A Magyar Nemzeti Energetikai és Klímaterv villamosenergia fejezetének kritikai megjegyzéseiről szóló tanulmány egy élvonalbeli tudományos folyóiratban jelent meg. Az összehasonlító elemzés egyik fontos megállapítása, hogy a kormányzati tervekben szereplő szélerőműkapacitás-fejlesztés csak a tizede annak, amire ténylegesen lehetőség és szükség volna!
Magyarország még mindig nagymértékben támaszkodik az Oroszországból származó fosszilis és nukleáris üzemanyag-importra. Sürgető kihívás tehát egy energetikai értelemben korszerűbb, környezetileg fenntarthatóbb és nemzetpolitikai szempontból függetlenebb energiarendszer kialakítása. Ma már többféle energiaforgatókönyv is készült Magyarország vonatkozásában, amelyek összehasonlító elemzése révén képet kaphatunk arról, hogy a 2021-ben és 2024-ben közreadott Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT) vajon mennyire felel meg ezeknek az elvárásoknak. Az elmúlt napokban az ELTE energiaföldrajzos kutatóinak két olyan nemzetközi érdeklődésre is számot tartó tudományos elemzése is megjelent, amelyek eligazodást adnak ebben a kérdésben.
Ezt a témakört vizsgálja ugyanis a villamos energia vonatkozásában egy most hétfőn megjelent tudományos elemzés, amely a rangos, Heliyon című tudományos folyóirat hasábjain vált elérhetővé. Ebben a kutatók a két NEKT ambiciózusabb (WAM, vagyis „with additional measures”) forgatókönyvét vették alapul, amikor az ezekben javasolt célokat hasonlították össze két alternatív forgatókönyv eredményeivel és az azokban megfogalmazott tanulságokkal.
Ezek közül az egyik egy tavaly megjelent európai fókuszú munka, amelynek Magyarországra vonatkozó részét ugyancsak az ELTE energiaföldrajzos csapata segítségével készítették, ennek rövid elnevezése CLEVER (Collaborative Low Energy Vision for the European Region). A sok éven át tartó, valóban forradalmi nemzetközi kutatásnak egy rövid, ám mélyen szántó összefoglalója éppen a múlt héten jelent meg a Nature hasábjain. A tudományos elemzés rávilágít arra, hogy a 100% megújuló energia részarány 2050-re elérhető volna Magyarország vonatkozásában is, de ehhez a megszokott műszaki-gazdasági eszközrendszer alkalmazása nem elegendő, a releváns társadalomtudományok szakavatott ismerőinek bevonására is sürgető szükség van.
A másik dokumentum, ami az összevetésben megjelent, az egyre nyilvánvalóbb környezeti korlátokat hangsúlyosan érvényesítő Erre van előre energiaforgatókönyv, amely egy hazai egyetemközi kutatás eredményeként jelent meg 2011-ben (valamint egy újabb változatban 2014-ben). Ez az anyag szintén az energetikai függetlenedés és a környezetterhelés mértékének csökkentési lehetőségeit vizsgálta és ugyancsak arra az eredményre jutott, hogy hazánk természeti adottságai megfelelő alapot teremtenek akár a teljes energetikai átalakulás, a megújuló energiaforrásokra való teljes átállás tekintetében is.
A Heliyon hasábjain október 28-án megjelent összehasonlító tanulmány több új módszertani elemet használ, így például a kutatók mind a négy forgatókönyvre vonatkozóan elvégezték a villamosenergia-kínálat és -kereslet óránkénti szimulációját az EnergyPLAN szoftver segítségével. Ennek eredményeként fény derült az importigény és a potenciális többlettermelés mértékére és időbeliségére, tehát jól összehasoníthatóvá vált az energetikai önellátás egyik fontos eleme, miközben az erre való törekvés mértéke is feltárult. A kutatás eredménye rávilágít arra, hogy a két hivatalos dokumentum, vagyis a kormányzati elképzelések, még a legújabb változatban sem elég ambiciózusak sem az energetikai függetlenség, sem a környezeti teljesítmény vonatkozásában. Ennek orvoslására szükséges volna például a decentralizált megújuló villamosenergia-ellátás arányának növelése annak érdekében, hogy a primerenergia-felhasználás mértékének csökkenése és a környezeti terhek mérséklése mellett valósulhasson meg az ország társadalmi-gazdasági fejlődése. Így például sürgősen prioritást kell adni a szélenergia-kapacitás gyors és jelentős (legalább 10-20-szoros) bővítésének, amelyet – egyebek mellett – ki kellene egészíteni a biogázalapú rugalmas energiaellátással, ugyancsak jelentős decentralizált kapacitásokat létrehozva szerte a vidéki Magyarországon. Ezáltal a mezőgazdaság és az élelmiszeripar által termelt hulladékok és másodnyersanyagok energetikai felhasználása is megtörténhetne.
A Heliyon által publikált összehasonlító vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Energia- és Klímatervek sajnos még nem egy korszerű energiarendszer képét vázolják fel, hiszen nem törekednek érdemben sem az energetikai függetlenedés elérésére, sem az energiarendszer környezetterhelésének radikális visszaszorítására.
Nyitókép: szélkerekek az M1 mentén a Kisalföldön. forrás: Népszava
Kapcsolódó anyagok:
Az Orbán-kormány szélerőmű fóbiája miatt több ezer milliárd forintot bukhatunk
