Szinte bizonyos, hogy nem jut hozzá a lakosság ahhoz a mintegy 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz, amelyet a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) keretében lehetett volna kiosztani a lakások energiatakarékossági célú felújításaihoz – értesült Magyar Nemzet iparági forrásokból.
A kormányzat ugyanis – ahogy a lap tudja – mindenképpen megpróbálja elérni, hogy ne a háztartások, hanem az állami és az önkormányzati intézmények kapják meg a vissza nem fizetendő forrást. A keret felhasználása ügyében egyébként a kormányon belül is éles ellentétek alakultak ki. Az mno.hu információi szerint a fejlesztési minisztérium támogatja a pénz lakossági célú felhasználását, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont az állami és az önkormányzati szférában költené el a támogatási összeget. Több szakember úgy véli, a Miniszterelnökség azért ragaszkodik a keret központi felhasználásához, mert a pénz így könnyebben juttatható el a kormányközeli vállalkozói körökhöz, mintha az elaprózott lakossági beruházásokat finanszíroznák. Vagyis ha a pénz a kormánynál marad, akkor olyan pályázatok írhatók ki például a középületek napenergiával történő ellátásának kiépítésére, amelyeket garantáltan a kiválasztott vállalkozások nyernek meg – állítják hozzáértők.
Egyes szakértők ez ügyben összefüggést látnak a kancelláriaminiszter álláspontja és az ismeretségi köréhez tartozó üzletemberek befektetői magatartása között is. Egyszerre négy új napenergiás társaságot is bejegyeztek például a Sánta János érdekkörébe tartozó Continental-csoport központi címén. A 3-3 millió forint törzstőkével alapított vállalkozások fő profilja a villamosenergia-termelés, ami elüt a csoportétól. A Lázár János dohányügyi tanácsadójaként számon tartott Sánta János birodalmának eddigi tagjai ugyanis döntően a dohányágazatban ténykednek. Az újonnan alapított kft.-k a Solarbeam, Solarbelt, Solarbird és Solardeck névre hallgatnak. Lapunk a napenergia-üzletben történő megjelenéssel kapcsolatban korábban megkereste a Continental-csoportot, ám a kérdéseinkre nem kaptunk választ a vállalattól- írta az mno.hu.
Emlékezetes: az uniós Kehop-programban eredetileg az szerepelt, hogy a 90 milliárdos keretet a magánházak energetikai korszerűsítésére használja fel az ország. Ezt Brüsszel jóvá is hagyta. Idén nyáron azonban a kormány módosítási kérelmet adott be az Európai Bizottsághoz, hogy a lakosság forrásait inkább az állami épületekre fordíthassa. A bizottság azonban egy szeptemberi levelében azt javasolta a kormánynak, hogy az eredeti célokra, a lakások korszerűsítésére használja fel a pénzügyi keretet, miután félő, hogy a pénz nem hasznosul olyan hatékonyan az állami szektorban. A háztartási felhasználás esetén ugyanis jelentős önerő is társulhat az uniós támogatáshoz, ami az állami beruházásoknál nem jelenik meg. Emellett a kormány állította korábban Nemzeti Épületenergetikai Stratégiájában, hogy a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben. A lakásoknál egy petajoule energia megtakarítása 42 milliárd forintba kerül, míg a közületeknél ezt 95 milliárd forint ráfordítással lehet elérni. Mindezt azért érdemes felidézni, mert Lázár János egy időben azt állította, hogy Brüsszel az, amely nem engedélyezi a háztartások közvetlen támogatását vissza nem térítendő forrásokból. Holott a valóságban Brüsszel kifejezetten javasolja a házfelújításokat ebből a keretből.
