Mai podcastunk vendége az egyik idei Pro Natura díjas természetvédő, aki a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezetője. Gilly Zsolt László 3 évtizedes környezeti nevelési, szemléletformálási és ökoturisztikai fejlesztő tevékenységéért vette át a díjat.
Idén a pandémia miatt a megszokott áprilisi Föld napi időpont helyett július 6-án adták át a Pesti Vigadóban a legrangosabb természetvédelmi elismeréseket, a Pro Natura díjakat. Az öt kitüntetett egyike Gilly Zsolt László, akivel Sarkadi Péter beszélgetett sok mindenről beszélgettem: pl. életútjáról, a természetvédelemről és a városi ökológiáról is. Ismerjék meg az elkötelezett természetvédőt.
Az eredetileg Szegeden biológia-testnevelés szakos általános iskolai tanárként végzett szakember később 1991-1992 között az ELTE környezetvédelmi tanár posztgraduális képzését is elvégezte, Több iskolában tanított, míg 1993 – ban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán kapott állást környezeti nevelő, és ökoturisztikai munkakörben.
Mint meséli, a családot is zöld szemléletre nevelte: felesége angol szakos tanár, és az iskolájában önkéntes környezeti nevelő is. Részt vett a 2001-2002-ben a Körlánc Egyesület, a ISC (Institute for Sustainable Communities — Intézet a fenntartható közösségekért) és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület nemzetközi projektjében is. Két felnőtt fiából az idősebb operatőr, fotós, a kisebbik szobrász. Mindkettőjük gondolkodásában és életében fontos helyet tölt be az élővilág tisztelete, megismerése. Zsolt tagja a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek, korábban a Körlánc Egyesületnek is.
Kecskeméti városi gyerekként született, de voltak tanyasi tanító nagyszülők, akiknél kisgyerekkorától sok időt töltött. Ez máig meglevő élményeket adott neki. Szüleivel végigtúrázta a gyerekkorát Magyarországon. Ezek az ingerek nyomot hagytak benne, így már középiskolás korában egyértelmű volt, hogy biológiával szeretne foglalkozni. Mivel a családban sok pedagógus volt, és a nagyapa tanítói hivatása is nagyon tetszett, az is egyértelmű volt, hogy tanár szeretne lenni.
A főiskolán is voltak követendő tanárai, pl. Csizmazia György, akitől a természetről sok-sok szakmai tudást, a pedagógiához pedig rengeteg módszert sikerül tanulnia, ellesnie.
Első munkahelye a Zánkai Úttörőváros remek helyszín volt a természetben való tanításhoz. Itt Nádai Magda volt, aki kezdeményezésére már környezet- és természetvédelmi oktatási programok zajlottak, amiben aktívan részt is vett.
Innen egy Duna-Tisza közi kis faluba, Szankra került biológia tanárnak. A tanítás „terepi” háttere a homokvidék lett. Ekkor sikerült egyre többet megtudnia a Kiskunság természeti képéről, értékeiről. 1987-ben családjával visszakerült Kecskemétre. Egy általános iskolában tanított, ahol megörökölte egy Környezetvédelmi oktatóközpont vezetését is. Rövid időn belül szoros kapcsolatba került a Kiskunsági Nemzeti Park környezetei nevelőjével Lendvai Máriával. Rengeteget tanulhatott tőle a biológus szakmáról, a környezeti nevelés fortélyairól, a nem lankadó munkabírásból, az örök optimizmusból.
1992-ben tanítványaival voltak az első vendégei az akkor megnyíló Naprózsa Erdei Iskolának a Fülöpházi homokbuckák szélén.
1993-ban hívták a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz környezeti nevelőnek. A Naprózsa Erdei Iskolában dolgozott évekig, és a nemzeti park területein vezettem csoportokat, tartottam foglalkozásokat iskolásoknak, felnőtteknek.
Ahogy a természetvédelmi szemlélet változott, úgy kezdett a nemzeti park is nyitni a látogatók felé. 1995 tájékán, talán a hazai nemzeti parkok közül elsőként, alakult környezeti nevelési osztály a KNP-ben, aminek vezetője lett. A kollegáival több mint 20 tanösvényt hoztak létre és tartanak fenn, két erdei iskolát üzemeltetnek, évi több mint 100 szakvezetéses túrát szerveznek. Nagy szerencséjének tartja, hogy elhivatott munkatársakkal dolgozhat a nemzeti parkban már több évtizede.
Mint a beszélgetésben szóba került: „ sokáig fotóztam, ami nagy örömöt jelentett számomra. Ma már inkább csak dokumentálási céllal fotózom, a művészi ambícióim elmúltak Ennek oka, hogy a nemzeti parkban dolgozva megismerkedhettem a NaturArt Természetfotó Szövetség kiváló fotósaival és képeikkel. Rá kellett jönnöm, hogy nincs meg bennem az az alázat és kitartás, ami ehhez a művészethez szükséges.”
Még érintett témák:
— klímaváltozás és ökoturizmus
— Mire jók a tájegységi központok (Tiszamenti, Homokhátsági, Dunamenti)
— Miért kezdett bele Kecskeméten egy panellakó városökológiai kutatásokba?
Nyitókép: Gilly Zsolt a KNP kecskeméti központjának parkjában. Kép: Kiss Mónika.
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
