A rovat kizárólagos támogatója

Lázár János miniszter szerint Brüsszel miatt uniós forrásokból nem lesz lakossági energetika pályázat a 2014-2020-as programozási ciklusban. Brüsszel válaszolt: lehetséges és egyben kiemelten fontos uniós forrásokból lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogatni. Az Energiaklub szerint hatalmas nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését a 2014-2020 időszak uniós forrásaiból.

A történet előzményei: 

A Miniszterelnökség hazudott a lakossági energetikai pályázatok ügyében

A Miniszterelnökség szerint az „Európai Unió irányelvei és vonatkozó szabályai nem teszik lehetővé az uniós források magáncélú felhasználását. Ezzel szemben Brüsszel ajánlásában arra biztatta Magyarországot, hogy tegyen intézkedéseket a lakóépületek energiahatékonyságának javítása érdekében. 

Energiahatékonysági szervezetek nem értik Lázárt Jánost  Energiahatékonysági szervezetek nem értik Lázárt Jánost

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.,Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség, Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) nyílt levele Lázár János Miniszter részére a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának állami támogatásáért.

Az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője tegnap megerősítette a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai álláspontját: nemcsak lehetséges, de egyben kiemelten fontos uniós forrásokból támogatni az épületek energiahatékonysági felújítását, beleértve a lakosságot is.

 

Nincs olyan uniós jogszabály, mely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását. Walter Deffaa főigazgató a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) kérdésére írásban is egyértelművé tette: a Brüsszel által ez év februárjában elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) tartalmazza és elhatárolja mind a lakossági szektor, mind a középületek energiahatékonysági felújítására vonatkozó vissza nem térítendő beruházási támogatásokat. A Kormány szakmai álláspontját is tükröző operatív program szerint a magyar lakások energiahatékonysági felújítása két forrás kombinálásával történik: a KEHOP finanszírozza a vissza nem térítendő részt, melyet a Gazdasági és Innovációs Operatív Program pénzügyi eszközei egészítenek ki visszatérítendő támogatások formájában.

Az operatív programok – Brüsszel által is – elfogadott tevékenységek és kitűzött célok mentén való végrehajtása a magyar hatóságok felelőssége. Eltérni az operatív programokban meghatározott tevékenységektől és kitűzött céloktól csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása és annak Brüsszel általi elbírálása és jóváhagyása után lehetséges, mely hosszú hónapokba telik. „Érthetetlen és megdöbbentő, hogy a Miniszterelnökség miért akarja megfosztani a magyar otthonokat a rezsicsökkentő beruházások uniós támogatásától. Nemcsak van erre a célra elhatárolt vissza nem térítendő uniós forrás, hanem ennek más célra való felhasználása nem is szabályos. A lakossági energiahatékonysági támogatási programok elindítása körüli késlekedés a magyar családokat hozza lehetetlen helyzetbe. 2015 év végéhez közeledve a konkrét megvalósításra kellene minden erőnket koncentrálni végre, hogy elindulhasson az emberek és a szakma által is már nagyon várt nagyszabású energiahatékonysági lakásfelújítási hullám. Ez lehetne a következő évek gazdasági növekedésnek egyik motorja.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

A magyar kormány kivette a pénzt a lakosság zsebéből

Az Energiaklub álláspontja szerint hatalmas nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését a 2014-2020 időszak uniós forrásaiból. Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor közérdek, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken Magyarország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához vidéken is.

„Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével , nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes”. „Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat.” Ezt válaszolta Lázár János miniszter a tegnapi Kormányinfón arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem kívánja mégsem uniós forrásokkal segíteni a kormány a lakóépületek energetikai korszerűsítését – annak ellenére, hogy a kormány által leadott, és Brüsszel által elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) tartalmazza és elhatárolja a lakossági szektor energiahatékonysági felújítására vonatkozó vissza nem térítendő beruházási támogatásokat is.

Az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között a kormány mindössze 25 milliárd forinttal támogatta a lakossági energetikai beruházásokat. Az új, 2014-ben kezdődő uniós költségvetési ciklusban azonban az Európai Bizottság lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését az EU-s forrásokból. A Brüsszel által tavaly augusztusban elfogadott Partnerségi Megállapodás minden ellenkező kormányzati állítás ellenére tartalmazza a magántulajdonban lévő épületek vissza nem térítendő támogatását is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára augusztusban jelentette be, hogy 150 milliárd forintos uniós támogatásból 2020-ig akár 3 millió háztartás újulhat meg. A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. Ennek 40%-a komplex energetikai felújításokkal középtávon megtakarítható lenne.

Lázár János tegnap úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint bonyolult lenne egy olyan közvetítő eszköz létrehozása, amelyen keresztül az uniós források eljuthatnának a háztartásokhoz. Ilyen állami alapok ugyanakkor több országban, évek óta működnek. A kormánynak évek álltak rendelkezésére, hogy felállítsák azt az uniós pénzek fogadására alkalmas rendszert, amely által uniós pénzekkel lehetne segíteni a 4 millió magyar háztartás rezsiköltségeinek csökkenését. Ha ez nem történik meg a mostani, és egyben utolsó uniós fejlesztési ciklusban, akkor a hatalmas hazai épületállomány felújítása beláthatatlan időkre halasztódik el. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek