Ha a lakásunk nincs rendesen leszigetelve, esetleg elavult a fűtési rendszer, akkor a víz-, villany-, fűtésszámlák igen magasra rúghatnak. Az épületkorszerűsítés nem olcsó mulatság, de hosszútávon akár több százezer forintot spórolhatunk vele, a munkálatokra fordított pénz pedig akár néhány éven belül is megtérülhet.
A lakáskorszerűsítésre kedvezményeket is igénybe lehet venni, és hitelek is rendelkezésre állnak, amik kifejezetten a lakásfelújítás finanszírozására nyújtanak megoldást.
Hogyan lehet energiatakarékosabbá tenni egy épületet?
Először is tudni kell, hogy az épület mennyire energiahatékony. Erre az energetikai tanúsítványban szereplő ún. energetikai besorolás ad választ, ami „AA++”-tól „JJ”-ig terjedhet. Ha a lakás minősítése nem éri el a „CC”, azaz korszerű besorolást, az azt jelenti, hogy felújításra szorul. Egy 2019-es felmérés szerint hazánkban a lakások közel 80%-át érinti ez a probléma.
A leggyakoribb korszerűsítési módszerek közé tartozik a homlokzati hőszigetelés, a tetőszigetelés, a tetőfelújítás, valamint a régi típusú nyílászárók cseréje műanyagra. A fűtési rendszerek felújításával, az elavult fűtőberendezések cseréjével is sokat lehet tenni azért, hogy otthonunk energiahatékonyabb legyen. A napelem, esetleg napkollektor használatával pedig akár az egész éves elektromos áram fogyasztásunkat is ki tudjuk termelni.
Milyen előnyökkel jár a lakáskorszerűsítés?
Egy felújított lakás sokkal kellemesebb életkörülményeket teremt, mint egy olyan épület, ahol meg kell küzdeni a régi nyílászárók, elavult fűtési- és hőszigetelési rendszerek okozta nehézségekkel. A másik nyomós érv, ami a lakáskorszerűsítés mellett szól, hogy egy felújított ingatlannak sokkal kisebb az energiaigénye.
A szigetelt falak, műanyag nyílászárók megtartják a hőt, ami azt jelenti, hogy nem kell maximumon pörgetni a fűtést. Ha a régi típusú radiátorok, kályhák, kazánok helyére újak kerülnek, akkor azok üzemeléséhez sem kell annyi energia, mint korábban. Ha kevesebb energiát használunk, akkor jelentős mértékben csökkenthetjük a lakásfenntartással kapcsolatos költségeinket, ráadásként pedig hozzájárulunk bolygónk védelméhez is.
Lakásfelújításra igénybe vehető kedvezmények
A lakásfelújítás céljából megigényelhető kedvezmények alapvetően két csoportba sorolhatók.
Az egyik csoportba az államilag támogatott megtakarítási programok és a lakástakarék-pénztárak által nyújtott támogatások tartoznak, amik az előtakarékosságot hivatottak segíteni. Ezek esetében a támogatás mértéke egyenes arányban nő a befizetésekkel.
A másik csoportot pedig a lakásfelújítási pályázatok alkotják. Ezekkel lényegében a korábbi megtakarításainkat tudjuk kiegészíteni. Az Otthon Melege Program 2020 keretén belül például 10-50% -os vissza nem térítendő támogatást lehet igénybe venni.
Miből finanszírozzuk a lakásfelújítás költségeit?
Ha a lakásfelújításra kapott kedvezmények sem oldják meg teljes mértékben a finanszírozási problémát, akkor érdemes körülnézni a korszerűsítésre igénybe vehető hiteltípusok között.
Falusi CSOK
A falusi CSOK a Családi Otthonteremtési Kedvezmény egyik speciális fajtája. Kifejezetten a lemaradó térségekben található településeken vehető igénybe. Megigényelhető lakás vásárlására és egyidejűleg történő korszerűsítésére, bővítésére, valamint meglévő lakás felújítására. Ez egy gyermekekhez, illetve gyermekvállaláshoz kötött hitel, mértéke a vállalt, illetve a már meglévő gyermekek számától függően változik.
Lakáshitelek
A lakásfelújítás finanszírozására egy kedvező kamatozású lakáshitel is megoldást nyújthat. A lakáshitelek új vagy használt ingatlan megvásárlására, illetve új ingatlan építésére, felújítására, korszerűsítésére is megigényelhetők. Jellemzően két típusba sorolhatók: vannak piaci kamatozású és állami kamatozású lakáshitelek. A piaci kamatozású hitelek esetében az adott bank dönt a kamat mértékéről, míg az állami kamatozású hitelek felvételekor állami kedvezményben részesülhetünk.
Szabad felhasználású hitel
Mint, ahogy a nevében is benne van, a szabad felhasználású hitelt bármire el lehet költeni, tehát akár a lakáskorszerűsítés költségeinek kifizetésére is megoldást nyújthat. A hitel felvételekor a bankok általában ingatlanfedezetet kérnek, és azt is nézik, hogy a hiteligénylő megfelelő mértékű jövedelemmel rendelkezik-e, illetve az esetleges korábbi tartozásait időben rendezte-e (ezt a KHR rendszerben ellenőrzik).
