Tudományosan elfogadott alaptétel, hogy a helyben elérhető megújuló energiaforrásokra alapozott technológiák minél szélesebb körére van szükség az optimális energiamix kialakításánál. Ugyanakkor elkerülhetetlen az olyan energiamodellezés, amely az időjárási és földrajzi adottságokra, valamint a technológiák közötti szinergiákra, együttműködésekre egyaránt figyelemmel van.
Az eddigi elemzések és a kiszolgáltatottságunk mértékének ismeretében bizonyosan kijelenthető, hogy az elsőszámú kormányzati feladat az energiamix diverzifikálása, illetve megújulóenergia-alapúvá alakítása – különösen abban az esetben, ha a Nemzeti Energiastratégiában és a Nemzeti Energia- és Klímatervben egyaránt szereplő elsődleges stratégiai célkitűzést, nevezetesen az energetikai autonomitás növelését (vagyis hazánk kiszolgáltatottságának csökkentését) valóban komolyan gondolják a kormányzati szereplők.
A napelemteljesítmény bővítésére irányuló jelenleg érvényes tervek fényében a szélerőművek telepítésére vonatkozó tiltást azonnal meg kell szüntetni, mert ez sem energiagazdálkodási, sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem elfogadható, ráadásul a környezeti fenntarthatóság nézőpontjából sem védhető. A 2040-re vonatkozó tervekben szereplő 12 000 MW napelem-teljesítmény mellett legalább 6 000 MW hazai szélerőmű-teljesítmény működtetése indokolt a téli és nyári villamosenergia-igények biztonságos kielégítése érdekében. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a nemzetközi vállalások és a hazai lehetőségek, illetve a kiszolgáltatottság csökkentésének fényében ezek az értékek cseppet sem tekinthetők ambiciózusnak! Legalább ennyire fontos, hogy a fenti két technológia mellett más megoldásokra (így például a hulladékalapú biogáztermelésre) is sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a fejlesztésekben.
Ami a napelemes fejlesztéseket illeti, egészen bizonyos, hogy a jelenlegi gyakorlat, miszerint a kapacitások döntő többsége zöldmezős beruházás keretében valósul meg – rossz és éppen ezért elfogadhatatlan. Az alábbi területeken szükséges megfontolni a változtatást a minél diverzebb területhasználat érdekében:
- egyes víztestek és termőföldek kettős felhasználása villamosenergia-termelésre is;
- háztartások minél szélesebb körének bevonásával lakóépületekre történő telepítések, különösen városi területeken;
- ipari épületek tetőszerkezeteinek, hulladéklerakóknak, zajvédő falaknak minél kiterjedtebb kihasználása;
- általában is a 1 MW-nál kisebb napelem-farmok telepítése a nagyobbak helyett.
Azt is le kell szögezni, hogy a területi tervezés a napelemes fejlesztések területhasználatával kapcsolatban elengedhetetlen – ugyanakkor más energiatervezési feladatok esetében is legalább ennyire fontos! Az elsődleges cél a jelenlegi – vagyis a környezeti szempontokat teljes mértékben nélkülöző – telephelyválasztás felváltása egy olyan rendszerrel, amelyben regionális (például megyei) szintű tervezés történik a területhasználat optimalizálása érdekében. Az energiaföldrajz eszköztára (benne a térinformatika) éppen efféle feladatok elvégzésére alkalmas, az egyetemek földrajz tanszékei pedig a felkészült szakembereket biztosítják ehhez a munkához.
Az épületekbe integrált napelemes megoldásokra és az agroPV technológiában rejlő hatalmas lehetőségekre hivatkozással biztosan állítható, hogy kulcsfontosságú az agrármérnökök és építészmérnökök sokkal intenzívebb bevonása az energiatervezési folyamatokba, mindemellett képzésük ezirányú reformja elkerülhetetlen az energetikai átmenet sikeres megvalósítása érdekében.
Az Energiaklub szeretettel meghívja a holnap megjelenő tanulmányuk online bemutatójára: Csak nappal! Csak nappal? – avagy a napelemes áramtermelés jövője Magyarországon a területhasználat nézőpontjából
A bemutató időpontja: 2022. március 28, hétfő 10.00
A tanulmányt bemutatja: Dr Munkácsy Béla, a kutatás vezetője és a tanulmánykötet szerkesztője (10.00-10.30)
A bemutató után lehetőség van kérdéseket feltenni.
A csatlakozáshoz szükséges zoom link: https://us06web.zoom.us/j/81616976790
Meeting ID: 816 1697 6790
Az előadásról felvétel készül, amelyet az Energiaklub Youtube csatornáján tesznek közzé.
A tanulmány áttekinti:
– a napenergia hazai helyzetét és a kormányzati terveket (Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) és a Nemzeti Energiastratégia 2030 (NE2030))
– hogy miért gond, hogy a hazai energiastratégia a megújulók közül csak a napenergiára fókuszál
– hogy milyen jelenleg a barnamezős és zöldmezős napelemes beruházások aránya a METÁR tendereken
– a területhasználat alternatív lehetőségeit (zajvédő falak, hulladéklerakók, vízfelületek, agroPV, meglévő épületállomány)
– Németország, Ausztria, Spanyolország, Portugália szabályozási hátterét és terveit
– a napenergia termikus hasznosítását: napkollektorok távhőrendszerbe integrálásának lehetőségeit
– az agrofotovoltaikus rendszerek típusait, lehetőségeit
