Nehéz helyzetbe került az ország legrégebbi kutatóbázisának számító, 70 éves tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet (BLI). Egyelőre csak remény van arra, hogy megfelelő fenntartási és kutatási forráshoz juthat az intézmény, legalább a tó állapotának alapszintű nyomon követéséhez.
A hirbalaton.hu információi szerint a MTA Ökológiai Kutatóközponthoz (ÖK) tartozó tihanyi intézet alapvető fenntartási gondokkal küszködik, és a kutatási tervei végrehajtása is késedelmet szenved a forráshiány miatt. Az intézmény vezetője nem nyilatkozott, a hirbalaton.hu az ÖK sajtófelelősétől kapott válaszokat a kérdéseire. A tájékoztatás szerint a tihanyi intézmény kutatói létszáma 2010-2013 között 35–40 fő volt 8-10 szakasszisztenssel. A legmagasabb szintű kutatást az MTA öt doktora képviselte, akikből azóta 4 nyugdíjba vonult, pótolni nem sikerült őket, így esetenként még besegítenek a BLI alapfeladatainak ellátásába. A szakasszisztensek számát pénzügyi okokból időközben 4 főre kellett csökkenteni. A minimálisan szükséges és megfelelő színvonalú Balaton-kutatás biztosításához a tihanyi intézetnek plusz 3-5 képzett kutató és két szakasszisztens bér- és járulék jellegű költségére, valamint évi 60-100 millió forint kutatási keretre lenne szüksége – az ÖK közlése szerint.
A Balaton semmihez nem hasonlítható
A Balaton nagyon egyedi tó, nem lehet sem a világ, sem Európa más tavaihoz hasonlítani a limnológiáját, ezért külön kell kutatni azt. Emiatt már a múlt század elején támogatták e célt, és rendszerint külön kormányzati támogatást kapott az elmúlt évtizedekben is, mint kiemelt nemzeti kutatási terület – áll az ÖK válaszlevelében. A tihanyi intézmény a kilencvenes évek közepétől egy ideig közvetlenül a Miniszterelnöki Hivataltól, később a területfejlesztési tárcáktól, tehát nem a szokásos alapkutatási pályázati rendszereken keresztül kapott pénzt a Balaton-kutatásra. Ez a forrás 1996-2009 között évi 18,5-45 millió forint között mozgott. Ezen túlmenően 2004-2008 között összesen 120 millió forintot kapott a klímaváltozás és a vízszint ingadozás kutatására.
Az elmúlt hét évben a BLI közvetlen kormányzati támogatáshoz nem jutott a Balaton kutatásra, de a kormány közvetve a korábbiaknál többet áldozott a célra más kutatóhelyeken keresztül, amiből jutott a tihanyi intézetnek is. A Kaposvári Egyetemmel való együttműködésben megvalósult Balaton-kutatás támogatásából például 2008-2012 között 120 millió forinttal részesedett.
Az utóbbi években a BLI a mezőgazdasági tárcától és a Balatoni Fejlesztési Tanácstól (BFT) kapott megbízásokat időnként kisebb részfeladatokra. Ezek közt kiemelkedőnek számított a Földművelési Minisztérium 5 millió forintos, 2014-2015-re szóló megbízása, ami egy halállomány felméréssel összekötött komplex tanulmány elkészítéséről szólt „A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei 2010 és 2015 közötti időszakban” címmel. Az utóbbi négy évben a BFT nyújtott 1,5–5,0 millió forint közötti támogatást az intézménynek a Balaton „alapjáraton” folyó kutatásához.
Közvetlen kormányzati pénzt a Balaton kutatására továbbra sem kap a tihanyi intézet. Egyelőre más kutatási projektekből és megbízásokból lecsipegetett pénzekből kutatja a Balatont.
Mire kell egy limnológiai kutató?