A Magyar Nemzet értesülései szerint a kabinet most azon dolgozik, hogy bebizonyítsa az EU-nak korábbi számításai ellenkezőjét. Az egyik lépés az lehet, hogy a kabinet – az uniós támogatás mellé – költségvetési forrásokat csoportosít át a lakossági önerő helyettesítésére. Így az a furcsa helyzet alakul ki, hogy a kormány adóforintok bevonásával garantálja a bizottságnak a pénzfelhasználás hatékonyságát.
napelemes település Németországban. A Fidesz energiapolitikájával egyre távolodunk a fejlett világtól
Brüsszel jóváhagyja a napelemek sokmilliárdos támogatását – a cseheknek
Prága két évig keményen lobbizott a megújuló energiatermelés támogatásának elfogadtatása érdekében.
A Figyelő Online szerint az Európai Bizottság a következő napokban engedélyezi, hogy a Cseh Köztársaság több, mint 40 milliárd korona nagyságrendben állami támogatást biztosítson a zöld energia felhasználására. (1 korona = 11,40 Ft) . A döntést nagy örömmel fogadják majd a napelemek tulajdonosai, jelentette csütörtökön a Hospodářské noviny. A napelemek és a szél-turbinák üzemeltetői közel egy éve régóta idegesen vártak a döntésre. A határidő e hónap vége volt és az üzleti napilap szerint nagy sürgés-forgás előzte meg. A Brüsszelben tárgyaló cseh delegáció egyik tagja azonban azt mondta a Hospodářské noviny munkatársának, hogy végül megszületett a megállapodás. Az Európai Bizottság a következő két héten belül hozzájárul az állami támogatás folyósításához.
A támogatásra valamennyi, a Cseh Köztársaságban 2006 és 2012 között létrehozott megújuló energiaforrás jogosult lesz. Az Energetikai Szabályozó Hatóság vezetője, Alena Vitásková. aki dönt a kifizetésekről, ismételten kijelentette, hogy Brüsszel jóváhagyása nélkül jogosulatlan lenne az állami támogatás, és az érintett energia-termelők esetleg elesnének a forrásoktól. Alena Vitásková elmondta a Hospodářské noviny munkatársának, hogy az elmúlt két évben számos jelentést készítettek Brüsszel jóváhagyásának megszerzése érdekében és bízik abban, hogy a legutóbbi hírek valósnak bizonyulnak. A támogatási okiratokat azonban a Hatóság tisztségviselői addig nem írják alá, amíg a brüsszeli jóváhagyás nincs a kezükben. Két helyzetre készültek fel: az egyik, amikor a pénzt kifizetik, a másik, amikor nem.
A hír nagy megkönnyebbülést jelent mindazoknak, akik megújuló energia-termeléssel foglalkoznak, így a néhány napelemmel rendelkező háztartásoknak, a magántársaságoknak és befektetőknek, valamint azoknak a farmereknek, akik biogáz-üzemeket építettek. Valójában a megújuló energia-termelés minden résztvevője rá van szorulva az állami támogatásra, állítja a Hospodářské noviny. Az állam akár 14-szer többet ad az általuk termelt energiáért, mint a tényleges piaci ár. A támogatás nélkül több ezer vállalkozás menne csődbe és ez tovagyűrűző hatással lenne a bankokra is, amelyek a megújuló energia-termelőknek százmilliárdokat kölcsönöztek.
Az Európai Bizottság a zöld energia támogatását a klímaváltozás elleni küzdelem részeként indította el. Ez a törekvés vezette a Mirek Topolánek által vezetett, Civil Demokraták által delegált kormányt annak a 2006. évi törvénynek az elfogadására, amely nagyvonalú támogatást nyújtott a környezetbarát energia-termelést célzó befektetések megvalósításához. A támogatás hiányában kevés befektető fektette volna pénzét a költséges nap, szél-és biogáz üzemek megépítésébe. A problémák 2009-ben és 2010-ben kezdődtek, amikor a napelemek ára csökkenni kezdett. A jogalkotók a támogatás mértékét ennek ellenére nem vették vissza, ami a napelemek tömeges elterjedéséhez vezetett – írta a Figyelő Online.
Kapcsolódó anyagok:
