Már 7. éve ünnepeljük a Csimpánzok Világnapját. 1960-ban ezen a napon kezdte meg kutatásait Dr. Jane Goodall Afrikában, a Tanganyika-tó partján a mai Gombe Nemzeti Parkban, hogy tanulmányozza ezeket a titokzatos és csodálatos főemlősöket. Ez az a nap, ami oda vezetett, hogy újra kellett definiálni az ember fogalmát. Egészen addig a tudósok azt hitték, hogy csak az ember képes eszközöket készíteni és használni.
„Mostantól vagy átírjuk az ember és az eszköz fogalmát, vagy a csimpánzokra is emberi lényként tekintünk.” Louis Leakey paleantropológus, Dr. Jane Goodall mentora.
A csimpánz genetikai állománya több mint 98 %-ban megegyezik az emberével. Közelebbi rokonai vagyunk mi emberek, mint bármely más főemlős. Mindezen túl viselkedésük, szociális kapcsolataik, érzelmeik kifejezése és annak igénye, intellektuális képességeik több tekintetben hasonlóak az emberéhez.
Látnunk kell, hogy a csimpánzok nem is különböznek annyira tőlünk. A legnagyobb veszélyforrás rájuk nézve mégis mi, emberek vagyunk, de az ember lehet a biztosítéka a fennmaradásuknak is. Az élőhelyük megtartásával, a természet elleni bűncselekmények felszámolásával, a betegségek továbbadásának megállításával, együttes erővel, esélyt biztosíthatunk e veszélyeztetett faj számára.
Dr. Jane Goodall üzenete:
Az afrikai menhelyeken élő csimpánzokat a Jane Goodall Intézet honlapján keresztül adományozással, vagy névleges örökbefogadással lehet támogatni. Ha szeretne többet megtudni a csimpánzokról, keresse fel a magyarországi Jane Goodall Intézet, vagy a Xantus János Állatkert honlapját!
Boldog Csimpánzok világnapját minden főemlősnek!
Nyitókép: Jane Goodall csimpánzzal fotó: Michael Neugebauer
