Miközben évek óta szabályos haditengerészeti összecsapások zajlanak az Antarktisz körüli Déli-óceánon, Ausztrália úgy döntött, jogi eszközökkel zúzza szét a japán bálnavadászatot. Ezért a Nemzetközi Törvényszékhez fordult, hogy megállítsa a tudományos célokra hivatkozó, de kereskedelmi mennyiségű bálnát leölő Japánt. A precedens értékű per végeredménye azon fog múlni, aktivista lesz-e a bíróság, azaz leteszi-e voksát a környezetvédelem mellett.
A Déli-óceánon évtizedek óta tomboló bálnaháború végére Hágában kerülhet pont, miután Ausztrália két éve jogi úton támadta meg Japán gyakorlatát, a meghallgatások pedig kedden érnek véget. „Azt akarjuk, hogy állítsák le a kereskedelmi célú bálnavadászatot, ez pedig magában foglalja az ún. tudományos célú bálnavadászati programot, amit Japán több éve folytat" – jelentette ki Mark Dreyfus ausztrál főügyész a hollandiai Hágában, a Nemzetközi Törvényszéken.
A japán bálnavadászatnak a számadatok szerint túl nagy anyagi haszna nincs, inkább egy luxushagyományt szolgál ki, nem feltétlen tudományos végcéllal. A meghallgatások csak június 26-án indultak be, miközben Új-Zéland és a Sea Shepherd bálnavédő szervezet is támogató szakértőket küldött az ausztrál küldöttségnek.
Az ausztrál-japán bálnaügyi hidegháború azonban már korábban elkezdődött. 1999-ben Ausztrália úgy döntött, a Déli-óceánt, azaz az Antarktisz körüli, Ausztrália-közeli vizeket egyfajta védett bálnarezervátummá nyilvánítja, ahol tilos a vadászat. Pedig Japánnak legális kvótái vannak évi 935 csukabálna, 50 közönséges barázdásbálna és 50 hosszúszárnyú bálna elejtésére (ez utóbbit felfüggesztették).
Dreyfus és országa most abban bíznak, a következő vadászati szezon kezdete előtt nekik kedvező ítélet születik Hágában, és Japán végleg letehet a szokásáról. Ebben erősen reménykednek, mivel fellebbezés az ítélet ellen nincs, így Japán is bejelentette, elfogadja a döntést, bármi legyen is az.
Ez lenne a tudomány?
Forrás és folytatás >>>
