CO2-t termelt. További 40 tonna SF6 (ami körülbelül 1 millió tonna CO2-nek felel meg) szivárgott a légkörbe az ukrajnai nagyfeszültségű hálózati létesítményeket ért orosz csapások miatt. Az SF6-ot elektromos kapcsolóberendezések szigetelésére használják, és közel 23 000-szer nagyobb felmelegedési potenciállal rendelkezik, mint a szén-dioxid.
A repülőgépek üzemanyag-fogyasztása rohamosan megnőtt, mivel az európai és amerikai kereskedelmi légitársaságokat kitiltották az orosz légtérből, míg az ausztrál és néhány ázsiai légitársaság elővigyázatosságból körkörös útvonalakat választott. Az extra mérföldek legalább 24 millió tonna CO2-t termeltek.
A The Guardianban megjelent cikk egyben azzal is foglalkozik, hogy a hadseregek fenntartása mekkora környezeti kárt okoz. A becslések szerint a védelmi szektor felelős a világ szén-dioxid kibocsátásának 5,5 százalékáért, ez több, mint a légi és tengeri közlekedés szereplőinek összkibocsátása.
