Mindannyiunk jövőjét veszélyeztető szerződést szeretne kötni a civilek kizárása mellett az EU és az Amerikai Egyesült Államok. Határozottan ellenzi a Védegylet, a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között formálódó szabadkereskedelmi egyezményt.
Három, jelentős zöldszervezet – a Védegylet, a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége – képviselői a GMO Kerekasztal – az Országgyűlés munkáját segítő szakmai, tanácsadó testület – legutóbbi ülésén kifejtették álláspontjukat az EU és az USA között formálódó szabadkereskedelmi megállapodás veszélyeiről. E friss szerződés (a korábbi szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben) szerintük nem elsősorban a vámok csökkentéséről szólna, hiszen az EU és az USA között már olyan alacsonyak a tarifák, hogy azokat nincs hová „apasztani”. A zöldek szerint a tervezett egyezmény egyik legfőbb veszélye, hogy fellazítaná az élelmiszerekkel, vegyi anyagokkal és egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokat.
Az érintettek azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a társulás részleteiről az alapvető átláthatóságot mellőzve folynak a tárgyalások, abba a civileket, szakszervezeteket nem vonták, vonják be. A tervezett megállapodás fő célja egyébként úgy foglalható össze, hogy az óceán két partján összhangba hozzák az egyezmény által érintett területekre vonatkozó jogszabályokat. Ez a valóságban azt jelentené, hogy gyengítenék a környezetvédelemmel, élelmiszerekkel kapcsolatos óvilági előírásokat.
A zöldek szerint a géntechnológiai ipar lobbiszervezeteinek kívánságlistája, valamint az amerikai kormány képviselőinek kijelentései alapján várható, hogy egy esetleges megállapodás hatására Európa arra kényszerülne, hogy beengedje a génmódosított élelmiszereket, felgyorsítsa a génmódosított növények engedélyezését a kontinensen. Azt szeretnék elérni, hogy amit az Egyesült Államok jóváhagy, az automatikusan engedélyt kapjon Európában is. „Ezt mindenképpen meg kell akadályozni” – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A szervezetek közös közleményükben felhívják a hazai és külföldi döntéshozók figyelmét, hogy az USA egyetlen jelentős, világméretű környezetvédelmi megállapodást (kiotói jegyzőkönyv, stockholmi és bázeli egyezmények) sem ratifikált, ugyanakkor rábólintott számos olyan technológiára (így például a hormonkezelésre az állattenyésztésben, valamint a génmódosított növények termesztésére) és vegyi anyagra, amelyek az Európai Unióban fogyasztó-, egészség- és környezetvédelmi okokból tiltottak. Szerintük a kontraktus révén az Egyesült Államok gyakorlatilag az EU 29. tagállamává válna, ugyanis a tervezetek alapján a kereskedelmet érintő minden új jogszabályt meg kell vitatni az USA-val. Ebbe egyebek mellett beletartozik a környezet-, egészség- és fogyasztóvédelmet érintő minden szigorítás.
„Az Egyesült Államok részvétele az EU-s döntés előkészítésében jó eséllyel befagyasztja a jövőbeni környezetvédelmi, klímavédelmi fejlesztését” – hangsúlyozta az üggyel kapcsolatban Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője. A szakember szerint ezért az egyezmény számos elfogadhatatlan kockázatot rejt magában: megakadhatnak az EU-s klímavédelmi intézkedések, valamint az emberi egészséget károsító vegyi anyagokat korlátozó európai folyamatok is. Ráadásul az egyezmény része egy befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), azaz egyfajta „magánbíróság”, melynek hatására egyes cégek bármikor beperelhetnék azon országokat, melyek az EU vagy az USA általános szintjénél szigorúbban védenék a saját állampolgáraik egészségét és a környezetet. Így akár Magyarország ellen is pert indíthatnának, mert hazánk tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy a skandináv országokat is perelhetnék az egészségkárosító vegyi anyagok tilalma miatt.
„A döntést egy profitérdekelt háromfős »bíróság« hozná meg. Olyan emberek lennének e testület tagjai, akik maguk hívják fel cégóriások figyelmét a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán lehetővé váló jogorvoslati lehetőségekre – hangsúlyozta Újszászi Györgyi, a Védegylet projektvezetője. – A bíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Mindezt olyan államokkal szemben tennék, ahol fejlett a jogrendszer és az igazságszolgáltatás.” Ezek a magánbíróságok Újszászi szerint kizárólag a befektetők érdekeit védik – teljesen elfogultan. „Ezért nemet kell mondanunk az ISDS-re” – húzta alá Újszászi Györgyi.
A környezetvédők ezért arra szólítják föl a magyar kormányt és a magyar EP-képviselőket, hogy határozottan lépjenek fel ezen egyezmény jelen formája ellen, valamint törekedjenek arra, hogy a civilszervezeteket is erőteljesen bevonják a hazai álláspont megalkotásába. A GMO Kerekasztalt 2005. szeptember 15-én hívták életre Illés Zoltán és Darvas Béla kezdeményezésére. Az első tagok Darvas Béla és Ángyán József ajánlása nyomán kerültek a pártoktól független szakmai testületbe – írta a magyarhirlap.hu.
