Kína jövőre 400 milliárd jüant (14,8 ezer milliárd forint) költ vasúti infrastruktúrára 15 százalékkal kevesebbet az idei összegnél, elsősorban a júliusi vencsoui vonatszerencsétlenség, a szuperexpresszek hibái és a vasúti minisztérium pénzügyi gondjai miatt fogják vissza a költekezést.
Seng Kuang-cu vasúti miniszter jelentette be a jövő évi terveket. Az erre a területre jutó pénz már az idén is csökkent 2010-ben még 700 milliárd jüant (25,8 ezer milliárd forintot) fordítottak vasúti infrastrukturális fejlesztésekre.
A Hszinhua hírügynökség értesülései szerint a 400 milliárd jüanból jövőre 6.400 kilométerrel nőhet majd az ország 91 ezer kilométeres vasútpályájának hossza, ami a korábban bejelentett tervek szerint 2020-ra 120 ezer kilométerre bővülhet. A beruházási kedv mérséklődése több tényezőnek tudható be. A kritikusok szerint Peking túl sokat költ a gyors- és szupergyors hálózat fejlesztésére, s elhanyagolja a hagyományos, lassabb sebességű hálózat bővítését, mely elsősorban a vidéki lakosság és a kereskedők számára döntő fontosságú. Másrészről a negyven halálos áldozattal és csaknem 200 sebesülttel járó júliusi vencsoui vonatbalesetet, valamint a világ leggyorsabbja címet is kiérdemlő Peking-Sanghaj szuperexpressz többszöri hibáit követően a lakosság felháborodásának nyomására az államtanács úgy döntött, lelassítja nagysebességű vasúti programját. A vezetés az új projektek engedélyeztetését elhalasztotta, a baleset óta szinte teljesen leállt a fejlesztés.
A vasúti minisztérium komoly pénzügyi gondokkal küszködik: saját jelentése szerint szeptember végéig 2,23 ezer milliárd jüanes (82,3 ezer milliárd forint) tartozást halmozott fel, amit bevételeiből nem képes visszafizetni. Súlyos adósságállománya miatt a minisztérium november elején 30 milliárd jüan (1,1 ezer milliárd forint) értékben kötvénykibocsátásra kényszerült, a siker garantálására a pénzügyminisztérium a kamatok után fizetendő adót 50 százalékkal csökkentette 2011 és 2013 között. A pénzügyekről szólva Seng tegnap úgy fogalmazott: a jövőben nagyobb erőfeszítéseket tesznek majd a beruházásokhoz szükséges összegek előteremtésére, s sikeresebben menedzselik majd a finanszírozást, beleértve a helyi tartományok és a magánszektorból származó beruházásokat.