A MTA kutatóközpontjai és intézetei missziójukban és nevükben is egy-egy tudományos diszciplína területére specializálódtak. A tihanyi a „Limnológia” területén dolgozik, amelynek misszióját így határozták meg: “A kontinentális felszíni vizek limnológiai kutatásának világszínvonalú művelése, a vízi és vizes élőhelyeket érintő társadalmi beavatkozások környezet- és természetvédelmi szempontú szakértői támogatása, az új tudományos eredmények társadalmi hasznosulásának elősegítése.” (A wikipédia meghatározása szerint a limnológia az a tudomány, amely az édesvizekkel, mint komplex – fizikai, kémiai és biológiai komponensek kölcsönhatása által létrejövő – rendszerekkel foglalkozik. Természetes társtudománya az óceanológia, mely a tengerek hasonló összefüggéseit tárja fel.)
A kutatóközpontokról, -intézetekről tudni kell, hogy az MTA alaptámogatásából nem tudnak kutatni. Az alaptámogatások még a béreket és fenntartási költségeket is csak szűken fedezik. A kutatások finanszírozására verseny-alapú külön rendszerek jöttek létre (pl. az OTKA) azért, hogy a legkurrensebb alapkutatási témák haladjanak a legrátermettebb kutatók irányításával. „Természetes volt, és jelenleg is az lenne, hogy a mindenkori kormány, vagy a tárcák külön támogassák a nemzeti érdeknek minősülő kutatásokat, köztük a Balaton-kutatást.” – áll a válaszlevélben. A tihanyi intézet a „másik vonalon”, azaz, a tudományos életben a szokásos alapkutatási kutatási pályázati rendszerekben kifejezetten aktív. Tavaly például hét alapkutatási pályázatot nyertek el a kutatói, de ezek elsősorban alap-, és felfedező kutatási témák, amelyek nem feltétlenül egyeznek a Balaton szempontjából fontos és sürgető kutatási területekkel.
Újjáéledő remények
A visszavont kormányhatározatban a Balaton-programra szánt 300 milliárd forintból a BLI 200 millió forintos forráshoz jutott volna az elavult, 18-25 éves műszerparkja lecseréléséhez egy projekt konzorciális partnereként. Ennek révén minőségileg új, gyakorlati, és alapvető kutatási eredmények születhettek volna a Balatonról Tihanyban. Egyelőre nem tudni, hogy a balatoni komplex program finanszírozásának visszavonása, és turisztikai prioritású újratervezése után mekkora összeg juthat a helyi kutatóintézmény eszközparkjának korszerűsítésére. Ma e 300 milliárdos program jövője is bizonytalan. További pályázataik révén azonban remélnek még támogatási pénzeket.
„A hozzáértők szerteszaladtak a világba”
Az önálló környezetvédelmi minisztériumért, majd államtitkárságért, s a kutatóbázis „szélnek eresztése” miatt is hallatta hangját a Nők a Balatonért Egyesület (NABE). Legutóbb a mederkotrás témájában mondta Hajósy Adrienne geofizikus, a NABE balatonföldvári csoportjának aktivistája: a máriai strandiszaposodás is azt igazolja, hogy sürgető volna a kotrás. – Fel kellene mérni a balatoni iszapot, persze, kutatni csak szakintézmény tud, hivatal nem, a szakintézményeket viszont bezárták, a hozzáértők „szerteszaladtak a világba”, ezért nem sok jót várhatunk. Ráadásul míg a NABE előbb az önálló környezetvédelmi tárca, majd a szakállamtitkárság visszaállításáért hallatta a hangját, a legújabb elképzelés szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság is megszűnne, s beolvadna a minisztériumba
A BLI kutatási partnereivel pályázatot nyújtott be három uniós finanszírozású (GINOP) kiírásra is, balatoni vízminőség védelem, biodiverzitás védelem, ökoszisztéma stabilitás, ökoszisztéma szolgáltatás, klímaváltozás, célzott halkutatások témakörökben. Az intézmény, amely idén még forráshoz nem jutott, innen remél mielőbbi segítséget az érdemi kutatómunka folytatásához. Egyelőre annyi tudható, hogy a február végéig beadott pályázatok közül egy már biztos nyert. Ennek köszönhetően a pályázatban leírt, következő négy évben vállalt halkutatásokhoz 250 millió forintos forrás érkezik, a remények szerint minél előbb.
