Európa az idei nyár első nagy forróságára készül, mivel Németországban és az északi országokban szokatlanul magas hőmérséklet várható június első hetében.
A párizsi olimpiai játékok szervezői a hőhullámok miatt aggódnak a sportolók biztonságáért. Spanyolország felkészült az újabb forró nyárra, és új térképet adott ki, amely segít a hőhullámok pontosabb előrejelzésében. A kontinens városainak mindennapjai az extrém hőségre való felkészülés jegyében készülnek – írja az Euronews.
Eközben 11 rekordhőmérsékletű hónapot éltünk meg egymás után, és az Atlanti-óceán északi részén a tenger felszínének hőmérséklete legalább 40 éve nem tapasztalt csúcsra emelkedett. Érthető, hogy az előrejelzések miért figyelmeztetnek arra, hogy a kontinensre egy újabb szokatlanul forró nyár várhat – talán a valaha mért legmelegebb.
Mit tudunk tehát Európa idei nyári időjárásáról, és számíthatunk-e extrém hőségre az egész kontinensen?
Ha hőhullámokról vagy egyedi időjárási szélsőségekről van szó, senkinek sincs kristálygömbje. A múlt időjárása azonban adhat némi támpontot az előrejelzőknek.
„Hihetetlenül nehéz pontosan megjósolni, milyen lesz az időjárás hónapokra előre, nemhogy hetekre, sőt néha napokra előre” – mondja Tamsin Green, a Weather & Radar előrejelző szolgálat meteorológusa. Ennek oka, hogy az időjárás Európa-szerte rendkívül változékony, számtalan különböző befolyásoló tényezővel. A meteorológusok azonban az időjárási modellek és az adatok alapján általános tendenciákat – többek között a havi hőmérsékleti átlagokat – tudnak keresni.
Green szerint jelenleg úgy tűnik, hogy a június, a július és az augusztus mind az átlag feletti tendenciát mutat a hőmérséklet tekintetében.
A kontinens időjárása is változó, így nehéz megjósolni, hogy hol csap le a „forró nyár”. Green szerint Dél- és Kelet-Európában valószínűleg lesznek forró pontok. Nyugat-Európában júniusban átlagos csapadékmennyiséggel lehet számolni, júliusban pedig átlagon felüli csapadékkal Dél-Európában, de keleten szárazabb körülményekkel. Hozzáteszi, hogy augusztus valószínűleg szárazabb és nyugodtabb időjárás lesz a kontinens nagy részén.
Green azonban emlékeztet, hogy ezek csak átlagok. Ez azt jelenti, hogy ezeken a körülményeken belül is előfordulhatnak jelentős ingadozások vagy szélsőségek.
Mi befolyásolja Európa időjárását?
Európa változékony időjárását számos különböző tényező befolyásolja. A világ jelenleg például az El Niño és a La Niña éghajlati jelenségek közötti átmeneti fázisban van, ami „döntő” a globális időjárási és hőmérsékleti minták meghatározásában.
Az előrejelzések szerint legalább a nyár elejéig ebben a semleges fázisban maradunk, de az El Niño hatása még mindig tart.
„Az elmúlt hónapokban a levegő és az óceánok hőmérséklete még mindig csillagászati magas. Még mindig fennállnak” – mondja Green. Annak ellenére, hogy az El Niño meghatározása szerint a Csendes-óceán középső és keleti trópusi területein átlagon felüli tengerfelszíni hőmérsékletet és megnövekedett csapadékmennyiséget jelent, globális hatásai vannak.
Elmagyarázta, hogy „dominóhatásként” az időjárás egy helyen hatással lehet a bolygó másik felén uralkodó viszonyokra. Ha valahol a világon megnövekszik az esőzés, akkor máshol csökken a csapadék mennyisége.
Európát például gyakran érik el a trópusi viharok maradványai, amelyek esőt és szelet hoznak. Az Atlanti-óceánon a hurrikánszezonban, idén júniustól novemberig tartó időszakban a vihartevékenység valószínűleg felerősödik, mivel a Csendes-óceánon La Niña alakul ki, ami csökkenti a viharok számát.
Európa gyorsabban melegszik, mint a globális átlag
Van azonban egy tényező, amely nagy szerepet játszik a kontinens egyre melegebb nyaraiban, ez pedig az éghajlatváltozás.
„Az egyik olyan hatalmas, tagadhatatlan tényező, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy folyamatosan hőségrekordokat döntögetünk. Az elmúlt tíz év volt a tíz legmelegebb a feljegyzések szerint, a Föld felmelegedésének nagy része pedig az elmúlt 40 évben következett be. Láttuk, hogy 2024 áprilisa lesz a 11. olyan hónap, amikor a rekordmeleg lesz” – mondja Green.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az EU Kopernikusz (C3S) éghajlati ügynökségének friss adatai szerint Európa 1991 óta a globális átlag kétszeresével melegszik. A kontinens „nem kivétel” az éghajlatváltozás következményei alól, és mindkét ügynökség arra figyelmeztet, hogy Európának többet kell tennie a kibocsátás csökkentése és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás érdekében.
A kontinens 30 legsúlyosabb hőhullámából 23 2000 óta történt – öt az elmúlt három évben.
A legutóbbi ötéves átlag szerint a hőmérséklet Európában jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, míg globálisan 1,3 Celsius-fokkal magasabb. Emiatt Green „elég nagy bizonyossággal” úgy véli, hogy 2024 valószínűleg egy újabb rekordév lesz.
„Annak ellenére, hogy az előrejelzések hogyan alakulnak, a globális hőmérséklet emelkedésének tendenciái tagadhatatlanok” – mondta.
